Részletek egy születőben levő könyvbőlVisszatekintő

2021. április 8., csütörtök, Kultúra

1957 őszén már rendszeresen járok, járunk a művészet vonzásában mellém sodródott Ellácska társaságában Nagy Albert, Nagy Imre, Szervátiusz Jenő, Fülöp Antal Andor, Mohy Sándor, Vetró Artúr, Benczédy Sándor, Berde Amál, Gy. Szabó Béla meg Ferenczy Júlia műtermébe.

  • Fotó: Albert Levente
    Fotó: Albert Levente

Elsősorban őket látogattam, náluk – mint megítélésem szerint legjelentősebb művészeinknél – lettem  gyakori vendég, de rajtuk kívül még tucatnyi más művészhez is el-elvetődtem, Miklóssy Gáborhoz például, aki személyesen hívott meg, hogy szívesen lát ő is. Meg Pallos Juttánál, Györkös Mányi Albertnél és másoknál is. S párhuzamosan Brassóban Mattis- Teutsch Jánost, Sepsiszentgyörgyön a fiát, Mattis Jánost is felfedeztem, megtaláltam. Az akkori világban nem is lehetett, hogy a „vajon miért”, „mit akarhat ez a fiatal” kérdés fel ne tevődhetnék, ezért ’57 őszén már rám állíttatott egy ügynök, majd burjánoztatva azt, egy kisebb besúgó-had. (…)  

De hadd álljon itt pár részlet az akkor „friss” eredményekből. Te 21 éves ifjú vagy, s azt hiszed, hogy „magunk között” vagy, és aki művészetet teremt, alkot vagy az alkotásokon csüng, az mindenki „magunk közül való”. És amiként ide is azért jöttél, hogy élményeket szerezz, kihasználod az alkalmat, hogy a magad nagy élményét, élményeit is megoszd.

1957. 12. 5-én az ügynökünk, „Sándor” jelentette, hogy 1957. nov. 24-én egy társaság, melynek tagjai voltak: Benczédy Sándor szobrász, Gazda József, a Bolyai-egyetem filológia szakának V. éves hallgatója, és még 4 főiskolás, a képzőművészeti főiskola főiskolásai meglátogatták NAGY ALBERT festői műtermét. A képek megtekintése után Gazda József főiskolai hallgató előhúzott a zsebéből egy írógéppel teleírt papírt, s erős hangon felolvasta Illyés Gyula magyarországi író egy versét, melynek a címe: Bartók.  (…) Ugyancsak ebből az alkalomból a főiskolás Gazda József felolvasott pár strófát Kodály Zoltán ZRÍNYI szózata című kantátájából, amelyet első alkalommal a Kossuth rádióban 1956. november 3-án szólaltattak meg. Ennek a kantátának régi, a törökök elleni harcok idejéből való témája volt, ,,de tendenciózusan átvetítette a hajdani helyzetet a magyarországi 1956-os helyzetre”. A tartamból és a bemutatásából következően ellenforradalmi hatása volt. Minden versszak végén megismétlődik: Ne bántsd a magyart!, és egy versszakban az van, hogy: „Míg Várad, a magyar korona legszebb része idegen kézben van, nem magyar a magyar.”

A fentiekből következik: magyar nacionalista ellenséges tartalmú műveket terjeszt, nacionalista tevékenység gyanúja merül fel. Történjen meg az ellenőrzése 1958. január 28-ától 1958. július 28-a között. (…) Amiként kitűnik, ez a Gazda egy veszélyes elem. Tanulmányozni kell Fekete ügynök lehetőségeit, és főleg Baloghot kell használni. A feladatokat sürgősnek kell vennünk, mert lehetséges, hogy  el fogja hagyni a fakultást hamarabb, mint a többi egyetemisták. (…)

A célkitűzés hát – hogy a „veszélyes elem”-nek hamarabb „el kell hagynia a fakultást”, azaz meg kell szabadítani tőle a társadalmat – adva volt.

