Parlamenti választásokNem biztos, hogy decemberben szavazunk

2020. október 16., péntek, Belföld

Kérdésessé vált, hogy megtartják-e december 6-án a kormány által kiírt parlamenti választásokat, mivel a jelenlegi parlamentben erőfölényben lévő Szociáldemokrata Párt ismét a voksolás elhalasztását szorgalmazza a rohamosan gyorsuló koronavírus-járványra hivatkozva. Jogi szempontból arra a tegnap a hivatalos közlönyben indoklásostól megjelent alkotmánybírósági döntésre hivatkozik az SZDP, mely szerint nem ütközik alaptörvénybe az a parlament által elfogadott jogszabálytervezet, mely értelmében nem a kormány, hanem a parlament szabná meg a választások időpontját.

Marcel Ciolacu házelnök, az SZDP elnöke szerint a járványhelyzet ellenőrzése kicsúszott a kormány kezéből, és a napi négyezer új fertőzés közepette „kizárt” dolog választásokat rendezni, hiszen nem lehet legitim parlamentet választani, ha az emberek nem mennek szavazni.

Az időpont megszabásával kapcsolatos említett jogszabálytervezetet még júliusban fogadta el a parlament, hogy elvegye a kormánytól a parlamenti választások kiírásának jogát, de az államfő alkotmányossági óvása és a bírói testület többszöri halasztása miatt a törvény még mindig nem lépett hatályba. Mivel az alkotmánybíróság nem döntött idejében az óvásról, a kormány a hatályos régi törvény alapján december 6-ra kiírta a parlamenti választásokat. Megkezdődött tehát a választási folyamat, megalakult a központi választási bizottság, lejárt a választási szövetségek bejegyzésének, valamint a jelöltállítás határideje a függetlenek, illetve a külföldi választókerületben indított pártlisták számára. Egy ideig úgy tűnt, a parlamenti többség is elfogadta a december 6-i dátumot, és – a kormánnyal egyetértésben – rekordidő alatt megszavazott egy másik, azóta hatályba lépett törvényt a járványhelyzet miatt szükségessé vált szervezési módosításokról. Most azonban, hogy az alkotmánybíróság a parlamentnek adott igazat a kormánnyal folytatott jogvitában, az SZDP ismét a választások elhalasztását szorgalmazza.

Az alkotmány szerint a parlament megbízatása négy évre szól, amelynek lejártától számított legkésőbb három hónapon belül ki kell írni a választásokat, hacsak nem áll elő a parlament mandátumát hivatalból meghosszabbító helyzet, például újabb rendkívüli állapot. Mivel a jelenlegi törvényhozók 2016. december 21-én tették le a hivatali esküt, 2021. március 14. az utolsó olyan vasárnap, amikor meg lehet választani az új képviselőket és szenátorokat az alaptörtvényi előírás megsértése nélkül.

Az alkotmánybíróság tegnap hatályba lépett határozata szerint a parlament sem hosszabbíthatja meg saját megbízatását jövő év márciusán túl, de jogában áll – a járványhelyzet miatt – úgy dönteni, hogy a választásokat nem a négyéves mandátumon belül (december 6-án), hanem a határidő után rendezik meg az alkotmány által megengedett plusz három hónapon belül. A választások legfeljebb három hónapos elhalasztásáról csak a parlament dönthet.

Az államfőnek tíz napja van arra, hogy kihirdesse az alkotmányossági szűrőn több hónapos késéssel túljutott, a már megkezdett választási menetrendet felborító törvénytervezetet, de az is jogában áll, hogy egy alkalommal visszaküldje megfontolásra a parlamentnek. A parlamenti többség azonban kikényszerítheti még a választások elhalasztását: ha a megfontolásra visszaküldött törvényt egy-két nap alatt újból megerősíti, azt az államfőnek újabb tíz napon belül – tehát november 5–6-ig – ki kell hirdetnie.

Hozzászólások
Szavazás
Mi a véleménye arról, hogy Sepsiszentgyörgyön a járványügyi vörös forgatókönyv lépett életbe?









eredmények
szavazatok száma 830
szavazógép
2020-10-16: Belföld - :

Diszkriminált a belügyminisztérium (Szükségállapot)

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács megrovásban részesítette a belügyminisztériumot, amiért hátrányosan megkülönböztette a magyar nemzetiségűeket azzal, hogy nem tette lehetővé számukra a szükségállapot idején az úgynevezett lakhelyelhagyási nyilatkozat kitöltését az anyanyelvükön – adta hírül tegnap a Maszol.ro hírportál.
2020-10-16: Belföld - :

A többség támogatja (Európai kisebbségvédelmi kezdeményezés)

Pozitívan viszonyult az Európai Parlament képviselőinek többsége a Minoriy SafePack (MSPI) európai kisebbségvédelmi kezdeményezés jogalkotási javaslataihoz az Európai Parlamentben tegnap tartott nyilvános meghallgatáson. A kezdeményező bizottság tagjai fejezetenként mutatták be javaslataikat az Európai Parlament szabadságjogok (LIBE), művelődési (CULT) és petíciós (PETI) szakbizottságai által szervezett meghallgatáson – közölte az RMDSZ tegnap esti közleményében.