Semjén Zsolt szerint létfontosságú, hogy az RMDSZ minél erősebben képviselhesse a magyar érdekeket a bukaresti parlamentben -– mondta, hozzátéve, ez akkor lehetséges, ha nemcsak Romániában, hanem a román állampolgárságú, diaszpórában élő szavazópolgárok is rá voksolnak. Azt kérte a nem Románia területén élő erdélyi magyar, de román állampolgársággal rendelkező szavazóktól, hogy román okmányaikkal – útlevéllel, személyi igazolvánnyal – vegyenek részt a választáson. Menjenek el a konzulátusra, nagykövetségre, és adják le szavazatukat az RMDSZ-re, akkor fogja az RMDSZ a magyar értékeket, érdekeket hatékonyan képviselni, ha a szavazóbázis ott áll mögötte – hívta fel a figyelmet Semjén Zsolt, aki hangsúlyozta: minden voksra szükség van.

A Máért által egyhangúlag elfogadott zárónyilatkozatban ugyancsak felhívták a figyelmet a december 6-i romániai parlamenti választásra és arra, hogy fontos az erős magyar érdekképviselet.
 

Az újrakezdés éve

A zárónyilatkozatot Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár ismertette. A Máért által elfogadott dokumentumban, utalva a trianoni békediktátum százéves évfordulójára, úgy fogalmaznak: nincs a világnak egyetlen nemzete sem, amely kibírta volna azt a száz évet, amely „mögöttünk, magyarok mögött áll. Bebizonyítottuk, hogy összenő, ami összetartozik: a magyar nemzet a szétszakítottság és a huszadik század minden megpróbáltatása ellenére megmaradt és cselekvőn őrzi összetartozásba vetett hitét” – áll a zárónyilatkozatban. Kitértek arra: az elmúlt tíz évben mindent megtettek, hogy a külhoni magyarok közjogilag is újra a magyar nemzet részévé válhassanak. A választójog megadásával a magyarság közösen dönt a nemzet sorsát érintő legfontosabb kérdésekben – idézte a dokumentumot az államtitkár. „A magyarság számára vesztes huszadik század után”, a huszonegyedik században a közép-európai népekkel együttműködve, „egy önbecsülését visszanyert, keresztény-nemzeti értékeit tisztelő és megőrző nemzet tagjaiként úgy határozunk, hogy 2021 a nemzeti újrakezdés éve lesz” – olvasható a dokumentumban.

Tíz év mérlege

A tanácskozás során Semjén Zsolt kiemelte: tíz éve valósíthatja meg a kormány a nemzetpolitikáját, és ezalatt több mint tízszeresére nőttek a nemzetpolitikai támogatások. A külhoni magyarság hagyományos identitásvédelme mellett kitért a gazdaságfejlesztési programra és a határon túli etnikai magyar pártok támogatására. A hagyományos identitásvédelem a külhoni magyar nemzetrészek megmaradását szolgálja. A Szülőföldön magyarul! program részeként tavaly 224 ezer óvodáshoz és iskoláshoz jutottak el. A miniszterelnök-helyettes külön kiemelte a Rákóczi Szövetség és a közelmúltban elhunyt tiszteletbeli elnöke, Halzl József tevékenységét, akit a magyar nemzetpolitika „hőseként és napszámosaként” jellemzett. Beszámolt arról is, hogy mintegy ezer óvodát, bölcsődét újítottak fel, illetve építettek a Kárpát-medencében. A magyar állam felsőoktatási hálózatot is fenntart, egyre jobb minőségben és egyre vonzóbb módon. Szólt arról, hogy a Máért javaslata alapján nemzeti jelentőségű intézményeket hoztak létre kiszámítható normatív finanszírozással. Jelenleg 83 intézménnyel, 12 programmal és 170 szervezettel kötöttek ilyen megállapodást. A Petőfi Sándor program keretében 78 ösztöndíjas utazik a szórványhoz. Az anyasági támogatást igénylők körében 10 ezer babacsomagot osztottak szét, ami mutatja a kormány családok iránti elkötelezettségét a határon túli magyarságnál is. A Határtalanul! tanulmányi kirándulási programnak köszönhetően mintegy 400 ezer gyermek juthatott el külhoni magyar területekre.

