Még jövő hét végéig lehet igényelni az őszi kultúrák nemzeti kiegészítő támogatását. Az őszi búza, repce, őszárpa és egyéb kultúrákra hektáronkénti 200 lejes támogatást azok a gazdák igényelhetik, akik legalább és legfeljebb egy, illetve 120 hektáros őszi kultúrát létesítenek. A támogatást mind a magángazdák, mind a mezőgazdasági cégek kérhetik.
Mint már jeleztük, az igényléskor egy típusnyomtatványt kell kitölteni két példányban, és iktatni a megyei mezőgazdasági igazgatóságon, mellékelve a személyazonossági másolatát (cégek esetén a bejegyzés másolatát), valamint a kifizetési ügynökség által kiállított, területnagyságra vonatkozó bizonylatot. Abban az esetben, ha a mezőgazdász a gázolajra is igényelt már támogatást, nem szükséges még egyszer ez utóbbi bizonylatot beszereznie. Az igazgatóság adatai szerint Háromszéken eddig mintegy két és fél ezer termelő igényelte a támogatást. (fer-)
Jó szüret
A balatoni bornak még a nyári hőség is jót tett, a hosszú, meleg ősz pedig még inkább. Elkezdődött a magyar újborszezon több pincészetben is, és máris érezhető, hogy a 2008-as év kiváló évjárat lesz. A szeptember eleji hőség felgyorsította az érési folyamatokat. A fajták között kiemelkedően jól szerepelt a pinot fajtakör és azon belül is a szürkebarát. Biztató a kéknyelű minősége is, amelyet a napokban szüreteltek. Már a korai fajtáknál, a Csabagyöngyénél és az Irsai Olivérnél látszott, hogy ez az év nemcsak magasabb mustfokot, hanem nagyobb aromagazdagságot és szebb savszerkezetet produkál, mint a korábbi években. Idén az olaszrizling, amely minden évjáratban megbízhatóan szerepel, az átlagosnál is jobb lett, a szürkebarátfajták pedig soha nem látott szárazanyag-tartalommal lepték meg a borászokat ― állítják a szakemberek. Több borászatban elkezdődött már az újbor kínálása és forgalmazása, amely viszonylag új jelenség a magyarországi gasztronómiában. Az etyeki pincészetekben is kóstoltatják az elkövetkező napokban, Márton-napra időzítve a magyar Beaujolais-t, amely friss, kissé csípős, és az átlagnál többnyire szénsavasabb, mint az érettebb bor.
Genetikailag módosított gyapot
Az Európai Bizottság engedélyezte a német BayerCropScience által kifejlesztett, genetikailag módosított gyapot, az LLCotton25 importját, illetve forgalmazását mind a huszonhét tagországban. Az engedély ― amely tíz évre szól ― az LLCotton25 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozik. A gyapotot az unión kívüli országokban termesztik. 2007 áprilisában az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) kedvező véleményt adott ki, és arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a genetikailag módosított gyapot kedvezőtlen hatást gyakorolna az emberek vagy állatok egészségére, illetve a környezetre. Ezen előzmények alapján a bizottság ez év elején szavazás céljából az élelmiszerlánc- és állat-egészségügyi állandó bizottság elé terjesztette az engedélyezésről szóló határozattervezetet. Az állandó bizottság nem nyilvánított véleményt: tizennégy tagállam a határozattervezet mellett, kilenc tagállam ellene szavazott, három tagállam tartózkodott, egy tagállam pedig nem képviseltette magát. Ezek után döntött a bizottság az engedélyezésről, amire az EU szabályozása lehetőséget ad.
Növekvő éhínség
A növekvő élelmiszerárak miatt jövőre már több mint egymilliárd ember fog éhezni a Földön ― véli egy ENSZ-szakértő. A világszervezet Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szeptemberben 925 millióra becsülte azok számát, akik nem jutnak elegendő táplálékhoz. Olivier De Schutter, az ENSZ Emberjogi Tanácsának független szakértője viszont úgy nyilatkozott, hogy az említett szám az idei év eleji állapotot tükrözte. Azóta becslés szerint 44 millióval növekedett az éhezők száma, amely jövőre minden bizonnyal át is fogja lépni az egymilliárdos küszöböt. De Schutter felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi piacokon idén júniusban kialakult rekordszintről mára ugyan visszaestek az élelmiszerárak, de az egyes országok piacán továbbra is történelmi magasságokat döntögetnek. Számos országban ― főleg a fejlődőekben ― a válság hatására sok család kevesebb és olcsóbb élelmiszert képes csak beszerezni, és csökkentették az egészségügyi szolgáltatásokra és az oktatásra fordított kiadásaikat is, ami a szakértő szerint helyrehozhatatlan károkat okoz gyermekek millióinak egészségét és oktatását illetően.