Nem nevez néven senkit, csak szapulja az egész pedagógustársadalmat. Az egyetlen igazság a cikkben a hétfői szabadnapi elmarasztalás. Én személyesen tiltakoztam az iskolám igazgatóságán eme szabadnap ellen, de országos szintű döntés volt. Annyit tehettem, hogy online oktatásban dolgoztam. Ez a pedagógusok számára is váratlan szabadnap nem ad senkinek okot és jogot, hogy a társadalom minden fájdalmát, baját a pedagógusok nyakába varrja! Ilyen felelőtlen, kollektív megbélyegző írást rég nem olvastam.

Ömlik a félretájékoztatás: „sok pedagógus megtagadja az online oktatást”. Tessék egyetlen nevet és iskolát megnevezni! „Aki még óvodás, úgyis minden második héten taknyol” – ezért is az oktatók a felelősek!? „Jönnek az állami szabadnapok” – ezért is a pedagógusokat kell megfeszíteni! „A gyermekeknek ugyanis sok évük van hátra az iskolai gályarabságból”. Gondolom, ezeknek a „szép szavaknak” az írója akkor boldog, ha minél sértőbb szavakat tud leírni. Erre az írásra hasonló hangnemben kellene válaszolni! Nem teszem, legyen büszke a teljes pedagógustársadalmat vérig sértő írására.

Csendben, legtöbb pedagógus társam nevében, csak a következőket mondom. Maszkban, a vírustól félve, a mai nap reggelén 8 órától 14 óráig az osztálytermekben tanítottam. Délután és este online tartom a kapcsolatot tanítványaimmal. Pár percre belenéztem a Háromszék napilapba. Bár ne tettem volna, mindentől elment a kedvem. Aztán az utolsó oldalon megláttam az árkosi online pulykákat. Visszajött a munkakedvem, éjfélig én is befejezem az online munkámat, aztán holnap 8 órától újra az osztályteremben folytatom. Ameddig az egészségem és a vírus engedi. Várjuk, hogy egy következő cikkben még miben leszünk elmarasztalva, megbélyegezve, keresztre feszítve.

Újfalvi István,
Sepsiszentgyörgy