Benyújtotta az RMDSZ a szenátusba a 2004/315-ös regionális fejlesztési törvényt módosító és kiegészítő javaslatát. A jogszabály a jelenlegi nyolc helyett tizenhat fejlesztési régióra osztaná Romániát, és többnyire az egykori történelmi térségek újraalakítására törekszik. Az RMDSZ által kidolgozott tervezetben Kovászna, Hargita és Maros megye egy régióhoz tartozna, és mivel a szövetség célkitűzései között szerepel az új régiók közigazgatási egységgé alakítása, véleményük szerint ezen az úton a székelyföldi autonómiához is közelebb kerülhetünk.
Az EU következő költségvetését 2013-tól dolgozzák ki, így Romániának 2011. január 1-jéig ki kell alakítania az új regionális felosztást, és jövő év júliusáig kell jeleznie szándékát az európai fórumoknál — mondta el Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője. Az RMDSZ azért nyújtotta be most a jogszabályt, hogy a választások után kialakuló új kormánytöbbséggel már érdemben tárgyalni tudjon, és ha lesz rá mód, parlamenti többséget szerezzenek javaslatuk támogatására.
Nem valószínű, hogy a jelenlegi szenátorok napirendjére kerül a kérdés, hisz előbb a kormánynak, majd a törvényhozó tanácsnak kell véleményeznie a jogszabályt, és csak ezután kerül a szakbizottságok asztalára. Márton Árpád úgy látja, ha a választások után sikerül megszerezniük a többség támogatását, akkor a jövő februárban kezdődő parlamenti ülésszakban mindkét ház megszavazhatja. A módosításban az is szerepel, hogy a kormánynak 2009. július 1-je előtt kötelező módon értesítenie kell az Európai Bizottságot a regionális átszervezés szándékáról. Az RMDSZ javaslatában tizenhat, az EU-s NUTS 2 besorolás szerinti fejlesztési régió és öt NUTS 1-es nagy régió szerepel. A tervezet szerint létrejöhetne a székelyföldi fejlesztési régió, egy fejlesztési térségbe tartozna Bihar, Szilágy, Szatmár megye, egy másik régióba Beszterce-Naszód, Kolozs és Máramaros. Külön fejlesztési régiót alkotna Szeben és Brassó, illetve Fehér és Hunyad, és önálló régióba tartozna Arad, Temes és Krassó-Szörény megye. Az RMDSZ most beterjesztett módosító javaslatában nem szerepel az új régiók közigazgatási egységekké alakítása, sőt, külön leszögezik, ,,a fejlesztési régiók nem közigazgatási egységek, és nem rendelkeznek jogi személyiséggel".