A bátorság nem tévesztendő össze a vakmerőséggel vagy az előre ismeretlen kockázat vállalásával. Családi példám van erre: öcsém halálának szomorú története az 1970-es árvízben. A kolozsvári áramszolgáltató vállalat mestereként próbált úszva átjutni a Szamos túlsó partjára, hogy áthozzon egy kábelt.
Ehhez kérte beosztottjainak segítségét, akik egy felkarjára erősített dróttal és a letekeredő köteggel biztosíthatták, visszahúzhatták volna. A munkások azonban segítség helyett eltávolodtak a sejthető katasztrófa helyszínétől, és ami várható volt, megtörtént: az ár elsodorta Csaba öcsémet. Partra vetett holttestét napok múlva találták meg. Bátorság volt-e, vagy a halál megkísértése, ma már nincs kitől megkérdeznünk.
Néhány történelmi példa Puskás Lajos könyvéből.
Bem tábornok hősiességéről csodákat meséltek. Szászváros alatt egy csatában egy ágyúját az ellenség lefoglalta. Ő ezt észrevéve odalovagolt, s korbácsával az egyiknek az arcára csapott. „Mit akartok, semmirekellők? Ezek az én ágyúim!” A gránátosok egy pillanatra meghökkentek, s ez elég volt arra, hogy időt nyerjenek a honvédek.
Ifjabb Wesselényi Miklóst az apja már kisgyermek korában bátorságra nevelte. Alig volt hatéves, amikor egyszer az udvaron sétálva megkérdi őt az apja, hogy felülne-e arra a szilaj ménre, amelyet épp akkor hoztak ki a lovászok az istállóból. „Nem” – válaszolta a gyermek. „És miért?” „Azért, mert félek.” „Egy Wesselényinek nem szabad félnie” – felelte az apja, és a kisfiát feldobta a ménre s megcsapta ostorával. Ez a fiú nyolcéves volt, amikor apja egy megyegyűlésen az ellenzéki oldalon felszólalt. A többség ki akarta az ablakon dobni. A hangulat már veszedelmesen túlfűtött volt, amikor talpig díszmagyarban megjelenik a kis Miklós, s apja elé állva kirántja a kardját és rákiált az urakra: „Aki apám ellen egyetlenegy lépést mer tenni, azt irgalom nélkül összevagdosom.”
Sir Thomas Lipton világhírű teakereskedő még kis boltosinasként elvitte anyjának első heti keresetét. Jaj, Thomas – mondotta az anyja tréfásan –, legközelebb már két lovat meg egy kocsit kapok tőled! Ez a kis megjegyzés megragadta a fiú képzeletét, s erre irányult minden ambíciója. Bízott az erejében. S amint leírja, életének sok izgalmas mozzanata között a legboldogabb és legbüszkébb pillanata az volt, amikor valóban átadhatta anyjának a kétlovas fogatot. Ez, a saját erejében való bizakodás indította el őt azon az Angliában is irigylendő pályán, ahol gazdaggá és híressé lett.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
