Várakozásban Alvégen

2020. május 19., kedd, Faluvilág

Egy évszázad múlva is megírhatja bárki a koronavírus pusztítását, sem statisztikában, sem képi megjelenítésben nem lesz majd hiány. A települések most már éledeznek, zajlanak a fejlesztési munkálatok, készülnek a tervek, és figyelemre méltó az is, hogy a járványvégi várakozásnak helyi sajátosságai is vannak. Ezek egyike az erős hit, amelyhez az ima kölcsönöz fogózkodót. Az alvégi Illyefalván, Sepsiszentkirályban és Aldobolyban is vannak ennek mozgatórugói, elsősorban erről esett szó a Sánta Pál illyefalvi plébánossal folytatott beszélgetésünk alkalmával.

  • Néptelen az illyefalvi főút. Fotók: Albert Levente
    Néptelen az illyefalvi főút. Fotók: Albert Levente

Hamu alatt szunnyad a parázs
 

– Plébános úr, ön sepsiszentgyörgyi születésű, s az csak természetes, hogy mindenki vonzódik szűkebb hazájához. Néhány évvel ezelőtt még Lemhényben üdvözölhettük egymást. Most hogyan juttatja el híveihez a minden heti szentbeszédének üzenetét?

– Plébániánknak külön oldala van a Facebookon, ahol minden vasárnap 11 órakor „találkozunk” és imádkozunk. Háromszáz hívem van Illyefalván, fél-félszáz Sepsiszentkirályban és Szotyorban, harminc körüli Aldobolyban. Jól érzem itt magam, s bár templomunk ajtajára lakatot tetetett a koronavírus, megtartjuk a hitet és a reményt. Gondunk van templomunkra, nyáron javítjuk majd a fedélzetét, cserepet cserélünk, ezért a helyi önkormányzatnak vagyunk hálásak. Titulusa a Fájdalmas Szűzanya, búcsúnapunk szeptember 15-e. Újdonságként bevezettük a Mária-köszöntő körmenetet minden második hónap szombatján 16 órakor.

Amikor olyan természeti csapások érnek minket, amelyek ellen a magunk erejéből teljesen biztos védelmet még nem találunk, átéljük, hogy végül is mindig a te kezedben van az életünk – száll Sepsiszék-szerte az éter hullámain a mennyei atya felé a könyörgés.

– Aldobolyi híveimhez, de jelenleg az illyefalvi református vallásban élőkhöz is online módon szól a rendszeres imaalkalom innen, az aldobolyi lelkészi lakásból – tájékoztatott Vinci Botond református lelkipásztor, aki jelenleg Illye­falvára is beszolgál.

Sepsiszentkirályiakat is megszólaltattunk, ez a település is Illyefalva községhez tartozik. Egy szentkirályi kötődésű, elzárkózottságban élő emberrel hozott össze a telefonos találkozás. Milyen az egyedüllét? – kérdeztük. „Ébred a természet, virágzik – mondta. – Mi is szabadulásra vágyunk, most a várakozás és az ima ideje van.”
Megtudtuk, hogy Illyefalva községben a járvány kezdetén mintegy nyolcvanan voltak házi elkülönítésben. Beszélgetésünk idején még három pozitív teszteredményű személyről tudtak, közülük ketten csak ideiglenesen tartózkodtak a községben, egy személy, aki cukorbetegséggel is küzdött, elhunyt.
 

Van, aminek nem akadálya a koronavírus

Ilyen tevékenység a településfejlesztés, a mezei munka, a legelőgazdálkodás és a tejtermelés. A közélet irányítóihoz is bekopogtattunk.

