Adrian Oros mezőgazdasági miniszter a napokban jelentette be: csak azoknak a kosoknak bocsátanak ki törzskönyvet, amelyeknél elvégezték a génállomány-felmérést. A génállomány felmérése lehetővé teszi egy berbécs eredetének és a juhokra végzetes, gyógyíthatatlan betegséggel, a surlókórral szembeni ellenállóság megállapítását. A vizsgálat kizárná, hogy a továbbiakban ismeretlen vagy kétes eredetű berbécsek is törzskönyvet kapjanak.
A korábbi években nagyon megnőtt a törzskönyves berbécsek iránti kereslet, fajtára való tekintet nélkül – ugyanis a lepapírozott berbécsek után termeléshez kötött támogatásra jogosult bizonyos létszámú anyajuh is. 2019-ben a támogatás értéke 17,71 euró volt juhonként. Az ellenőrizetlen eredetű, de törzskönyvezett berbécsek elszaporodása a surlókór terjedését is maga után vonta, ez közvetve az élő juh exportjának tett rosszat – például Törökország leállította az országunkból származó juhok bevitelét.
A génállomány felmérésének bevezetésével a juhtenyésztők kötelessége a felmérés eredményét mutató laboranalízist is átadni a fajberbécseket vásárló gazdáknak. Az analízis kimutatja a berbécs fajtáját, faját, surlókórral szembeni ellenálló képességét is – jelentette be a miniszter. A tárcavezető szerint egy berbécs génállományának a felmérése 90 lejbe fog kerülni, amit a tenyésztő fizet.
Toró Tibor, a szentivánlaborfalvi suffolkjuh-farm vezetője érdeklődésünkre kifejtette: nagyon fontos lenne, hogy mielőbb felállítsák a tenyészkosok genetikai adatbázisát, ez egy sor könnyítést adna a juhtenyésztőknek. Például a berregtetést lehetne háremben végezni, a megszületett bárányok analízise egyértelművé tenné az apaállat kilétét. Ez többletkiadást von maga után, de a haszon több lehet ennél – állapította meg Toró. Mielőbb be kellene vezetni a tenyészkosok genetikai felmérését, nem kell halogatni a dolgot, egyértelműen be kell jelenteni a dátumot, amikortól kötelező módon csak a génadatbázisban szereplő apaállatok leszármazottjai kaphatnak törzskönyvet – húzta alá a szakember.
