Nem törvénytelen legeltetés, hanem mezőgazdasági kultúrákban való károkozás, nem kihágás, hanem bűncselekmény – szögezte le Benedek-Huszár János polgármester a baróti képviselő-testület legutóbbi ülésén, amikor a szabadon kószáló lovak által okozott gondokról esett szó. A városvezető szerint az erdővidéki önkormányzatoknak közösen kell fellépniük, hogy erőt tudjanak felmutatni – mint mondotta – a bűnszövetkezetek ellen, illetve ígérte, politikai segítséget fog kérni az RMDSZ-től ahhoz, hogy törvény írja elő a rendfenntartó erők közbelépését ilyen esetekben is.
Pál Levente, az Erdélyi Magyar Szövetség színeiben megválasztott tanácstag a Felsőrákos határában rendszeresen szabadon hagyott lovak okozta problémát tette szóvá: valódi ménessé nőtte ki magát az a lósereg, amelyik felügyelet nélkül a határban kószálva legelésével sokaknak okoz bosszúságot. Megoldást kell találni gazdájuk azonosítására és megbüntetésére, illetve kötelezni kell állataik felvigyázására – mondotta.
A városvezető válaszában elmondta: a Területi Közrendészeti Hatóság (ATOP) Vargyason tartott ülésén polgármesterek, megyei tanácstagok, a rendőrség, csendőrség és tűzoltóság megyei vezetői mintegy két és fél órát tárgyaltak a kérdés megoldásáról. Elhangzott, a jogi háttér biztosítása nem bonyolult, hiszen vonatkozó tanácshatározat szinte mindenhol van, az állatorvosi vizsgálat elvégzése is lehetséges, mindössze azt kell megoldani, hogy megfelelő istállót találjanak. Az állatot néhány napig kell ellátni – ebben az időszakban tulajdonosa visszaválthatja –, ám utólag már vágóhídon értékesíthető. Az elmélet egyszerű, a gyakorlat már nem: mert csak az gondol a ló befogására, aki sosem próbálta, továbbá kétséges, hogy feljelentést mer-e tenni valaki (mert valószínűleg veréssel vagy házának felgyújtásával fogják megfenyegetni), aztán bátor ember kell az őrzésükhöz is, hiszen arra is volt példa, hogy a lovaikat visszalopni akarók megverték az őrt. A törvénykezés sem feltétlen áll a kárt szenvedettek mellett – mondotta a polgármester. Volt ugyanis példa arra is, hogy az őrkőiek lovát befogták, elvitték, ám az éj leple alatt tulajdonosaik az istálló lakatjait leverték, az állatokat elvitték, s hiába azonosították a tetteseket, bántódásuk nem esett, mindössze a két levert lakat árát kellett megtérítsék.
Az ilyen jellegű ügyeket úgy lehetne hathatósan megoldani, ha a csendőrség segítséget nyújtana és kábító lövedékkel fognák be a lovakat, az istállókat pedig ők őriznék. „Rögtön mondta a csendőrparancsnok, nem feladatuk, nekik a törvény ezt nem írja elő. Mondtam, a törvény azt sem írta elő, hogy a csendőrség feladata a medve elkábítása Brassóban vagy lelövése. De a törvényt lehet módosítani és új feladatokat lehet adni a csendőrségnek. A csendőrség egy olyan erő, amely a rendet nem megőrzi, hanem helyreállítja. Hogyha itt egy bűntény történik, akkor igenis, legyen ott, és őrizzék meg ők a lovat. Itt bűnszövetkezetről van szó, olyan emberekkel, akik nem riadnak vissza a gyilkosságtól sem. Ez a szomorú tény” – mondotta.
A polgármester szerint meg kell vizsgálni, minisztériumi hatáskör-e, ha igen, az ügy érdekében a belügynél lobbizzon az RMDSZ vagy törvényhozási probléma, s akkor terjesszen elő törvénymódosítást, hogy a rendvédelmieknek ez a fajta vagyonvédelem is feladata legyen. Benedek-Huszár János úgy vélte, ha néhány esetben siker koronázza kitartásukat, s a befogott állatokat elkobozzák és vágóhídra küldik, tulajdonosaik kétszer is meggondolják, hogy legközelebb felügyelet nélkül hagyják-e azokat.
