Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

A kilyéni unitárius templomA krisztológiai falképciklus

2020. június 18., csütörtök, Történelmünk

A hajó déli hosszfalán az Utolsó ítélet és Krisztus passiójának kezdő jelenetei láthatók. A székelyföldi középkori Krisztus passiója ciklusok közül a legrészletesebb sorozat a déli bejárattól indul a nyugati fal irányába. Első képe, a Bevonulás Jeruzsálembe jelenet nagyobbrészt elpusztult, illetve egy későbbi fogadalmi kép, egy Madonna-ábrázolás is eltakarja. (…)

  • Krisztus elfogatása. Fotó: Mudrák Attila
    Krisztus elfogatása. Fotó: Mudrák Attila

A déli fal nyugati szakaszán az Utolsó vacsora kompozíció viszonylag ép jelenete látható. (…) A János evangéliuma szerint megfestett kilyéni jelenet felső része sérült, ahol középen Krisztus alakja lehetett. Mellette behunyt szemmel az asztalra dőlve ábrázolták János apostolt, éppúgy, mint a gelencei Szent Imre-templomban.

A kilyéni képen az asztalnál ülő, dicsfénnyel ábrázolt apostolok mozdulataiban, gesztusaiban az egykori festő kiválóan adja vissza az elárultatást. A rombuszmintás abrosszal leterített asztalon kancsót, poharat, késeket látunk, az apostolok előtt kenyérszeletek vannak elhelyezve, két tányérba pedig halakat festett a művész.

A templomhajó déli hosszfalán az utolsó jelenet Krisztus elfogatását ábrázolja a Getsemáne-kertben. (…) A képzőművészeti ábrázolásokon a kairóti Júdás római katonákkal és a főpapok szolgáival közeledik Krisztushoz, majd odalép hozzá és megcsókolja, hogy a poroszlók felismerjék és elfoghassák. A kilyéni templomban dolgozó művész rendkívül összetetten és szemléletesen jelenítette meg: a világos tónusú ruhában álló Krisztust látjuk középen, amint Júdás hozzáhajol és átkarolja, miközben egy páncélinges katona megragadja Krisztus vállát. A háttérben több fegyveres katona áll. A jelenet előterében Szent Pétert látjuk glóriával a feje körül, jobb kezében kardot tartva, amelyet a bal kezében felemelt köpenyébe rejt. Mozdulata arra utal, hogy Krisztus elfogatásakor Péter kardot rántva levágta a főpap Málkus nevű szolgájának a fülét. Krisztus megparancsolja Péternek, hogy tegye vissza hüvelyébe a kardját, majd meggyógyítja a megsebzett szolgát. A képen Krisztus ennek megfelelően jobb kezét – mintegy áldó mozdulattal – az előtte térdeplő szolga arcához érinti.

A nyugati falon a szenvedéstörténet a Krisztus ostorozása és Krisztus Pilátus előtt jelenetekkel folytatódik. (…) Az oszlophoz kötött Krisztus ostorozásával együtt ábrázolták Krisztust Pilátus előtt, aki így a palotájában történő eseményen nézőként is részt vesz. A háttérben a helytartó palotájának körvonala, a jelenet jobb alsó sarkában pedig mosdótál fölé hajló kéz és törülköző látszik. (…)

A templomhajó nyugati bejáratának két oldalán ma már nem azonosítható falképtöredékek maradtak meg. Ettől északra a töviskoronázás és a keresztvitel jelenetei láthatók. Az előbbi azt az újszövetségi elbeszélést jeleníti meg, amikor Krisztus kereszthalálra történt ítéletét követően a római katonák vörös köpenyt adtak rá és tövisből font koronát tettek a fejére. (…)

A kilyéni falképen a keresztvitel jelenetét egyedi módon fogalmazta meg a festő. A csupán háromalakos kompozíció központi alakja Krisztus, dicsfénnyel övezett fején töviskoszorú látható. Vállán nem a szokásos, fából ácsolt keresztet hordozza, hanem egy életfát. (…) Krisztus mellett nem gúnyolódó emberek jelennek meg, hanem ketten, akik segíteni próbálnak Krisztusnak a terhét viselni.

