A csernátoni Haszmann Pál Múzeum rajzversennyel kapcsolódott be a Beporzók Napja alkalmából tartott rendezvénysorozatba, melynek során Erdélyben és Magyarország-szerte számos eseményt szerveztek a mozgalomhoz csatlakozó múzeumok, iskolák.
A mozgalom két kezdeményezője Györfy Borbála marosvásárhelyi biológus és tudománykommunikációs szakember, valamint dr. Vásárhelyi Tamás biológus, a Magyar Természettudományi Múzeum volt muzeológusa, az ELTE TTK címzetes docense. A 2018-as magyar kezdeményezés a beporzó állatok szorgos munkájának ünneplésére és segítésére szólítja fel társadalmunkat már csak azért is, mert mindennapi betevő falatunk egyharmadához beporzó rovarokra van szükségünk.
A mozgalom célja, hogy minél több emberben tudatosodjon, mennyire változatosak – és sérülékenyek – az evolúció során állatok és növények közt kialakult kapcsolatok. A beporzás legfontosabb résztvevői a méhalkatúak csoportjának fajai – ezeknek csupán egyike a közismert házi méh. Ez a rendszertani csoport közel húszezer fajt tartalmaz. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy lényegesen kisebb a terméshozam ott, ahol a vadon élő beporzó rovarok megfogyatkoztak. A házi méh egyedül nem tudja pótolni őket.
A kezdeményezéshez az elmúlt évek során rengetegen csatlakoztak, a partnerek között szerepel többek közt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Ludwig Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a csernátoni Haszmann Pál Múzeum és sok-sok más intézmény Kárpát-medence-szerte – derül ki a kezdeményezők szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóanyagából.
A Beporzók Napja egy természetvédelmi jeles nap, hasonló a már nemzetközileg elfogadott Föld napjához. Az előbbinél talán szerényebb, ám annál lelkesebb mozgalom két erdélyi és magyarországi magánember kezdeményezéséből indult 2018-ban. Azóta már bejárta a Kárpát-medencét. Múzeumok, iskolák, tudományos intézmények csatlakoztak Magyarország- és Románia-szerte. Idén több mint 38 intézmény vesz részt nyitott rendezvénnyel az akcióban. A szervezők nagyon hálásak a csatlakozó pedagógusoknak, muzeológusoknak, kutatóknak, szakembereknek és magánembereknek a lelkesedésért, hisz ennek köszönhető, hogy több ezer ember vett már részt az ezen a napon szervezett rendezvényen saját városában, iskolájában, óvodájában, vagy alakította kertjét, udvarát, teraszát rovarbaráttá.
A kezdeményezők felhívják a figyelmet: az elmúlt években hasznos beporzók tömege tűnt el a Föld színéről, olyannyira, hogy Kína bizonyos vidékein kézzel porozzák be a virágokat, Angliában a beporzás érdekében mezőgazdászok dobozban árulják a poszméheket, az Amerikai Egyesült Államok pedig milliárdokat fizet méhészeknek a termésnövények beporzásáért. A mezőgazdaságban használt vegyszerek, a hatalmas monokultúrák, illetve a globális klímaváltozás együttesen járul hozzá a házi- és vadméhek, valamint a többi beporzó állat pusztulásához. Ez pedig minden embert érint szerte a világon. Beporzók nélkül nem csak gyümölcseink, zöldségeink, élvezeti cikkeink nem lesznek, hisz az állati takarmányok egy része, a ruházat alapvető anyaga, a pamut is mind rovarbeporzású növényből származik. A veszélyeztetett rovarvilág pedig ennél is alapvetőbben szükséges ahhoz, hogy a Földön emberhez méltó életet éljünk.
A program arra hívja fel a figyelmet, hogy bármennyire is kicsinek érzi magát az ember a globális problémákkal szemben, segíteni tud a helyzeten. Például rovarbarát kert kialakításával, rovarhotelek, méhecskebölcsők építésével saját otthonában is.
A Beporzók Napja csak a természetvédelmi munka kezdetét jelöli, a rovarok segítése legalább tavaszi-nyári folyamatos figyelmet kíván. A szervezők remélik, hogy a széles körű társadalmi elfogadottságnak meglesz a hatása szakmai, termelői, hatósági szinteken is.