Folytatódik az Olton átvezető korszerű híd építése – mondta el Fodor Imre községvezető. A megyei út rangú bekötőutat kiszolgáló hídtest elkészült, járófelülete is kész, következik a szárnyak-korlátok és a támfalak megépítése, a tervező szándéka szerint ezek kivitelezéséhez újabb, hatékonyabb módszert fognak használni. Tekintettel arra, hogy a hídon túl is lakott területek vannak, szükség lesz a híd mellett egy pallószerű járda megépítésére is a gyalogosoknak. Bár a hármas település ivóvízhálózata megépült, minden faluban vannak újabb családi házakkal beépített, szélső utcaszakaszok, ahol a fővezeték meghosszabbítása szükségszerű lenne. Ezt követné természetesen a szennyvízhálózat kiépítése, ami a sok adminisztrációs bonyodalom miatt megkésett.

– Időközben megépült és már korszerűsítettük is az ülepítő-tisztító állomást, amely közel van az Olt medréhez – részletezte a polgármester. – Lessük-várjuk a pénzt a munkálat folytatására. Menet közben végzik a közterületek ingyenes telekkönyvezését nem csak a községközpontban, hanem a kapcsolt településeinken is, ez minden jövőbeli beruházás alapkövetelményeinek egyike.

Nagyon időszerű lenne Illyefalván és Sepsiszentkirályban is ravatalozók építése – sürgették a megkérdezettek, miként azt is megtudtuk, hogy az aldobolyi református egyházközség önerejéből próbálta megoldani ezt az egyre nyilvánvalóbb jelenkori elvárást.

 

 

László Lukács unokái is a világhálón

A László Lukács Általános Iskola száztizenöt diákja oktatásban részesül a járvány idején is – tudtuk meg Komán László igazgató-tanártól. – Az online tanítás zökkenőmentesen működik: az óvodásokkal, az előkészítős csoporttal és az I–IV. osztályosokkal külön-külön foglalkoznak az óvónők és a tanítónők, a felsősöket és különösen a végzősöket külön platformokon készítik fel a szaktanárok.

Eddig az I–IV. osztály az udvaron levő műemlék Bornemissza-kúria épületében működött, amelynek főjavítása időszerű lenne, ezt azonban a műemléki törvények szabályozzák. Az épületben a tanítás lehetetlenné vált, az elemi osztályokat el kellett költöztetni. A gondon a helyi önkormányzat segített már tavaly, átadta a pályázati alapokból délutáni oktatásra épült ingatlant az alsó tagozatos osztályoknak. Bizonyára mások is vannak, akik aggódnak, hogy mi lesz a sorsa a XVIII. századi műemlék épületnek, amely „boltozatos termével, egyenes ablakszemöldökű, virágos-stukkós fal-díszítményeivel és poligonális árkádos kőtornácával a reneszánsz formavilágát idézi”. Az épület történelmi emlékhely is, hisz ennek udvarán hangzott el 1881. június 5-én Jókai Mór választókerületi képviselő híres, ún. pünkösdvasárnapi programbeszéde. A névadó László Lukácsnak (1845–1914) emléktáblája van az iskola új épületén. Negyven éven át volt tanító és igazgató, lelkiismeretes munkájával nemzedékek sorát indította az életre. Sír­emléke a református temetőben áll.

Aldoboly és Sepsiszentkirály apróbb gondjai felől Kozma Tamás szentkirályi községi képviselőtől és Imreh József aldobolyi önkéntestől, református presbitertől érdeklődtünk.

Sepsiszentkirályban ravatalozó dolgában is megoldásra lenne szükség – jelezte Kozma Tamás. Elmondta, hogy tört kő került a nem aszfaltozott utcaszakaszokra, de legalább ennyire fontos a településen a szennyvízhálózat megépítése. A magasabban fekvő falurészen ki­apadtak az udvari kutak, szükséges lenne az ivóvíz fővezetékének meghosszab­bítása, és ezt jelezte is a tanácsüléseken.

Kozma Tamás mezőgazdász és állattenyésztő: 16 hektáros – részben bérelt, részben saját – földjén gazdálkodik, 15 szarvasmarhát tart, amelyből 10 fejős. Lovai, juhai is vannak. Mint elmondta,  megkezdődtek a lopások Szentkirály határában is, több helyen belekaszáltak a zöldellő búzába. Jó a faluban a legelő, csak sajnos apad az állatlétszám.

