A Boia-jelenség

2021. április 30., péntek, Kultúra

Megszokhattuk, hogy az utóbbi időszakban, szinte évente újabb és újabb Lucian Boia-könyvvel lep meg a kolozsvári Koinónia Kiadó. Román vagy más nyelven megjelent írásainak hozzáértő, ragyogó nyelvérzékkel dolgozó fordítója Rostás-Péter István, a Kolozsvári Rádió szerkesztője, a magyar adás egykori vezetője, akinek köszönhetően a szerző munkái rendre eljutnak a magyar olvasóhoz. A román történészkörökben inkább felháborodást, de legalább neheztelést kiváltó Boia-könyvek a magyar közönség soraiban feltétlen elismerésnek örvendtek és örvendenek, s egy-egy ilyen mű sokunk számára jelentette, jelenti a történelmi valóság jóval objektívebb megítélésének lehetőségét.

A legutóbbi magyar nyelvű jelentkezése – az Ember és klíma című kötet* – viszont már alcímében jelzi, hogy most más vizekre tévedt, a mindennapjainkra egyre inkább ránehezedő klíma-témát boncolgatja, s hogy nem csupán „nekünk” bontja ki ilyen irányú gondolatait, az bizonyítja, hogy a mű őskiadása francia nyelven jelent meg, a fordítás alapjául szolgáló kiadás pedig angolul. Ha korábbi írásai tehát elsősorban inkább a román nyelven olvasókat célozták meg, a mostani tulajdonképpen az egész világhoz szól, s olyan kérdésköröket feszeget, amelyekkel, ha eleddig még nem találkozott a földkerekség, a közeli vagy távoli jövőben számolnia kell. Az alcím – Elméletek, forgatókönyvek, pszichózisok – szerteágazó elemzését előlegezi egy olyan jelenségnek, amelynek rendszeres kutatása, értékelése aránylag későn indult el, s olyan kihatásai lehetnek majd az emberiségre, amelyeket egyelőre csak elképzelni lehet, de előre jelezni lehetetlen. Nyilván, sok éles elme biztatja és biztatta a romlás megállítására alkalmas eszközökkel rendelkező, egymást követő hatalmakat és hatalmasokat, de intő szavuk még ma sem talált elfogadható és esetleg eredményes út megtalálásáért közösen fellépőkre. Ha megfigyeljük a világpolitika alakulását, könnyű észrevennünk, hogy a bolygó sorsát mélyrehatóan befolyásolni tudó erők mellett eltörpül a klímaváltozásból eredő károk megakadályozását akarók tábora.

Ha valaki kézbe veszi Boia könyvét, izgalmas olvasmányra találhat abban. Elsősorban tudatosul benne az, amit esetleg sejtett, hogy a világtörténelem alakulása mindenkor szorosan összefüggött és összefügg ma is a természeti környezet alakulásával, s a nagy Özönvíztől indulva felmérhető az a zaklatott változássorozat, amely a klímaváltozás nagy vonulatait követte. Nyilvánvaló, hogy az embernek együtt kell élnie környezetével, s ez nemcsak a társadalmi környezetet jelenti, hanem a természeti adottságokat is. Ha a mai helyzetünket tekintjük csupán, nagyra kivetítve azt érzékelhetjük, hogy a napjainkra szinte megzavarodott klíma egyszerűen felforgathatja életkörülményeinket, amilyen mértékben romlik a bolygó bizonyos területein az időjárási helyzet, másfelé ennek hatása az emberi sorsok alakulásában lesz mérhető.

A könyv amolyan figyelemfelkeltőnek is tekinthető, s az olvasó keserű szájízzel állapíthatja meg, hogy bizony a történelem megannyi viszontagsága ellenére az emberiség nem fogta fel a természet elhanyagolásából fakadó veszélyhelyzeteket, s még az utolsó pillanatnak tekinthető jelenben sem érhető tetten nagyon sok esetben az ebből fakadó bukás elleni küzdelem kiéleződése.

Péter Sándor

* Lucian Boia: Ember és klíma. Elméletek, ­forgatókönyvek, pszichózisok. Koinónia ­Kiadó, Kolozsvár, 2020

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint mi lenne a helyes medve-ügyben?






eredmények
szavazatok száma 636
szavazógép
2021-04-30: Kultúra - :

A magyar nyelv Romániában (Erdélyben)

Ezzel a címmel jelent meg 2020-ban a kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyesület és a budapesti Gondolat Kiadó gondozásában a magyar nyelv romániai, illetve erdélyi helyzetéről szóló igen becses tudományos, szociolingvisztikai munka. Szerzője Péntek János nyelvész akadémikus (professor emeritus) és Benő Attila nyelvész, tanszékvezető egyetemi tanár.
2021-04-30: Kiscimbora - :

Tóth Fanni: Anyák napi szivárvány

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer az Óperencián innen egy alföldi gyönyörű kis falu. Ott élt-élde­gélt egy család. Anya, apa és gyerekek. A gyerekek szép sorban követték egymást, éppen öten voltak testvérek. Három fiú és két lány. Nagy-nagy szeretetben nevelkedtek. Mindenük megvolt, amire szükségük lehetett.