Antal Árpád: magyarok vagyunk, és ez egy biztos pont a bizonytalanságban

2020. november 19., csütörtök, Közélet

– A 2020-as évet bizonyára senki sem így képzelte, a járvány gyökerestül átalakította az életünket. Ön azt mondta március 15-én, amikor ez az egész kezdődött, hogy ép ésszel megmaradni csak úgy lehet, ha meg tudjuk találni mindennek a színét is, nemcsak a fonákját. Nehéznek bizonyul megtalálni a jót a mostani helyzetben…

– Szociológusként azt látom, hogy a világ a feje tetejére állt, megbolydult körülöttünk a megszokott rend. Ha még nincs is káosz, mindenképp érezhető a rend hiánya, és ez megzavarja a biztonságérzetünket. Úgy érezhetjük, hogy kifut a talaj a lábunk alól. Nagyon sok információt kapunk, nagyon sok inger ér mindnyájunkat, de egy dolgot ne felejtsünk el: habár különbözőek vagyunk, és nagyon sok mindent a világgal kapcsolatosan másképp élünk meg, másképp látunk, van bennünk valami, ami közös, ami minden ellenére összeköt. És ez az, hogy magyarok vagyunk. Magyarul beszélünk, magyarul álmodunk, magyarul sírunk, szeretjük Erdélyt, szeretjük ezt a földet, és ez határoz meg minket: ez köt össze. Ez köt össze ma is, és ez kötött össze a legsötétebb Ceaușescu-korban is, ma pedig ez az egyetlen biztos pont az életünkben. Ebben az összevisszaságban, bizonytalanságban ez egy biztos pont, amibe kapaszkodhatunk!

– Mit tud tenni ilyenkor a vezető, hogy a közösség ne zilálódjon szét, hanem megőrizze erejét, józanságát?
– A mi társadalmunkban nagyon sok közösségi vezető van, bár nagyon sokan közülük, sajnos, nem azonosulnak ezzel a szereppel, nem vállalják ennek a felelősségét. Mert közösségi vezető az iskolaigazgató, a tanár, a lelkész, sőt, az orvos is, nemcsak a polgármester vagy a képviselő. Nekünk, közösségi vezetőknek pedig most hatalmas felelősségünk van: össze kell fognunk ahhoz, hogy a sokrétű társadalmunkat is össze tudjuk fogni. Biztos vagyok benne, hogy közösségünk át fogja vészelni ezt az időszakot is, de az, hogy mennyire visel majd meg, az azon múlik, hogy hogyan viszonyulunk hozzá: mennyire tudunk összefogni, összezárni? Persze, megtehetjük azt is, hogy szétesünk közösségként, de akkor tényleg jön a káosz korszaka, akkor azt fognak velünk csinálni, amit akarnak.

– A járvány ellenére közeledik december 6-a, amikor Romániában parlamenti választást tartanak. Mi a tétje ennek a választásnak?
– A december 6-ai választás és annak a megszervezése nem rajtunk múlott: nem mi akartuk, nem mi szervezzük. De valakik így döntöttek Bukarestben, és ha így van, nekünk nincs más választásunk, mint hogy részt vegyünk és erőt mutassunk fel, majd minél jobb szakembereket küldjünk a román parlamentbe. Erről szól a mi életünk… Túléltünk egy kommunista rendszert, egy diktatúrát, és most azon vitatkozunk, hogy okosabb-e otthon maradni, vagy okosabb, ha elmegyünk választani. Ezt már sokszor elmondtuk, és még nagyon sokszor el fogjuk mondani, mert erről szól a mi életünk: Erdélyben magyarként erőt kell felmutatnunk!

– Azt soha nem próbáltuk ki, és ne is kelljen, hogy mi történik, ha nincs magyar képviselet a parlamentben. Néhány napja arról beszélt, hogy Dan Tanasă is indul a választáson, közben Kézdivásárhelyen és Marosvásárhelyen is talált olyat, ami zavarta…
– Ő egy megélhetési provokátor – szomorú, hogy Romániában meg lehet élni abból, hogy a magyarokat feljelenti a bíróságon, hogy naponta, hetente eljárásokat indít a székelyföldi önkormányzatok ellen. Bizonyos értelemben örülök, hogy végre előlépett ebből a szürke, láthatatlan, zavaros zónából, mert évek óta mondom, hogy jó lenne, ha azok az emberek, akik azt állítják magukról, hogy ők képviselik a románságot, megméretkeznének a választáson. Ott kiderül, hogy ténylegesen mekkora a támogatottságuk. Négy éve Bukarestben indult, az totális csőd volt, Háromszéken pedig nem mer indulni, mert az itteni románok sem szavaznának rá. Most átköltözött Maros megyébe, és ott próbálja összeugrasztani a magyarokat és a románokat. Nekünk dolgoznunk kell azon, hogy Románia ténylegesen jogállam legyen, mert akkor már nem fordulhat elő az, hogy bizonyos láthatatlan rendszerek, intézmények a háttérből ilyen embert támogassanak. Normális körülmények között nem állhat egy ilyen ember mögött egy rendszer – egy rendszernek nem lehet az az érdeke, hogy folyamatosan piszkálja, provokálja a magyar közösséget. Ezért nekünk azon kell dolgoznunk, hogy Romániában kiépítsük a jogállamiságot, és ezt csak úgy tudjuk megtenni, ha ott vagyunk az államigazgatás minden szintjén: ha ott vagyunk a parlamentben, a kormányban – hiszen erről is kell beszélni, mert a kormányból hatékonyabban lehet megoldani problémákat.

Én nagyon bízom benne, hogy december 6-a után például Miklós Zoltán lesz a parlamentben, és nem Dan Tanasă. Ez persze attól függ, hogy ki mit fog tenni december 6-án. Ha azok mennek el szavazni, akik Dan Tanasăt támogatják, akkor ő lesz képviselő, ha mi megyünk el többen, akkor Miklós Zoltán, Könczei Csaba, Benedek Zakariás, Fejér László és Benkő Erika. El kell dönteni, hogy kit akarunk a parlamentbe: a megélhetési provokátorokat vagy a magyarokat. Ez a tétje december 6-ának.

(Fizetett politikai hirdetés)

Hozzászólások
Szavazás
Részt vesz-e a december 6-i parlamenti szavazáson?







eredmények
szavazatok száma 839
szavazógép
2020-11-19: Közélet - Iochom István:

Restaurálják az ablakokat (Kézdivásárhely)

A kantai minorita rendház felújításával párhuzamosan zajlott a nyár folyamán a Szentháromság római katolikus templom tornyának a tatarozása, amely 120 ezer lejes állami támogatásból és ugyanakkora önrészből valósult meg.
2020-11-19: Közélet - Fekete Réka:

Érkeznek a táblagépek (Távoktatás)

Nem lesz könnyű szétosztani az első rend, pénteken érkező háromezer táblagépet, amit több mint fél éve ígér az oktatási minisztérium. A tavasszal benyújtott igénylések szerint kétezret olyan településeken kellene átadni, ahol több családnál nincs villanyáram, a faluban nincs vagy bizonytalan az internetszolgáltatás, a diákok többsége pedig soha nem használt digitális eszközöket – tudtuk meg Kiss Imre megyei főtanfelügyelőtől.