Az aldobolyi Imreh József szerint fontos lenne folytatni a Dobolyi-erdő felé tartó út kavicsozását, itt is kiépíteni a csatornarendszert, és a nyáron időszerűvé válna a vegyes felekezetű falu magyar templomának külső tatarozása is.
 

Elengedhetetlen a legelőgondozás

Lapunkban többször írtunk az Illyefalvi Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének sikereiről. Sok év kellett, hogy a három település állattartói meggyőződjenek arról, a közös tevékenység meghozza sikereit. Benkő Árpád, aki több mint tíz esztendeje elnöke az egyesületnek, elmondta: a jelenlegi időjárási körülmények között havi 2800 és 3200 liter között váltakozik a negyvenkét tejtermelő által leadott tejmennyiség, amelyet immár öt esztendeje a brassói Prodlacta tejfeldolgozó cég vásárol fel az egyesülettől. A tejmennyiség 70 százalékát az illyefalvi, 20 százalékát a sepsiszentkirályi, a többit pedig az aldobolyi termelők biztosítják. Az összmennyiség 80 százalékát a nagyobb termelőktől kapják: ilyenek az illyefalvi Damokos testvérek, Huba, Hunor és Magor, a sepsiszentkirályi Albert Jenő, valamint az aldobolyi Hannelore Bucur Családi Vállalkozás.

 

 

Amint azt lapunk vidéki olvasói is tudják, az előállított tej literenkénti árát több tényező szabja meg: a kevesebb állatlétszámmal rendelkező termelők 1 lejt kapnak a tej literéért, a nagyobb termelőknél pedig ez eléri az 1,2 lejt. Mind a három települést hűtőtankkal látták el. A legelőterületeket bérbe vették a községi önkormányzattól. Igyekezett az egyesület fokozatosan gépi felszereléseket beszerezni, amelyek elengedhetetlen kellékei a legelőgazdálkodásnak. Traktort, legelőpucoló gépet vásároltak. Nem kis összegbe került a három kút lemélyítése a három település legelőin, így megfelelő vizet tudnak biztosítani az állatoknak és kivédhetik a legelők közelében levő patakok-források hozamának apadását, nincsenek kitéve az időjárás viszontagságainak. Az elmúlt időszakban több mint 800 tonna mészport használtak fel a legelők gyepének feljavítására. Csak a következetesség és a kitartó munka árán lehetett jövedelmező szintre billenteni az egyesület gazdasági mutatóit. Az elkövetkező időszakra vonatkozó terveikről Benkő Árpád elmondta, még mészport kell beszerezniük, újabb legelőrészeket akarnak bevetni jó minőségű fűmaggal, a vízgazdálkodást pedig úgy akarják tökéletesíteni, hogy az esetleges  aszályok idején se okozzon gondot az ivóvíz biztosítása az állatoknak.

– Igaz a közmondás, hogy a májusi eső aranyat ér, ugyanis a napokban lehullott négyzetméterenkénti 30–35 liter csapadék segített a legelőinken. De hogy még több csapadék áldás kellene, nem vitás – mondotta végül Benkő Árpád.

Hozzászólások
Szavazás
Részt vesz-e a december 6-i parlamenti szavazáson?







eredmények
szavazatok száma 1217
szavazógép
2020-05-19: Magazin - :

Szupergazdagok veszteségei

Alig néhány hét alatt több mint 50 milliárd fontot vesztettek a leggazdagabb britek a koronavírus-járvány súlyos gazdasági és piaci hatásai miatt. A királyi ház befektetési portfóliója sem menekült meg a veszteségtől.
2020-05-19: Gazdakör - Incze Péter:

Júliusban lesz kiírás a fiatal gazdák támogatására

Adrian Oros mezőgazdasági miniszter a múlt kedden sajtótájékoztatón jelentette be az idén esedékes pályázati kiírások időpontját.