A sorozat a hajó északi hosszfalán folytatódik a keresztre feszítés jelenetével, amelynek középső része mára már erősen megrongálódott. A kilyéni festő csak a legszükségesebb szereplőket ábrázolta. A nagyon sérült képen Krisztus és Mária alakja szinte teljesen elpusztult, csak János apostol álló alakja maradt többnyire épen, akit imára kulcsolt kezekkel ábrázolt a művész. A keresztet jól kivehetően itt is életfaként értelmezte a megrendelő vagy a festő. Az életfa Krisztus áldozatával, a halál legyőzésével, a feltámadással az örök élet örökzöld fájaként értendő. (…)

A passióciklus következő jelenete a Levétel a keresztről. (…) A kilyéni falképen sajnos Krisztus alakja a korábbiakhoz hasonlóan nagyrészt hiányos, jobbján egy létra halvány vonala látszik, a létrán álló Arimateai József alakjából csupán töredék maradt meg. A Krisztus bal oldalán álló három alak némi biztonsággal azonosítható: a két glóriás szent egyike Szűz Mária lehet, mellette pedig János apostol. János itt is jelen van, segít a holttestet levenni a keresztről, szomorúan állva Máriát támogatja. Krisztus lehanyatlott karját Mária Magdolna tartja.

A passióciklus legdrámaibb jelenete a Krisztus siratása kép. (…) A legenda szerint a halott Krisztust, miután levették a keresztről, egy kőre fektették, itt siratta meg az édesanyja. A középkori misztikus gondolatkör hatására, amelynek központi témája a Krisztus szenvedéseiben való elmélyülés volt, a fájdalmat erőteljesebben igyekeztek kifejezni. A mi képünkön, amelynek az alsó része a fal nedvessége miatt elpusztult, a halott Krisztus fölé hajló Mária alakjának elmosódó vonalait vehetjük ki. A kép felső felében három glóriás nő látható, Mária Magdolna, Mária Kleofás és Mária Salomé mély fájdalmat kifejező mozdulatokkal. Ők voltak azok az asszonyok, akik Galileából Jeruzsálembe kísérték Jézust.

A Krisztus siratását vagy sírba tételét ábrázoló képek után általában Krisztus feltámadását szokták megjeleníteni. (…) Kilyénben csak a frontálisan, a nézővel szemben ábrázolt Krisztust látjuk, aki a jobb kezében legfőbb szenvedésének eszközét, a keresztet tartja. A jelenet alsó része, ahol feltételezhetően a Jézus sírját őrző római katonákat is megfestették, sajnos megsemmisült. A következő képen Krisztus pokolra szállásának ábrázolására gondolhatunk. (…) A pokol kapuja töredékét ismerhetjük fel a kilyéni jelenet jobb alsó sarkában.

A sorozat utolsó jeleneteként Krisztus mennybemenetelét festették meg, amelyből jól kivehetően csak egy glóriás Krisztus-arc maradt fenn. (…) A kilyéni mennybemenetel festője úgy ábrázolta Krisztus felemelkedését, ahogyan az európai középkori művészetben gyakran előfordult: alakja eltűnik a mennyei szférát jelentő felhőkben, ahonnan csak az arca és a lába látszik ki.

A Jézus életét és mennybemenetelét ábrázoló ciklust egy donátorjelenet zárja. A képen gazdag díszítésű, árkádos-tornyos architektúra előterében a Madonnát festették meg. Az Istenanya ölében a kis Jézus nagyon sérült, kissé előredőlt alakjából következtetve a kép ma már hiányzó, alsó részében egy térdeplő donátorfigura lehetett, aki a krisztológiai ciklus megrendelője volt.

Végül az északi fal alsó szakaszának utolsó, keleti votív képe két álló férfi szentet, Szent Kozmát és Damjánt ábrázolja. Fejüket stukkós dicsfény övezi, kezükben kenőcsös tégelyt tartanak. A kép keretdíszének felső szegélyében gótikus minuszkulás felirat látható, amely a két szent nevét jelöli.

