Arculatváltás Málmartja felett

2021. február 24., szerda, Faluvilág

Már a fél évszázaddal ezelőtti közigazgatásban is gondot okozott Uzon nagyközség és térségének gazdaságföldrajzi helyzete. A Székelyföld és Barcaság érintkezésénél még az egykori tartományi határvonal alakulását is meghatározta, ez a település és környéke volt a Sepsiszentgyörgytől délre eső közigazgatási térségrendezés súlypontja.

  • Szentivánlaborfalvi hétköznapok. Albert Levente felvétele
    Szentivánlaborfalvi hétköznapok. Albert Levente felvétele

Folytatódnak a fejlesztések

Csak az tudja összehasonlítani az Uzon-térség színeváltozását, akit legalább fél évszázaddal visszamenőleg érdekelt a Feketeügyön inneni élettér alakulása. A nagyközségnek többször is városi rangot szánt a rendszerváltás előtti hatalom. Közigazgatásilag hozzá tartoznak a környékbeli települések: Szent­ivánlaborfalva, Lisznyó, Lisznyópatak, Sepsimagyarós, Bikfalva és Uzonfüzes. Az utóbbi időkben a kistérség gazdasági súlyán túl a civilizáltabb élettér megteremtése – a közművesítés és a településépítés – volt a két legmeghatározóbb eleme a községfejlesztésnek. A nagyközség két polgármestere, Béres Gyula tizenkét, míg Ráduly István tizenhét évig alakította-jobbította Sepsiszék legdélibb településeinek arculatát.

– Uzon község fejlesztésének alapjait az utolsó öt évben az alkalmazottakkal és az önkormányzati képviselőkkel együtt alakítottuk olyanná, amilyennek a ma élők látják – mondja Ráduly István.

Jelenleg teljes gőzzel folyik az utak-utcák korszerűsítése Uzon községközpontban és a február 9-i riportunkban (Falufejlesztés a Szeredő alatt) még nem szereplő Szentivánlaborfalván és Uzonfüzesen is.

A községközpont utcahálózata mintegy 80 százalékban – pár utca kivételével – elkészült, azok jobb vagy bal oldalán gyalogjárók és betonozott vízlefolyók épültek. Uzon ivóvízzel való ellátása gyakorlatilag befejeződött, szennyvízhálózatának 82 százaléka elkészült – sorolta a polgármester.

Riportunk első részében arról is szó volt, hogy egy nyertes program jóvoltából még ebben az évben lehetőség adódik a község teljes közvilágításának korszerűsítésére, a jelenlegi lámpatesteket takarékosabbakra cserélik.

– Uzon önkormányzata sem menekülhet a súlyosabb gondoktól – hangsúlyozta az elöljáró –, négy éve nem találunk kivitelező céget az uzoni új óvoda felépítéséhez, uniós program része, a költségek felére pénzügyi fedezetet is kaptunk, az összeg már a bankszámlákon van. Más példa: az országos vízügy segítségével menteni szeretnénk a szabadidőpark közelében a Feketeügy lapályán a Málmartja alatti holt árkot, amelynek állóvize poshadt. Takarítása már régebb a helyi ifjúsági szervezet (Ifjúsági Mozgalom Uzon Községért – IMUK) feladata, amely két alkalommal szabadította meg a víztükröt a szeméttől. A tervek szerint összekötnénk a holtágat az élő Fekete­üggyel, hogy megújulhasson ez a vízi élettér is.

Mi a hír az IMUK háza táján? – kérdeztük annak elnökét, Ráduly Zsoltot. Elmondta, hogy az IMUK-nak is lesz egy alkalmas székhelye a Pünkösti-kúriában, s akkor majd újra beindítják az ifjúsági napokat, egy héten egyszer minifoci-bajnokságra kerül sor, filmestet, rajz- és fotóversenyeket szándékoznak szervezni, ha odébbáll majd a koronavírus.

