Szülővárosában, Nagyszalontán is megemlékeztek a legnagyobb magyar epikus költőről, Arany Jánosról. A költőóriás a dél-bihari hajdúvárosban látta meg a napvilágot 1817. március 2-án, a helyi magyarság pedig hagyományosan megemlékezik a település leghíresebb szülöttjéről – derül ki a Maszol tudósításából.
A március 2-i megemlékezést hagyományosan a település központjában az egész alakos Arany János-szobornál szokták megszervezni, ám mivel a főtéri park teljes átépítés alatt áll, idén a rövid főhajtást a költő emlékháza előtt tartották meg. Amint a ház falán lévő táblán is olvasható: „Ezen a telken állott a bogárhátú öreg ház, melyben Arany János megszületett 1817. március 2-án.” A szülőház az 1847-es tűzvészben elpusztult ugyan, de a helyén másik épült, a jelenleg álló épület pedig már a harmadik.
Az emlékházban egyébként népművészeti és néprajzi kiállítást rendeztek be, és a helyi önkormányzat több mint tíz évvel ezelőtt nádfedelet rakatott az épületre, igyekeztek visszaadni a két évszázaddal ezelőtti kinézetét. A megemlékezésen ünnepi beszédet a magyarországi Gyula városának alpolgármestere, Kónya István mondott, aki szerint Arany Jánost méltán emelhetjük a magyar költészet pódiumának legfelső fokára, nemcsak Arany költészetét, hanem emberiességét, gerinces kiállásait is méltatta.
Elhangzott, hogy a költő születésének kétszázadik évfordulója alkalmából, 2017-ben szervezett bicentenáriumi ünnepségsorozathoz kapcsolódik az a film is, amely főleg Gyula támogatásával készült, és amely Arany János leghíresebb elbeszélő költeményét, a Toldit dolgozza fel. A produkció most „hazatért”, ugyanis a főhajtás után átadják a város polgármesterének, Török Lászlónak, továbbá a költőről elnevezett emlékegyesületnek és a magyar iskola vezetőségének.
A megemlékezésen alkalomhoz illő rövid verses-zenés összeállítással készültek az Arany-líceum diákjai. A program hagyományosan a koszorúzással ért véget.
