Mindenütt magyarul is

2007. június 1., péntek, Nemzet-nemzetiség
Nagyváradi fiatalok elégelték meg nemrég az egyoldalú képet, melyet a közterületek feliratai nyújtanak városukról, és festékszó­róval vitték fel a falakra az utcák hagyományos magyar nevét. Gondoljuk el, Sepsiszentgyörgyön is felkerülhetne a kisajátított, valósággal elkobzott főútvonal (emlékezzünk a Petőfi névadási kísérlet meghurcolására) egy szakaszára az új mellé a Vasút utca megnevezés, vagy a megfelő helyre a Brassói, Szemerjai, Rét nevek.

Kolozsváron hasonló megoldást alkalmaz a sajtó, mikor a Mihai Viteazul teret Széchenyi, a Napoca utcát Jókai, a December 1. utcát Unió, az Eroilort pedig Deák Ferenc utcának nevezi — és ezt ott mindenki megérti. A hagyományos névanyag ily módon tovább él, és meghiúsul az újrakeresztelők ama szándéka, hogy még az emlékezetből is kitöröljék azt az ezer évet, mely hatalmukat megelőzte, és cáfol minden egyoldalúságot, féligazságot. Különösen sértő ez olyan településen — Sepsiszentgyörgyről beszélünk —, ahol az ellenséges érzületű névadó bizottság a kilencvenes évek elején, visszaélve egy ferde jogszabály adta lehetőséggel és egy kisebbségellenes országos közhangulatot meglovagolva, olyan névanyagot varrt a város nyakába, melyen azóta sem tudott kellő mértékben változtatni a mást óhajtó közvélemény és a helyi hatóság.

No, de más tekintetben sem lehetünk elégedettek. Legutóbb az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének kovásznai konferenciáján tették szóvá, mily lesújtó élmény nyelvi szempontból egy belvárosi séta a megyeszékhelyen. Valóban, több, mint bűnös érdektelenség, már-már vétkes cinkosság jellegét ölti az a nemtörődömség, mellyel elnézzük, hogy a román mellett nincs ott a magyar szöveg, felirat is. A fogyasztóvédelem borsos pénzbüntetéseket ró ki, ha az árukon nincs meg a megkövetelt román szöveg — a város székely jellegét tükröző kétnyelvűséget a feliratokban ki fogja megkövetelni? Ha a számvevőség és környezetvédelem, erdészet, munkavédelem, rendőrség és egyéb intézmények mintha tüntetni akarnának azzal, hogy csak a megyén kívülieket szólítják meg hivatali tábláikon — netán az ott használatos, egyedül üdvözítő nyelvhasználatba kívánnak bevezetni, avagy munkatársaik nemzeti hovatartozását dokumentálni? —, ki emel szót végre az ügyfelek túlnyomó többségének igényei és nyelvi komfortja érdekében?

Én azt hiszem, a választott helyhatóság becsületbeli kötelessége lenne a felirat- és táblavizsgálatot megejteni. Minden kereskedőtől, hivataltól, cégtől elvárandó a kétnyelvű feliratozás, legyen szó akár névanyagról, reklámról, figyelmeztetésről vagy bármilyen, lakosságnak címzett szövegről, hirdetésről. Még el nem fásult fiatalokból szervezett csoportok segíthetnének a teljes kétnyelvűség végigvitelében, hogy a város magáról hű képet nyújthasson feliratokban is. Tessék végigolvasni, amit a kirakatoktól a névtáblákig kínál a szentgyörgyi utca: leverőbb nem is lehetne a bizonyítvány, amit kapun belüliek és kívüliek kiállítunk magunkról akaratlanul, nemtörődömségből és közönyből vagy nagyon is szándékos rosszindulatból.

Hozzászólások
Szavazás
Részt vesz-e a december 6-i parlamenti szavazáson?







eredmények
szavazatok száma 1278
szavazógép
2007-06-01: Nemzet-nemzetiség - x:

Igazolványcsere

Vannak hivatalos dolgok, melyekbe a bürokráciától reszkető polgár nem szívesen kezd bele, csak ha nagyon muszáj. Ilyen kényszerhelyzet — ha át szeretné lépni az ország határát —, ahogy mondjuk ,,székelyesen", a buletincsere. Mert az RSZK-ban kiállított, két fényképes, egykoron véglegesnek szánt nem érvényes az unió tagországaiban. Kies hazánkban még térülsz-fordulsz vele, igazolod magad rendőrségen, postán és bankban, szavazáskor is lett volna helye pecsétnek, de január elsejétől új időszámítást kezdtünk! Van ebben valami jó is!
2007-06-01: Közélet - Fekete Réka:

Iskolát neveztek el Berde Áronról

Több évig tartó engedélyeztetés után vált valóra, hogy nevet kapjon a sepsiszentgyörgyi Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola. A három évtizedes tanoda tegnap ünnepélyes keretek között felvette Berde Áron nevét.