Ritka az a vidéki település, ahol napi pontossággal jegyzik a történéseket, eseménynaplókat írnak, fényképfelvételek készülnek, és a krónikás legtöbbször résztvevője is a rendezvényeknek, eseményeknek. Szigyártó András az adatmentésre szánt füzetnagyságú köteteit – legtöbb alkalommal – saját költségén sokszorosíttatja, de összességükre elmondható, hogy ezek a kiadványok Kálnok értékes helytörténeti kislexikonjai is.
– Tősgyökeres kálnoki família-e a Szigyártó? – kérdeztük.
– Igen, bár a családfa összeállítására nem került még alkalom. Dédnagyapám Szigyártó József, dédnagyanyám Dombi Julianna kálnoki illetőségű reformátusok. Szükséges a családi táblázat, tudom, hogy ezek szerves részei a falu helytörténetének.
Szigyártó az elemit Kálnokon végezte, és úgy alakult – egyfajta kényszer okán –, hogy az öt-nyolc osztályt a Mikó-kollégium román tagozatán. A sepsiszentgyörgyi akkori 1. számú Gépészeti Szaklíceumba (a mai Puskás Tivadar) sikerrel felvételizett, öt év után ott érettségizett, onnan a szentgyörgyi autóvillamossági és elektromotorgyárhoz küldték, ahol 29 évig dolgozott marósként. Utána a fémforgácsolást folytatta egy fémipari cégnél, ahonnan újabb 13 év teltével most jött nyugdíjba.
– Emlékezetes gyermekkorom volt, visszaemlékszem az azóta itt szolgáló lelkészekre, Bács Jánosra, Erdélyi Zsomborra, Vajda Emilre, Gödri Miklós Szabolcsra. 2013-tól Tóth Anna tiszteletes asszony közösségünk lelki gondozója. Úgy esett, hogy eléggé fiatalon, éppen 40 éve presbiter lettem, édesapám nyomába lépve, 2018-ban, éppen három éve választottak gondnoknak.
Szigyártó Andrást majdnem minden rendezvényen látni lehetett. Egyik társszervezője volt a jeles filmszínész, a kálnoki Hosszú Zoltán emlékére szervezett rendezvénynek. Fontosnak tartotta, hogy falunapokon, falutalálkozókon, fúvószenekari és testvértelepülési ünnepségeken, mint a falu közművelődésének animátora, köszöntőbeszédében szóljon szülőfaluja történetéről. Szóvivője volt a helybeli rezesbandának, a farsangolóknak, fiatalkorában játékosa a sepsikőröspataki focicsapatnak.
– Azóta gyűjtöm a kis méretű színes sportzászlókat, melyeknek száma mára már elérte az ezret. Gyűjteményemben helyet kapnak régi könyvek, a világháborúkkal kapcsolatos tárgyak, őrzöm nagyapám 1911-ben készült katonaládáját, de nem vetem meg a ritkább mezőgazdasági és háztartási eszközöket sem. Fényképgyűjteményem értéke, hogy lejegyeztem a képekkel kapcsolatos adatokat, s különösen fontos, hogy a képeken látható személyek nevét is. Ezek közé tartoznak a kálnoki fúvószenekar csoportképei 1926-tól, ezek díszítik bekeretezve a zenekar próbatermének falait.
Érdeklődési körébe tartoznak a részben pusztulásnak kitett emlékek is, utóbb két érdekes feliratos sírkövet sikerült megmenteni.
– A Pityókás temetőben sikerült felújítani egy régi síremléket, melyen a következő verses felirat olvasható: Itt nyugszik Incze János székely gyalogkatona / Hazájának halálig volt jó fia / Életében számlált 72 éveket / Végig tisztességben töltötte ezeket. A sír felújításánál jelen voltak testvértelepülésünk, Mezőtúr fiataljai, nagyon kedvelték a verses feliratot, egyikükkel, Nyeste Sanyikával addig gyakoroltattam, hogy mire elvégeztük a munkát, kívülről fújta! Az említett felújítás után előkerült egy újabb kálnoki szabadságharcos sírköve is a jelenlegi temetőkertben. Egy sírgödör ásása alkalmával id. Váncsa Béla hívta fel figyelmemet, hogy egy orra bukott magányos obeliszken egy 48-as szám látható. Még eggyel több negyvennyolcas sírkő! – örvendeztünk, s megtakarítva betontalapzatra helyeztük. A bevésett szövegből kiderült, hogy az obeliszk Bartók József emlékköve, aki életét veszélyeztetve vett részt a szabadságharcban, sírkövét állíttatta felesége, Bedő Terézia. A síremlék ünnepi avatójára imával és lelkészi áldással 2019. március 15-én került sor. Ráduly Zoltán kálnoki faragómester az obeliszk alsó részére bevéste megtalálásának és avatásának évét. A faragómester munkája templomunk cintermében az összetartozás évére és a Trianonra emlékeztető emlékmű is. A templom restaurálása gondnokságom kezdetén fejeződött be, meg kell jegyeznem, hogy az egyházközség hívei minden templom körüli közmunkán rendületlenül jelen voltak. A templomot övező kőkerítés utcára néző külső oldalán egy régen készült napóra felújítását is megkezdtük.
Szigyártó András nyomtatásban megjelent krónikás emlékfüzeteit lapozgattuk. Az első kiadványok a református egyház témájának vonzáskörében születtek (Kálnok és református temploma, valamint a Reformáció 500 kálnoki eseményeiről). Külön kiadványban jelent meg A kálnoki fúvószenekar története, 1909–2014 (2016) és a kálnoki gyülekezet közös kirándulásainak illusztrált leírásai, melyek közt kiemelkedőek a Gárdonyba, majd Mezőtúr testvértelepülésekre szervezett történelmi kirándulások leírásai. A Kapuállító című kiadványt a Gárdonyban felállított ajándék székely kapu avatása alkalmából adták ki.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
