Hosszú kényszerszünet után újból megnyitotta kapuit a kovásznai művelődési központ, január 25-én este Marosán Csaba Humor az irodalomban című előadását követhették az érdeklődők. A színművész mondandóját bőven fűszerezte humorral, közönségét is bevonta előadásába. Célja, hogy megszerettesse az irodalmat a fiatalabb nemzedékekkel is.
Az előadást a magyar kultúra napja alkalmával szervezte a kovásznai városi művelődési ház, együtt a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület keretében működő Ignácz Rózsa Irodalmi Klubbal.
Marosán Csaba a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának egyik legfiatalabb tagjaként mutatkozott be a kovásznaiaknak. Saját magáról is humorosan vallott, a „ki vagyok” rész érezhetően emelte a jókedvet. Gyermekkorát hat lánytestvére körében töltötte, nem meglepő, hogy minden szappanopera betétdalát ismeri… Aztán komolyra fordítva a szót elmondta: „a kolozsvári társulat tagjaként elindítottam egy missziót, melynek egyszerű a célja. Reményik szavaival élve: nem hagyom a templomot és az iskolát. Olyan irodalmi előadásokkal látogatom az iskolákat, mely kötelező tananyag, ily módon segédkezem a diákoknak felkészülni magyarból az érettségire. Nem utolsósorban templomokat látogatok irodalmi estekkel, főleg istenes versekből összeállított műsorokkal”.
A vallomás után feltette a kérdést: mekkora szókinccsel rendelkeztek költőink? Elmondta: a számítógépes program által végzett elemzés szerint az élen Arany János áll, aki 59 677 szót ismert. Majd további információkat osztott meg. Hogy mézeshetei idején Petőfi Sándor negyven nap alatt 29 verset írt. Hogy egy felmérés megmutatta, melyik a legszebb verssor az egyetemes magyar költészetben – nyolcvanszázalékos előnnyel az „elhull a virág, eliramlik az élet” verssor áll az első helyen, ugyancsak Petőfi tollából. Hogy mennyire színes a magyar nyelv: Tinódi Gábor Nyelvlecke című versében ötvennégyféleképpen írja le a menni szócskát.
Beszélt továbbá magyar vagy magyar származású nagy felfedezőkről, színészekről, rendezőkről: George Cukor, Johny Weissmüller, Tony Curtis, aztán John Pulitzer, Jedlik Ányos, Rubik Ernő, Zwack József és a dobostorta atyja, Dobos József – mert a híres sütemény az ő nevét viseli, semmi köze a dobhoz, mint hangszerhez –, s a sort lehetne folytatni. És ki hitte volna, de a Ford járművek emblémáját Galambos József tervezte?
Annyi információt kaptak a hallgatók, hogy minden bizonnyal kedvük támadt utánanézni néhány adatnak – a művész ezzel érte el célját: olvasásra késztetni a nagyérdeműt.
Az utolsó mozzanatok egyike volt egy dalbetét, Facebook népdal címmel – tartalma ékesszólóan mutatta be azt a téves utat, melyen sok fiatal botorkál a mai világban.
