A húsmarha: lehetőség és kihívás

2020. július 21., kedd, Gazdakör

Összefogott néhány jövőbe látó, húsmarhatenyésztéssel foglalkozó háromszéki gazda. Közös cél vezérelte őket, szövetkezetet alapítottak, hogy jobb áron értékesíthessék tenyésztői munkájuk eredményét. Összefogásuk nyomán a vágómarhát nem élve, hanem bontva, feldolgozva kínálják, de emellett a törzskönyvezett tenyészállatok eladását is közösen kívánják megoldani. A Bo-Cov-Meat Mezőgazdasági Szövetkezet egyik alapító tagjával, Motica Róberttel beszélgettünk a szervezetről, a húsmarhatartásban rejlő lehetőségekről, kihívásokról.

A szövetkezet 2020 márciusában alakult meg hivatalosan, de az ötlet már tavaly megszületett. Korábban az öt alapító tag külön-külön szeretett volna érvényesülni, saját húsüzleteket akartak működtetni, egyénileg kívánták a tenyészállatokat is eladni. A beszélgetések során azonban körvonalazódott, mindez könnyebben megoldható közösen, egy szövetkezet keretében. Másként nem lehet jövedelmet elérni egy húsmarhafarmmal – idézi fel az alapítás során felvetődött szempontokat Motica. Öten jelenleg közel ötszáz húsmarhát tartanak farmjaikon az Aberdeen Angus és a Charolais fajtákból. A tagtársak közül a legnagyobb gazdaság egy 350 Charolais marhából álló állomány. A húsmarhapiacon van néhány monopolhelyzetben lévő cég, velük nem lehet versenyezni, de nem is játszanak becsületesen, például az élő állatok mérésénél veszteségbe hozzák a tenyésztőt, nem tartják be a szerződéses feltételeket. Ezért – kis létszám mellett – a húsmarhatenyésztés sem lehet jövedelmező. Bár nyugaton kisebb létszámú húsmarha­állomány után is meg tud élni egy család, nálunk ez nehezebb. A jövedelem 30–40 húsmarha után jön ki, de ez csak akkor, ha külső munkaerőt nem vonnak be, a munkát pedig a családtagok végzik, kora reggeltől késő estig. Ezért fontos, hogy a gazdák reális árat kapjanak eladó jószáguk után, ezt pedig csak tőkehús eladása vagy feldolgozás mellett lehetséges. Mindezt figyelembe véve döntöttek amellett, hogy a szövetkezet saját húsüzletet nyit – mesélte a fejleményeket Motica Róbert.
 

Az üzlethálózat gerince a marhahús lesz

A Bo-Cov-Meat szövetkezet első üzletét a sepsiszentgyörgyi központi piacon, a Tega Rt.-től bérelt kis helyiségben nyitotta meg, itt kizárólag marhahúst, illetve marhahúsból készült termékeket árusítanak. A nyitásra június közepén került sor. Soha nem gondolta volna, hogy ilyen forgalom van a piacon – vallotta be Motica.

Az állatok vágása Nagyajtán történik, az egyik tag vágópontján. Innen szállítják a négybe vágott, hasított feleket a sepsiszentgyörgyi üzletbe. A vágóponton havonta negyven marhát vághatnak, ez a kapacitás jelentősen bővülő forgalom mellett is képes ellátni az üzletet. Kezdetben heti három marhát tudtak eladni, most csökkent a forgalom, egy marha elég a vásárlók igényének. A visszaesés az egész piacon látszik, valószínűleg ez a nyárnak, a vakációzásoknak tudható be – értékelte Motica.

Az üzletbe leszállított hasított feleket helyben trancsírozzák, a munkát mészáros szakember végzi. Az eladásra külön személy van szerződve. Rengeteg húsféle kerül ki a marhából. Steaknek, marhasültnek két-háromféle darab alkalmas, ezek kereslete nagyobb is, de kerül ki számos más marhahúsos ételhez alkalmas konyhakész darab is, comb, lapocka, színhús vagy csontos darabok, bordák, lábszár. Arra számítottak, hogy egy kifinomultabb ízlésű, tehetősebb középréteg fogja vásárolni minőségi termékeiket, a piaci válasz azonban egészen mást mutat. Nagyon sok nyugdíjas vásárlójuk van, olyanok, akik otthon főznek hagyományos ételeket, és ehhez keresnek minőségi és egészséges alapanyagot – avatott be a részletbe a marhatenyésztő. Hamburgert, miccshúst is árusítanak, ezek azonban  nem helyben készülnek, egy kisebb húsfeldolgozóba szállítják a nyersanyagot, ott történik a feldolgozás. Nyilván, lehet optimalizálni ezen is, így nemrég Sepsiszentgyörgyön, régi Szemerján béreltek ki termékeik elkészítésére egy meglévő kisebb feldolgozót, ott készülnek majd adott termékeik. A húsokat érlelőkamrában pihentetik, de tervezik bevezetni a vákuumcsomagolást is. Ebben a műhelyben bérmunkát végezni is lesz lehetőség, saját jószágaik feldolgozása mellett más érdekelteknek is szolgáltathatnak.