A hajó déli hosszfalán a festett felső regisztert az Utolsó ítélet széles kompozíciója borítja. A két vízszintes síkba szervezett kompozíció központjában a mandorlával övezett ítélő Krisztust látjuk. Jobbján és balján hat-hat apostol ül. A mandorla mellett lent Szűz Mária, illetve Keresztelő Szent János térdel. Szent János előtt egy kis meztelen donátorfigura szintén térdelő alakja ismerhető fel imára kulcsolt kezekkel. Üdvösségéért Szent János mellett Szűz Mária is közbenjár, amint a jobb kezével feléje mutat. Két harsonát fújó angyal hajlik alá, egyikük a Krisztus jobbján térdeplő Szűz Mária, a mögötte felsorakozó feltámadók és a Mennyei Jeruzsálem kapujához vonuló üdvözültek felé.

A másik harsonás angyal a Krisztus balján megfestett Köpenyes Mária fölött jelenik meg. Mária imára kulcsolt kézzel a nézővel szemben áll, köpenyét két angyal emeli fel. A köpeny alatt püspök, király, asszonyok, apácák és tonzurás papok térdelnek.

A kompozíció elpusztult purgatórium- és pokolábrázolásából mindössze a lélekmérő Szent Mihály mérlegének egyik kosara látszik a benne ülő ördöggel. A pokol ábrázolásából a kárhozottak sokasága látszik. Az utolsó ítélet nagy kompozíciójában Krisztus jobbja felől, az apostolok alatti regiszterben az üdvözültek seregét látjuk, akiknek egyik csoportja Szűz Mária mögött imára kulcsolt kézzel térdel, a másik csoportot kézen fogva vezeti Szent Péter a mennyei Jeruzsálem, illetve a paradicsom felé, amelynek a kapuját egy angyal hatalmas kulccsal nyitja ki. A mennyei Jeruzsálemet több épületelem jelzi, amelyek felett zenélő, lanton játszó angyalokat látunk.

A kilyéni jelenetnek egyik sajátossága az, hogy a kompozícióban egy támpillérekkel megerősített templomépületet és egy falombokkal elválasztott másik, sötét tónusban megfestett omladozó épületet látunk, az előbbi az egyház, az utóbbi a zsinagóga ábrázolása lehet.

(Részletek a szerző A kilyéni unitárius templom című kalauzából; T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2018)

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint a Sepsi OSK bejut a Román Kupa döntőjébe?








eredmények
szavazatok száma 972
szavazógép
2020-06-18: Történelmünk - Szekeres Attila:

Jánó Mihály műemlékkalauzai

Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi művészettörténésznek négy műemléki ismertetője, kalauza jelent meg az utóbbi években. Olyan könyvecskék, amelyek végigvezetik az érdeklődőt az adott műemléken. Formátumra akkorák, hogy zsebbe tehetők és bárhol fellapozhatók.
2020-06-18: Máról holnapra - Farcádi Botond:

Hol építik a diktatúrát?

Ludovic Orban miniszterelnökünk személyes ismerőse panaszolta, milyen csúnyán elbántak velük a magyar hatóságok: a Nyugat-Európába vizsgázni készülő lányát kísérte volna a szülő, ám a magyar határőrök nem engedélyezték számára az átutazást. Márpedig ez tűrhetetlen, és ha tovább akadékoskodnak a magyarok, akkor fel kell őket jelenteni az Európai Bizottságnál – szögezte le a kormány keddi ülésén Ludovic Orban, utasítva belügyminiszterét, mielőbb intézkedjék. Marcel Vela hűséges alattvalóként azonnal rá is tett egy lapáttal főnöke kifakadására, mondván, nem ez az első eset, amikor a magyarok otrombán viselkednek, pedig a románok mindig is nagy nyitottságot tanúsítottak az átutazó forgalommal szemben.