Szellemi ezermester

2021. április 8., csütörtök, Kultúra

Gazda Józsefet sokszorosítani kellene. Jusson belőle minden Kárpát-medencei településre, de leg­alább minden székely kisvárosba. Valahogy úgy, ahogy – ebből a léthelyzetből kilombozódva, mintegy megsokszorozva magát – a szellemi változatosság, a sokszínűség bőségével ajándékozott meg minket az elmúlt bő fél évszázadban.

  • Fotó: Albert Levente
    Fotó: Albert Levente

Az ilyen egyszemélyes többszólamúságot hívták régebb polihisztorságnak, s ha Jóska bácsit köszöntve nem is használjuk egyértelműen ezt a kifejezést, az bizonyára szerénységének tudható be. Na meg annak is, hogy a sokágú munkásság, annak könyvtárnyi termése, közéleti hozama inkább a székely ezermesterséget juttatja eszünkbe, mintsem a nagy polihisztorok szellemi világokat átfogó felülemelkedettségét.

Gazda József ugyanis a székely ezermesterek hagyományát magába szívva a szellemi önfenntartás útját járta és járja. Valahogy úgy, ahogy évszázadokon keresztül, de még a múlt század közepén, végén is a székely gazda, aki legfennebb petróleumért vagy gyufáért ment a boltba, a mindennapi szükségletek tárgyi kellékeit saját kezével maga alkotta meg. S nem mellesleg díszítette ősi jelképekkel gazdagon átitatott szépérzékével.

Ha csak az író Gazda József közel félszáz munkáját lapozzuk fel gondolatban, amely a szociográfiától a távoli kultúrák világát idéző útleírásokon és képzőművész-monográfiákon át a magyar sors regényes feldolgozásáig a műfaji sokszínűség, sőt, a műfajteremtés nagyszerűségét hozta és hozza, egy érdeklődésében szerteágazó alkotó ember hozományos ládájába pillanthatunk bele. Ebben a klasszikus műfajok mellett olyan, ma már polgárjogot nyert, ám a hetvenes években, amikor az élettörténetek százait rögzítő magnószalagok már sokasodtak rejtett polcain, még gyermekcipőben járó formák is megtalálhatóak, mint a tematikus rendbe szedett elmesélt történelem. Amiből a huszadik századi magyar sors tragédiája az ezt megélő ember tapasztalata és életösztöne révén rajzolódik ki.

Azt a képzeletbeli hozományos ládát tovább gazdagítja a négy évtizedes tanári munka, nemzedékek irodalmi érdeklődésének pallérozása, amely a kötelező irodalmi kánonon túl a diákszínjátszás s ezáltal a személyesen megélt irodalom világát is feltárta a formálódó emberpalánták számára.

Beleférnek a széles értelemben vett közéleti munka termékei, elsősorban a Csoma-napok három évtizedes, hamarosan múzeumalapítást is eredményező eseményei, a tudományos kiadványok sora, de a mögötte álló közművelődési egyesület vesződésekkel terhes szervezőmunkájának gyümölcsei, a kiállításmegnyitók, a közművelődési előadások százai is.

És ha mindez nem volt elég, a székely öntudat civil-politikai mozgalmának legkövetkezetesebb szervezetében, a Székely Nemzeti Tanácsban betöltött szerepe immár közel két évtizede a népéért-nemzetéért minden követ megmozgató értelmiségi arcélét rajzolja ki. Aki még a konfliktust is vállalta és vállalja azokkal, akik nem mindig az egyenes utat választják.

Gazda József hozományos ládáját úgy adja tovább, hogy az elődöktől örökölt tudást megsokszorozva, nemzedékek sorát szolgáló szellemi gúnyával rakta tele, és korát meghazudtoló munkabírással szövi e gúnyához elengedhetetlenül szükséges kelmét ma is. Nekünk annyi a dolgunk, hogy a kerek évforduló kapcsán szokásos köszöntés mellett öltsük magunkra ezt a gúnyát. Minél többen és minél többször.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint mikor lesz vége a koronavírus-járványnak?







eredmények
szavazatok száma 215
szavazógép
2021-04-08: Kultúra - :

Szolgálat – emberségpróba (Gazda József 85 éves)

Fél évszázada ismerek egy erdélyi embert – de valójában ismerem-e? –, és nem tudom hová, az élet mely serpenyőjébe tenni. Mert annyira sokszínű, annyifelé tudós módra tájékozódik. Tonnákat nyom a kobakja.
2021-04-08: Kultúra - Gazda József:

Visszatekintő (Részletek egy születőben levő könyvből)

1957 őszén már rendszeresen járok, járunk a művészet vonzásában mellém sodródott Ellácska társaságában Nagy Albert, Nagy Imre, Szervátiusz Jenő, Fülöp Antal Andor, Mohy Sándor, Vetró Artúr, Benczédy Sándor, Berde Amál, Gy. Szabó Béla meg Ferenczy Júlia műtermébe.