 

Ráduly István polgármester

 

Műemlékek új köntösben

Hamarosan új köntösbe öltözik a műemléknek nyilvánított Pünkösti-kúria, visszakapja mutatós belsőjét és a székely ácsművészet remekének mondható felújított tetőterét. Mint megtudtuk, a kúria számos egyesületnek, művelődési intézménynek – így fúvószenekari próbateremnek és művelődési központnak – ad majd helyet.
Az épület nemcsak a család, hanem a háromszéki önvédelmi harc kirobbanásának emlékhelye is. Többedszeri felújítása kapcsán érdemes a családról is szólnunk. Pünkösti Gergely (1820–1912) 1848–49-es őrnagy, az 1848. május 30-i alsócsernátoni népgyűlésen ő hirdette ki a jobbágyterhek megszüntetését. Nevét 1999-től emlékkopja őrzi az uzoni parkban (Lengyel László munkája). Bátyja, Pünkösti Pál (1804–1868) szintén őrnagy volt a 8. Huszárezredben. A református pap Pünkösti Ferencnek (1835–1898) az a megtisztelő szerep jutott, hogy fogadhatta a községbe érkező Jókait, és őróla készített fényképfelvételt Orbán Balázs, amikor Uzonnal és környékével ismerkedett. Pünkösti László (1912–1940) mártírhalált halt vezérkari százados volt.

Tervek szerint hamarosan sor kerül a községközpont műemlék jellegű polgármesteri hivatalának rehabilitációjára is, mely 1896-ban épült, s ugyancsak megviselték a lepergett évtizedek.

Jókai két kortesútján látogatott Uzonba, 1881-ben és 1884-ben. Itt is elmondta választási programbeszédét. Második útja alkalmával felkereste a Temesváry családot és Ujvárossy Józsefet (1838–1919), aki erdészmérnök, földbirtokos, királyi tanácsos volt, a Sepsi Református Egyházmegye főgondnoka és a Székely Mikó Kollégium jótevője. Neki is emlékkopját állíttatott az uzoni református egyházközség néhai Gocz József támogatásával.

 

Pünkösti-udvarház

 

Új út Uzonfüzesnek

Községi körképünkből nem maradhat ki az Uzonhoz tartozó, román anyanyelvűek lakta Uzonfüzes sem. Alexandru Vrînceanu falufelelőssel és községi képviselővel folytatott beszélgetésünkből kiderült, a reményt nem veszítették el, a község aszfaltozási programja lassan a végéhez közeledik, s így ők is sorra kerülnek. A már rég nem működő iskola épületében kialakítottak egy tágasabb közösségi termet, és az elkövetkezőkben aszfaltréteg kerül az Uzonból oda tartó rövid útra is. A Feketeügy védőgátján haladó, keskeny uzonfüzesi úttal párhuzamosan a községvezetés újat épít, az alapozás elkészült, csak jobb időre várnak, hogy aszfaltréteg kerülhessen rá. Kökös és Uzon határán is maradt egy aránylag rövidebb, felújításra-aszfaltozásra váró utcaszakasz.

 

Gyarapodik Szentivánlaborfalva

Itt is az aszfaltozás a fő tennivaló a Malom utca felső részén, a 11-es országút és a volt műmalom közötti szakaszon. Csak ezután következhet a Malom utca alsó része, amit egy tervbe foglaltak a Feketeügy új átkelőhídjának és annak fel- meg lefutó részeivel. Ennek is elkészült már a műszaki terve, kérdés, találnak-e kivitelezőt. A leendő hídon túli útszakasz, amely érintené a Natura 2000-es védett övezet szélét, a munkálatok harmadik részét képezi majd.

– Ezekre a munkálatokra rég vár a falu népe, főleg a termelők és állattartók, akik számára a híd építése lenne a legégetőbb, hiszen a hídon túli terjedelmesebb határrészt csak tetemes kerülővel tudják megközelíteni – hangsúlyozta Bordás Csaba falufelelős, községi képviselő.