El lehet ezek kapcsán is sok mindenről gondolkozni. A „hős”, a követett személy egy művészetkedvelő fiatal. Hogy van fogékonysága a művészet iránt, ekkor már bizonyosságnak tűnik, folyamatosan jelennek meg művészeti írásai a kor hivatalos lapjaiban. Az is tény, hogy művészetről, művészekről úgy lehet írni, ha dokumentálódsz, s ezért el is mész hozzájuk. Az ifjú lény sűrűn jár a művészekhez, illetve azok műtermébe. És mert a kor jellegéhez, természetéhez tartozik mindenkit megfigyelni, mindenkit szemmel tartani, ezért állította rá a hatalom a besúgóit. És rögtön kiderül egy óriási bűne, az, hogy nemcsak a képzőművészetre fogékony, hanem az irodalomra is. Felfedezte a magyar irodalom kevéssel előbb megjelent egyik legnagyobb verses alkotását, Illyés Gyula Bartók című költeményét, s nem állta meg, hogy azt épp akkor, amikor az egyik ráállított besúgó „tette a feladatát”, felolvassa – s horogra is került vele. Nem kommentált, nem bírálta a rendszert, csak felolvasta a verset. Ezért még nem jár azonnali letartóztatás – legalábbis az esetből ez derül ki –, de ha az általa leírt példányt lehetne megszerezni, akkor az már a büntethető bűnök közé kerülne, rá lehetne fogni, hogy „tiltott irodalmat” terjeszt, melyért súlyos börtönévek járhatnak. (...)

Két szekustiszt is foglalkozik alapfokon „az üggyel”, az egyik – kiderül a nevéből – magyar (Papp Adalbert), de van harmadik is, aki „rá-ráír” a vizsgálati lapokra, s a magyar tisztet is megvádolja: „Papp elvtárs nem tanult semmit?” Vagy másutt: „Papp elvtárs, miért nem gondolkozik előre? … Vagy azt akarja, hogy jót tegyen Gazdával?” S a gyanúsítottat illetően is újabb, mondhatni: főbenjáró vádak merülnek fel. „Kollégáival együtt hallgatta (hirdette) az imperialista rádióadásokat, és terjesztette ezeket a közvetített híreket. Azon a véleményen volt (hirdette), hogy a magyarországi ellenforradalom jogos volt, s lelkesedett a Nagy Imre-kormány politikájáért. Súlyosan kirohant a Szovjetunió ellen, rágalmazva több alkalommal.” S a klasszikus módszer: még idejében felderíteni, kivel tart a vádlott kapcsolatot.

Egész névsor az „érintett” művészekről és egyetemistákról, akik „potenciális bűnösök” mind. Az illetőket is követni, természetesen azzal a hátsó szándékkal is, hogy alkalomadtán velük is bővülhessen a vádlottlista. Aztán: keresni az egyéb bűnöket. Így derül ki, hogy már Tamási Áron október 22-i látogatásán felszólalt a „vádlott”, azt állítván, hogy a romániai magyar irodalom nem a román, hanem – nyelve és szellemisége révén – a magyar irodalom része. Ez sem csupán egy vélemény, hanem ellenséges gondolat! És másik jelentés arról, hogy 1956. október 24-én a Bolyai Egyetem Diáktanácsa alakuló ülésén – újabb bizonyíték ellenséges magatartására – egyetemi autonómiát emlegetett, meg azt, hogy a marxizmus ne külön tantárgyként, hanem az egyetemes filozófia részeként taníttassék.

Papp elvtársék csak nem voltak elég operatívak, s így a vádlottat pillanatnyilag nem sikerült likvidálni, de mint megfigyelt és a rendszer számára immár véglegesen ellenségnek bizonyult bűnös személyt folyamatosan követni kellett.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint mikor lesz vége a koronavírus-járványnak?







eredmények
szavazatok száma 214
szavazógép
2021-04-08: Kultúra - Ferencz Csaba:

Szellemi ezermester

Gazda Józsefet sokszorosítani kellene. Jusson belőle minden Kárpát-medencei településre, de leg­alább minden székely kisvárosba. Valahogy úgy, ahogy – ebből a léthelyzetből kilombozódva, mintegy megsokszorozva magát – a szellemi változatosság, a sokszínűség bőségével ajándékozott meg minket az elmúlt bő fél évszázadban.
2021-04-08: Belföld - :

Az AUR szövetkezne, az RMDSZ nem

A magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) társelnöke, Claudiu Târziu szenátor egy tegnapi sajtótájékoztatón kijelentette: példaértékűnek tartja Magyarország nemzetpolitikáját, és szorgalmazza, hogy pártja lépjen szövetségre az RMDSZ-szel az ukrajnai románok és magyarok védelmében.