A nemzetpolitika nagy eredményeként jelölte meg Semjén Zsolt a gazdaságpolitikai fejlesztéseket, amelyek a külhoni magyarságnak, az anyaországnak, az ottani többségi nemzetnek és gazdaságának egyaránt előnyösek. Kiemelte a határon túli etnikai alapú magyar pártok és szervezetek támogatását a „józan ész, a hatályos törvények és az európai szabályok szerint”. Ez az intézményes biztosítéka annak, hogy a magyarság jogait tiszteletben tartsák – mondta, hozzátéve, Magyarország mindig is támogatta az autonómiát, amelynek megadása nem kegy az utódállamoktól. Úgy fogalmazott: „Ami másnak jár, az a magyarságnak is jár.” Semjén Zsolt ismertette: „több mint 1,1 millió nemzettársunk vált honfitárssá és polgártárssá” a honosításon keresztül.
 

Mindenhova eljutnak a támogatások

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára kiemelte: a 2021-es évben a nemzetpolitikai programok új köntösben, új elemekkel frissítve folytatódhatnak az oktatás, az egészségügy, a kultúra, az ifjúság, a sport, a gazdaság, az egyházak, önkormányzatok és média területén. Értékelése szerint mára a nemzetpolitika olyan területe a kormány tevékenységének, amelyre méltán lehetnek büszkék. Számukra minden magyar fontos, minden magyar emberre számítanak, éljenek bárhol a világban, a Kárpát-medencében vagy a diaszpórában – mondta, jelezve: a támogatások szinte minden magyarok lakta településre eljutottak. Az óvodafejlesztési programról szólva elmondta, jelenleg három ütemben folyik, és most készítik elő a negyedik ütemet. A családok támogatását szintén kiemelt helyen említette, és megemlítette azt is, hogy az ifjúsági szervezeteket külön keretből segítik már négy-öt éve. Mintegy háromezer, identitást őrző és szervező tevékenységet tudnak támogatni – mondta. Beszámolt a Kőrösi Csoma Sándor és a Petőfi Sándor programról, közölve, indulásuk óta az ösztöndíjasok száma megközelítette az ezret. Emellett soha nem látott forrásokat tudtak nyújtani a szakrális helyek felújítására.

A nemzetpolitika egyre fontosabb területe a sport támogatása – mondta, jelezve: azt szeretnék, ha minden külhoni magyar iskolában szintén lehetővé tudnák tenni a mindennapos testnevelést. Kitért a sportakadémiák működtetésére több sportágban, és célként fogalmazta meg, hogy Kárpát-medencei szinten támogassák a sportot.
 

Orbán Viktor üzenete

Ez az év és a világjárvány bebizonyította, hogy mi, magyarok valóban összetartozunk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Máért ülésére küldött videóüzenetében. A kormányfő arról beszélt: idén érdekes módon esnek egybe egymástól látszólag különböző dolgok, így a trianoni diktátum századik évfordulója és egy világjárvány. Mind a kettő próbatétel, és „összekapcsolódásuk arra emlékeztet bennünket, hogy a próbatételek nem történetiek, hanem itt vannak minden nap velünk”. „Az összetartozás nemcsak a történelmi múlthoz, hanem a jelenhez és a jövőhöz is köt bennünket” – mondta a miniszterelnök. A világjárvány próbatétel volt abból a szempontból is, „hogy mennyire igaz az a megnyugtató, szívből jövő és őszinte kívánságunk, hogy bár a történelmi Magyarországot sok darabba vágták, mi, magyarok valójában mégis összetartozunk”. Az év bebizonyította, hogy ez nemcsak egy történeti, nemcsak egy szellemi gondolat vagy előfeltevés, hanem hús-vér valóság – mondta Orbán Viktor. „Szlovákiával, Szerbiával, Horvátországgal, Szlovéniával a lehető legszorosabb együttműködést alakítottuk ki, az osztrákokkal pedig szinte napi egyeztetésekben voltunk, és közben a politikai nehézségek ellenére a Kárpátalján és Erdélyben élő magyaroknak is segítséget tudtunk nyújtani. Bebizonyítottuk, hogy nekünk minden élet számít, határon innen és határon túl. Bebizonyítottuk, hogy egyetlen magyar sincs egyedül” – fogalmazott a miniszterelnök.