A laborfalvi részen idén befejezik a közel 3 kilométer hosszú aszfaltozott járdát. A községvezetés terveiben szerepel egy teljesen új kultúrotthon építése is az ikerfalu szívében, ugyanis a jelenlegi visszakerül egykori tulajdonosához, a helyi római katolikus egyházközséghez.

Aki dolgozni akar, azt a járvány sem tudja teljesen megakadályozni – derült ki a szentivánlaborfalvi SZIA ifjúsági tömörülés szervezőjével, Pakucs Tamással folytatott beszélgetésünkből.

– Még a pandémia előtt, január végén szerveztünk egy – fiatalokkal és idősebbekkel közös – korcsolyázást az egykori műmalmon térségében, a Feketeügy holt árkán közel 150 személy részvételével, ami nagyon jól sikerült. Kiértékeltük az eltelt esztendő sikeres rendezvényeit, és február 6-án sikerült összehozni egy jellegzetesen szentivánlaborfalvi farsangjárást is. Jelenleg egy igen hasznosnak mutatkozó tanfolyamot szervezünk közösen a Salvatore Egyesülettel, elsősegélynyújtást és alapvevő egészségügyi méréseket tanulunk. Ha valamelyes változás mutatkozna a járvány dolgában, ismét segédkeznénk a Szent Ivánkor esedékes falunapok szervezésében. Addig is magunkkal, csoportunk képzésével foglalkozunk, filmnézéseket, játékesteket és kommunikációs jellegű beszélgetéseket szervezünk.

 

Az új arculat

 

Iskola és templom

Uzonban újjászületik egy régi iskola, és a járvány miatti megszorítások tiszteletben tartásával megszervezik az imahetet.

– Örömünkre szolgál, hogy a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkársága révén a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének támogatásával két hazai kivitelező cég megkezdte az egyházközség tulajdonát képező volt felekezeti iskolaépület (Református Tatrangi Népiskola) felújítását, kibővítését. Sikerült lebontani az épület tetőzeti ácsozatát-gerendázatát, megfelelő mértékben alacsonyították a falakat, kicserélték az épület régi nyílászáróit, és megszabadították a pincerészt a 80 cm vastag, évszázados töltéstől-maradékoktól – tudtuk meg Ungvári Barna András helyi lelkipásztortól.
Március első hetében sor kerül Uzonban az ökumenikus imahétre, ami újdonság lesz a helyiek számára, ugyanis a római katolikus egyházközséggel közös szervezésben zajlik. A hét első három napján a helybeli római katolikus templomban tartják az imahetet, a következő háromnapi imaprogram és a vasárnapi záró istentisztelet helyszíne a református templom lesz.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint mikor lesz vége a koronavírus-járványnak?







eredmények
szavazatok száma 635
szavazógép
2021-02-24: Magazin - :

A beoltottak nem terjesztik a vírust

A Pfizer-BioNTech kettős által fejlesztett vakcina megakadályozza az izraeliek túlnyomó többségének megfertőződését, ez az első bizonyíték arra, hogy az immunizáció sikeresen véd a koronavírus terjedése ellen. Egy előzetesen kiszivárgott jelentés ugyanis arra a következtetésre jutott: az oltás megakadályozza, hogy a tünetmentes hordozók továbbadják a fertőzést.
2021-02-24: Pénz, piac, vállalkozás - Ferencz Csaba:

Bitcoin – siker vagy kudarc? (Kitekintő)

Több mint tizenkét évvel ezelőtti létrehozása óta a Bitcoin ára 5 dollárról 50 dollárra, 500 dollárról 5000 dollárra ugrott, pár napja 50 ezer dollár felett tetőzött. A globális felhasználók száma meghaladta a 100 milliót. A rendszer hálózati biztonsága, a fejlesztők száma és az új alkalmazások is szaporodnak. Több tucat nagyvállalat, köztük a Tesla és a Square is Bitcoinba fektetett. Mégis sokan a kriptovaluta bukását akarják. A továbbiakban néhány részletet szemlézünk Alex Gladstein, az Emberi Jogi Alapítvány stratégiai főtisztviselője minap megjelent elemzéséből.