Mesélő képekPáros-páratlan

2020. június 22., hétfő, Nyílttér

„A benzinhiány!” – hangzott el a helyes válasz arra a kérdésre, hogy mi nem oldható meg egyik napról a másikra. A rádió hullámhosszán történt ez kilencven augusztusában egy telefonálós vetélkedőn, mikor már nem csak játék és muzsika tíz percben volt, de életbevágó társadalmi kérdésekre is szabadon lehetett keresni a megfejtést.

  • A szerző felvétele
    A szerző felvétele

Én az „átmenet” kifejezést használtam, az átmenetet egyik társadalmi berendezkedésből a másikba – ezt tartottam helyesnek, de éppen csak szembe nem röhögték a körülményeskedésemet.Túl bonyolult és egyenesen érthetetlen, üres, fontoskodó, meg miféle átmenet és merre tart? És erre a sok jelzőre már kénytelen voltam szembesíteni a műsorvezetővel a pont e hónapban készült felvételemet az autósorról, mely a sepsiszentgyörgyi állomási hidat kötötte össze átmenetileg a benzinkúttal. Hogy még mindig tart és mi okból. Néhány nappal korábban a benzinhiányt szemléltetni kellett felmásznom az egyik állomás negyedi tömbház tetejére, tudván, minden blokktető ajtaja nyitva áll. Ám ahogy az antennák között kiértem a tető peremére, már lehetett látni, hogy a képben így sem fog elférni a teljes kocsisor.

A nyolcvanas évek emléke idéződött fel, mikor még üzemanyag-megtakarításként egyik hétvégén páros, másikon páratlan rendszámú járművek közlekedhettek, kerestük az új ötleteket az illetékeseknek, hogy átfesthetnék az ország autóállományát, felét feketére, másik felét fehérre, vagy használhatnák a fotózásban ismert pozitív-negatív eljárást, hogy szegény kiszolgáltatott rendőrnek ne meredjen ki a szeme, miközben a törvényt semmibe vevő autóvezető elsuhan mellette, még mielőtt leolvashatta volna az utolsó számjegyet. Aztán számtalan pletyka terjengett, hogy szomszédunk több számtáblát rejteget csavarhúzóval együtt a pincéjében, a másiknak meg a páros Trabant mellett még van egy páratlan Daciája is, hogy Bukarestben a civilben zebra szélére álló rendőr elsőbbséget ad az autósoknak, s a tőle pár méterre álló egyenruhás már el is vette a vezető jogosítványát, vagy barátom kedvenc vicce, hogy a sebészfőorvos felesége panaszkodik a barátnőjének: ha férje berúg, benzinkutasnak képzeli magát. Mert a benzinkutas fölött már senki sem állt a társadalmi ranglétrán, sem pincér, sem aktivista, de az első titkár is ki volt szolgáltatva a benzinkutasnak.

A 89-es decemberi fordulat egyik változásaként képzeltem, hogy végre ez a kiváltságos társaság is a havi béréből fog megélni. De arról mind a mai napig meg voltam győződve, hogy ez a páros-páratlan kocsifuttatás eredeti romániai ötlet, míg rá nem találtam, hogy tizenegy évvel ezelőtt Budapesten szmogriadó esetén alkalmazták, öt évvel ezelőtt Párizsban, Rómában – lehetett viszont ingyenes biciklit kölcsönözni a vészes időszakra. S ha tovább kutatok a hírek között, még közelebbi példákat is találok.

De helyben, nagyváros hiányában is szétnézhetek az utcán, hogy valamilyen kerékkötő, demokratikusnak nevezett korlátozás csak-csak elkelne a hídtól az úttal a központ felé fordult, a végeláthatatlan korral haladó átmeneti kocsisorra.

Hozzászólások
Szavazás
Ön készül nyaralni idén?








eredmények
szavazatok száma 1567
szavazógép
2020-06-22: Nyílttér - Puskás Attila:

Sokadszorra a szoborrobbantásról

Olvasom Orbán-Barra Gábor jegyzetét a Székely Hírmondó június 5. számában, ahol megemlékezik a merénylet ártatlan áldozatáról, Vaszi Jánoskáról. A szomorú és egyben felháborító történetet már többször átbeszéltük, és végső kicsengése mindig az volt, hogy felelőtlen cselekedetét egy 12 éves iskolás fiúcska, Vaszi Jánoska halála tette örökre felejthetetlenné. Ezért is térünk vissza, sokadszor is a történtekre.
2020-06-22: Jegyzet - László Zsuzsa:

Lazulunk

Minden rosszban van valami jó. Legalábbis a jó öreg mondás szerint, és tényleg igaz. Milyen szerencse, hogy csak sós vízben tudok, merek úszkálni, lásd tenger. Mit csináljak na, gyerekkoromban elmerültem egy felnőtt medencében, szerencsére időben kihalásztak, hát azóta félek.