ÁhítatIsten fényében

2020. május 29., péntek, Nyílttér

Ez pedig az az üzenet, amelyet tőle hallottunk, és hirdetünk nektek, hogy az Isten világosság, és nincs benne semmi sötétség. (1 János 1,5)

Egy alkalommal este későn mentem haza, s az utcákon nem volt világítás. Milyen félelmetes tud lenni a sötétség! Jézus azt mondja egy helyen, hogy a sötétség a tolvajok és a rablók órája.

Tulajdonképpen miért is félelmetes sötétségben járni, holott a sötétség ugyanazokat a házakat takarja, fákat és parkokat? Csak éppen nem látjuk őket. Ugyanazok az emberek mennek az utcán, akikkel nappal is találkozhatunk. S nagyon ritkán van az, hogy veszélyesek lennének ránk nézve. A sötétség nem tényszerűségében félelmetes, hanem abban, aminek a jelképévé válik. Jó kérdés, hogy melyik a félelmetes sötétség: az éjszaka leple, a sötétség bársonya, vagy az, ami belül van, bennünk, emberekben?

Az éjszakát Isten pihenésre adta. A nap leszállása jelzi a nyugalom idejének kezdetét. A bűn miatt van az, hogy ez az időszak megtelik furcsa árnyakkal, torz alakokkal, rossz érzésekkel. A sötétség valahol Isten ellenpólusává változott. Mindent jelent, ami nem világosság, ami nem fény.

„Isten világosság és nincs benne sötétség” – írja János apostol. Milyen jó ezt tudni! Isten nyilvánvaló, nem rejtőzködő. Ő felismerhető, nem visel álarcot. Nem lakik misztikumokban, őhozzá nem sötét, átláthatatlan szertartásokon át vezet az út. Isten az éltető erő, amely ráragyog a világra.

Ebben a lassan mögöttünk maradó, emberpróbáló időszakban is Isten azt akarta, hogy tudjuk minden egyes reggel, amikor felkel a nap, hogy Ő itt van, velünk van, Ő létezik.

Az ember mindig választ. Akaratlanul is választ. Minden cselekedetével, gondolatával. Választ a világosság és a sötétség között. Egyszerű hétköznapi döntéseinkben is választunk. Ha igazat mondunk egymásnak és igazmondásra tanítjuk gyermekeinket, a világosság oldalára állunk. Ha hazudunk, ferdítünk, elrejtjük az igazságot, a sötétség oldalára állunk. Ha szépen beszélünk, türelemmel, megértéssel, ha nem rágalmazunk, a világosság oldalát választottuk. De ha gonoszul beszélünk, bántani akarunk vagy káromoljuk Isten nevét, a sötétség gyermekei leszünk. Ha megértjük egymást, ha megbocsátunk akár hetvenhétszer is, ahogy Jézus kéri, akkor kiállunk a fénybe. Ha tele van a szívünk indulattal, gonoszsággal, haraggal, akkor elrejtőzünk egy sötét sarokba, és úgy éljük az életünket.

Mivel a sötétségben nem tudunk sem Istennel, sem embertársainkkal közösséget építeni, s nem lehet sötét szívvel imádkozni, segítséget kérni, ezért álljunk ki a fénybe, hogy az Ő fénye ragyogjon ránk és tisztítson meg!

Dénes Előd

Hozzászólások
Szavazás
Ön készül nyaralni idén?








eredmények
szavazatok száma 1538
szavazógép
2020-05-29: Nyílttér - :

Az orvosi eskü és a járvány (Mai levelünk)

Nem mesterségem a tollforgatás, de időnként rákényszerül az ember. Néhány évvel ezelőtt fogadalmat tettem önmagamnak, hogy hivatásom mindennapi munkáját elvégzem, de részletekkel, visszásságokkal többet nem foglalkozom, megjátszom az immunist a dolgok alakulása iránt, elvégre nélkülem is halad előre a világ.
2020-05-29: Kiscimbora - :

Kányádi Sándor: Léggömb, pitypang, pacsirta

A kisfiú olyan ügyesen mondott verset, olyan szépen énekelt az óvoda gyermeknapi ünnepélyén, hogy a bátyja, a nagyfiú vett neki jutalmul egy nagy, piros léggömböt. Kézen fogta a kisfiút. A kisfiú rövidre markolta a léggömb zsinórját.