A siker kulcsa a forgalom, így az eladások növelése mindenképpen követendő szempont. Ezt szolgálja az a franchise rendszer, amelynek kiépítésén jelenleg dolgoznak. A tárgyalások eddig Brassóig értek el, ahol egy vállalkozó saját üzletét a Bo-Cov-Meat logó, brand alá rendezné. Ploiești-en, Kolozsváron is körvonalazódnak franchise-lehetőségek, a bontott hús és termékek szállításához szükséges hűtőautóval is rendelkeznek már – vázolta az irányvonalat Motica.

 

A belépés nyitott

A szövetkezeti tagság bővítését is fontos szempontnak tartják. Készülőben a tagfelvételi kérelem űrlapja. Mindenképpen előnyöket fog hozni a tagság a kisebb húsmarhatenyésztőknek, a szövetkezeti tagsággal azonban elvárások is járnak. Mindenképpen alapvető kérelem, hogy a gazda rendelkezzen kisebb vagy nagyobb húsmarhaállománnyal, ezen belül a fajtára nézve nincs semmilyen megkötés. Fontos, hogy megbízható személy legyen – húzta alá Motica.

– Nagyon fontos, hogy a piaci igényhez legyen igazítva a borjazás. Ha nem, megtörténhet, hogy egy adott pillanatban vágómarha nélkül marad a szövetkezet. A tendencia, hogy mindenki tavaszra várja a borjakat, emiatt például borjúhúsból jelenleg hiány van. Ezért a szövetkezeten belül fogjuk eldönteni, ki, mikor, hány állatot adhat el a szövetkezeten keresztül – ez lesz az egyik kötelezettség is. De az értékesítési lehetőség mellett jó néhány más előnyt is hoz a szövetkezeti tagság. Például azt, hogy aki a szövetkezet tagja, öt évig adómentességet élvez – részletezte Motica.

 

Azért az Angus marhákkal is van baj

– Hogyan bírják a mostani időjárási viszonyokat az Angus marhák? – kérdeztük Moticát.

– Most például van egy kötőhártya-gyulladásos problémám az állományban, az Angus fajta hajlamos erre. De nem is ez a legnagyobb gond, a problémát a legelők hozzák. Tavasszal volt egy száraz időszak, nem tudtunk kivonulni a havasi legelőkre. Általános probléma, hogy mielőtt a marhák legelőre kerülnének, a juhok már lelegelik előlük a füvet. Következett egy szeles, hideg periódus, nem nőtt a fű, most itt van a sok eső. Mindezek után nem megfelelő a legelők minősége, ez a legnagyobb gond.

– Mit tud ajánlani azoknak, akik húsmarhatartásban gondolkodnak, hogyan kezdjenek neki?

– Először is a szövetkezeti tagság nagyon fontos – hogy egy jól működő szövetkezet tagja legyen, aki belekezd –, ebbe az irányba akarunk tartani mi is. Olyannak ajánlanám a húsmarhatartást, akinek van egy mellékfoglalkozása, mellékjövedelme is. Például a növénytermesztés, ahol a húsmarhával értékesíthetők a melléktermékek. Sokan próbálnak átállni a tejtermelésről a húsmarhára, többek között azért, mert nem annyira emberigényes. De nem mindig jön be a lépés. Anyagilag nem olyan jó, mint ahogyan sokszor reklámozzák: húsmarha után egy évben egyszer van jövedelem. Sok probléma is van velük. Még az Angussal is, amelyről azt mondják, nagyon igénytelen és a ridegtartást jól tűri. Valóban jól tartható, de nehezen kezelhető. Kisebb legelőink vannak, sokat kell költöztetni az állományt, ez problémás. Sok az elkóborlás, és nem is olyan szelíd fajta, mint az, amelyet naponta fejnek. Könnyen ellik, de ha probléma van, közbe kell lépni, akkor előfordulhat, hogy a csorda a gazdától is megvédi a borjazó anyát. Egy bizonyos infrastruktúrára is szükség van, kell a kezelőkarám, a kaloda. Mindenképp olyannak ajánlom, akinek az elején van más megélhetése is, át tudja vészelni a kezdeti időszakot – összegzett Motica Róbert.

Hozzászólások
Szavazás
Ön készül nyaralni idén?








eredmények
szavazatok száma 1647
szavazógép
2020-07-21: Nyílttér - Puskás Attila:

A béke és testvériség francia apostola

A XX. század nagy személyiségei között egészen biztosan helye van Romain Rollandnak (1866–1944), aki Európa békéjét, az első világháborúban szemben álló nagyhatalmak megbékélését írói céljának tekintette, s aki a két világháború között nagy népszerűségnek örvendett a magyar olvasók körében is.
2020-07-21: Gazdakör - Incze Péter:

Kiírták a fiatal gazdák pályázatait (Vidékfejlesztés)

Múlt szerdától, július 15-étől fogad pályázatokat az Országos Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség (AFIR) a 6.1-es intézkedésen, amelynek címe: Fiatalok vidéken való megtelepedésének támogatása. Az idén megpályázható keretösszeg valamivel több, mint 43 millió euró, ez országos szinten mintegy 1000 fiatal gazda életkezdő támogatására elegendő.