A Minority SafePack révén először szervezett vitát az Európai Parlament egy európai polgári kezdeményezésről és határozat elfogadását is első ízben tervezi. Az európai kisebbségi polgári kezdeményezést az RMDSZ 2012-ben indította útjára, és a FUEN koordinációjával széles körű európai támogatást szerzett. A hétfő esti parlamenti vitával az őshonos kisebbségek védelme az EU napirendjére került. A felszólaló EP-képviselők többsége támogatásáról biztosította a kezdeményezést. Az Európai Bizottságot az ülésen Johannes Hahn költségvetésért és igazgatásért felelőse biztos képviselte. A témát élénk érdeklődés övezte, harminc képviselő kapott szót a vitában és véleményezte a készülő határozattervezetet.
Az állásfoglalás-tervezetet öt európai képviselőcsoport, az Európai Néppárt, a baloldali Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, a liberális Renew Europe, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal közös előterjesztése.
Az előterjesztés egyik néppárti kezdeményezőjeként Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő, az MSPI európai kampányát koordináló FUEN elnöke a vitán elmondta: „Több mint egy millió százezer polgár írta alá a Minority SafePack kezdeményezést. Az ő hangjukat és elvárásaikat kell meghallania a Bizottságnak. Ők a népességfogyás, a nyelvvesztés megállítását kérik” – mondta az EP-képviselő. Kitért arra, hogy egyesek szerint ez egy érzékeny téma, aminek az az oka, hogy míg egyes tagállamok védik és megbecsülik a nemzeti kisebbségeket, más országokban el sem ismerik őket, és vannak olyan országok, ahol az állam nem tartja be a meglévő kisebbségvédelmi törvényeket.
Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa rövid felszólalásában azt mondta, az EP plenáris ülésének vitája bizonyítja, hogy az európai polgári kezdeményezés egyedi eszköz a részvételi demokrácia gyakorlására. Kiemelte, az uniós bizottság egyik célkitűzése Európa gazdag kulturális sokszínűségének megőrzése. Szavai szerint az alapvető európai értékek közé tartozik a kisebbségi nyelvek védelme. A nemzeti kisebbséghez való tartozás mindenfajta diszkriminációja tiltott az Európai Unió Alapjogi Chartája értelmében – hangoztatta.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő, az EP Kisebbségi Munkacsoportjának társelnöke az MTI-hez eljuttatott sajtónyilatkozatában leszögezte: a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogai az alapvető jogok részét képezik, ezért szükséges végre uniós jogi szinten biztosítani ezek védelmét. Hangsúlyozta: itt a lehetőség arra, hogy az Unió lakosságának egytizedét kitevő nemzeti és nyelvi kisebbségek egy hangon mondhassák el, hogy védelemre van szükségük. „Szomorú, hogy ehhez európai bírósági ítéletre volt szükség. Hiszen az Európai Bizottság először visszautasította a kezdeményezés regisztrációját, szokás szerint arra hivatkozva, hogy a kisebbségvédelem nem uniós hatáskör" – emlékeztetett.
A képviselő arról is beszámolt, hogy számos olyan esetben fordult már az Európai Bizottsághoz, amikor az őshonos nemzeti kisebbségeket valamilyen jogsértés vagy diszkrimináció érte akár oktatásban, akár nyelvhasználatban, akár szerzett jogait vagy a gyűlöletbeszédet illetően. Az elmúlt években válaszként 15 alkalommal adta írásba az Európai Bizottság, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek diszkriminációjának vizsgálata nemzeti hatáskörbe tartozik a szubszidiaritás elvének megfelelően, miközben más kérdéskörben nem zavartatja magát ezen elv betartásával – közölte a politikus.
Gál Kinga a hétfői vita kapcsán ezt így értékelte: „Ideje, hogy a bizottság végre tegye félre a kettős mérce alkalmazását, hallja meg 1,2 millió állampolgár kifejezett kérését, és álljon ki az európai őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmében". Felhívta a figyelmet, hogy mivel Minority Safepack kezdeményezésre adott hivatalos európai bizottsági válasz januárra várható, »számos semmitmondó válasz után«, végre konkrét javaslatokat szeretne látni a bizottság asztalán".
Vincze Lóránt,arra kérte a bizottságot, hogy a jó kormányzás és a következetesség jegyében tegyen bátor lépéseket az őshonos kisebbségeket védő jogalkotásra vonatkozóan. Fontosnak nevezte például, egy olyan uniós ügynökség létrehozását, amely kisebbségi kultúrákkal és nyelvekkel és az ehhez kapcsolódó jogok érvényesülésnek monitorozásával foglalkozik.„A nyelvvesztés sürgőssé teszi a kisebbségvédelem ügyét, több helyen fogy a magyarság. Ennek a trendnek meg kell változnia, és ehhez az unió is hozzá tud járulni" – húzta alá.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője üdvözölte, hogy az EP végre mint társjogalkotó szerv, jogi alapot hozhat létre 60 millió kisebbségben élő ember védelmében. Arról beszélt, hogy a második világháborút követő stabilitás annak is köszönhető, hogy a többségi társadalmak kiegyeztek a nemzetállamokon belüli többségi társadalommal. „A tagállamok területét ma nemzetközi jog védi, így itt az ideje, hogy minden egyes kisebbség bármely tagállamban egyenlő jogokat kapjon" – tette hozzá.
Donáth Anna, a Momentum politikusa szerint Európa számos etnikai és nemzeti kisebbsége hátrányosabb helyzetben van, mint a többségi társadalomhoz tartozó polgártársaik. „Ilyen hátrányos helyzetben élnek a külhoni magyarok is nemzedékek óta" – hangsúlyozta. Hozzátette: a romák esélyegyenlőségének előmozdítását évek óta halogatják Európában, és néhány uniós tagállamban fékezik is. Felhívta a hallgatóság figyelmét, itt az ideje, hogy a kisebbségek védelme ne csak szavak, de tettek szintjén is biztosítva legyen.
Az MSPI-t támogató állásfoglalás tervezetéhez szerdáig nyújthatnak be módosító javaslatokat a képviselők, a végszavazás csütörtökön lesz. Ezt követően az Európai Bizottságnak január 15-ig kell közzétennie álláspontját a Minority SafePack javaslatairól.
„A mai plenáris ülésen újabb megerősítést nyert, hogy nem vagyunk egyedül, hogy az őshonos kisebbségek ügye egy olyan európai ügy, amelynek számos támogatója van a kisebbségek és a többség körében is. A felszólaló 30 képviselő négyötöde támogatott bennünket. Bízom benne, hogy ez fog visszaköszönni a csütörtöki végszavazáson is, és az Európai Parlament határozott, erős jelzést ad az Európai Bizottságnak, hogy konkrét lépéseket tegyen a nemzeti kisebbségek védelme és támogatása érdekében” – nyilatkozta Vincze Loránt a vitát követően.
