A miniszter a tárgyalások után az MTI-nek felidézte: az elmúlt héten Brüsszelben „rácsapták az ajtót” az Európában élő nemzeti közösségekre. „Az Európai Bizottság világossá tette, hogy Brüsszel számára az illegális migránsok támogatása sokkal fontosabb, mint az európai országokban élő őshonos nemzeti közösségek ügyének felkarolása” – mondta, arra reagálva, hogy a múlt pénteken a bizottság bejelentette, hogy nem irányoz elő új jogi aktusokat a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban. A bizottság azzal indokolta döntését, hogy az eredeti, 2013-as előterjesztés óta eltelt években számos olyan intézkedés született, amely megoldást kínál a benne megfogalmazott javaslatokra. „Ez gyalázat, ez elfogadhatatlan döntés az Európai Bizottság részéről, éppen ezért nekünk, magyaroknak fontos, hogy más nemzetközi szervezetek figyelmét felhívjuk és segítségüket kérjük az olyan ügyekben, amikor a határon túl élő magyar nemzeti közösségek jogait megsértik” – mondta Szijjártó Péter, aki szerint Brüsszel döntésével a kárpátaljai, erdélyi, vajdasági, felvidéki magyarokat a különböző kontinensekről Európába illegálisan érkező és bevándorló személyek mögé sorolta.

A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy sok esetben a magyarokat fizikailag fenyegető atrocitások történnek Kárpátalján, fenyegetik a magyarokat és családjaikat. Látható, hogy az ukrán szélsőségesek nem akarnak meghátrálni, továbbra is agresszívan politizálnak. Ezért fontos, hogy a nemzetközi szervezetek – azon belül is az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet – külön figyelmet szenteljen ennek a kérdésnek. Szijjártó Péter ezért arra kérte Kajrat Abdrahmanovot, az EBESZ új, tavaly december elején kinevezett kisebbségügyi főbiztosát, érje el, hogy a szervezet speciális ukrajnai megfigyelő missziója ne csak Ukrajna keleti, hanem nyugati végében is teljesítsen szolgálatot, állandó jelenlétet hozzon létre Kárpátalján.

Szijjártó Péter elmondta, hogy a jövő héten Kijevbe utazik, mert – mint fogalmazott – „a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani”. A tárcavezető továbbra is hisz abban, hogy vissza lehet téríteni a két ország kapcsolatrendszerét a kölcsönös tisztelet talajára, és hiszi azt, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter személyesen is ezt az álláspontot képviseli. „Remélem, hogy legalább valamifajta előrelépést sikerül elérni a két ország kapcsolatrendszerében, amelyre a legnagyobb befolyást nyilvánvalóan az gyakorolja, hogy hogyan bánunk egymás kisebbségeivel” – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a hírügynökségnek.

Vincze beolvasott az EB-nek

Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője a testület hétfő délutáni plenáris ülésének a kulturális örökség európai évéről szóló vitájában hangsúlyozta: a kulturális örökség támogatása az EU alapvető feladata, mert meghatározó szerepe van a jövő alakításában. A nemzeti kisebbségek és nyelvi csoportok számára azonban a kulturális javak megőrzése és továbbörökítése nap, mint nap áldozatot követel, annak ellenére, hogy nyelvükkel és hagyományaikkal évszázadok óta gazdagítják Európát – jelentette ki. Mint mondta, a múlt év optimizmussal zárult, mivel az Európai Parlament elsöprő többséggel támogatta a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést, azonban az Európai Bizottság lényegében elutasította azt, elmulasztva egy kiváló lehetőséget arra, hogy intézkedésekkel tegyen tanúbizonyságot e téma iránti elköteleződéséről, s ezzel hátat fordított az őshonos kisebbségek ügyének. Mint arról beszámoltunk, ugyancsak bírálta az Európai Bizottság álláspontját Gál Kinga, a Fidesz–KDNP uniós parlamenti delegációjának elnöke.