Amióta a laikus szakértelmével kóstolgatom a különböző típusú, ízvilágú habos nedűket, rájöttem, hogy én határozottan szeretem a barna/fekete söröket. A Leffe Brune újra megerősítette bennem ezt az érzést, hiszen egyszerűen finom.
Az alkoholban dús serital illata egyszerre édeskés és kesernyés, de a kávé, a pörkölt maláta aromáját is felfedeztem benne, s mindezt a gyártó sörmesterei nagyszerűen kiegyensúlyozták. Habja szép, világosbarna, krémes és közepesen kemény, ám gyorsan eltűnik. A Leffe Brune-t jól összerakták, hiszen karakteres és telt az íze, fűszeres, de csak annyira, amennyire annak lennie kell. Kellemesen édeskés, fűszeres, mazsolás és kávés, utóízé viszont kissé kesernyés. Van benne egy nagy adag frissesség, üdeség, és olyan kellmég-íze van neki, ami arra készteti az embert, hogy még egyet, azután még egyet megigyon belőle. Azonban óvatosan kell bánni vele, mert ütős, hiszen 6,5 százalékos az alkoholtartalma. Ha valaki még nem kóstolta a Leffe ezen sörét, gyorsan tegye jóvá mulasztását és fogyassza a vasárnapi ebéd után. Egészségünkre!
Adatok: • gyártja: Br. Abbaye de Leffe – Dinant • származási hely: Belgium • ára: 7,70 lej • alkoholtartalom: 6,5% • szárazanyag-tartalom: – • IBU: 20 • összetevők: víz, árpamaláta, kukorica, komló • típus: apátsági barna ale • színe: mélybarna • a sör pontszáma: 8/10.
Tibodi Ferenc (sor-csap.blogspot.com)
Sörlexikon: Apátsági sör. Ezek a sörök mind kapcsolódnak a trappista szerzetesrendhez, de nem használhatják ezt a nevet. A típus viszonylag új keletű, a második világháború után jelent meg, amikor is az nagyüzemi sörgyárak meglátták a monasztikus sörfőzési hagyományokban, valamint a trappista sörben rejlő potenciált, és kihasználták ezek egyre növekvő népszerűségét. Nincs kimondott stílusa, a legelterjedtebb változatai a brune, a dubbel, a tripel vagy a blond.