Farcádi Botond
Rendre érkeznek a jó hÃrek BukarestbÅ‘l, egyre több székelyföldi település használhatja saját szimbólumait, zászlaját, cÃmerét: múlt héten Málnás, most Kökös és Kovászna jelképeinek használatát hagyta jóvá a kormány.
KétségkÃvül fontos döntések ezek, hiszen az elmúlt évek során igencsak nyomasztóvá és frusztrálóvá vált, hogy a román hatóságok nem csak a magyar nemzethez tartozást kifejezÅ‘ piros-fehér-zöld szÃneket és a regionális identitásunkat kifejezÅ‘ székely zászlót üldözték, de Székelyföld városait, községeit saját települési szimbólumaik használatában is korlátozták. Nincsenek kétségeink: az RMDSZ kormányra kerülésével mozdult ki a holtpontról az ügy, másként aligha igyekeznének az esetenként sok évvel korábban elküldött kérelmek jóváhagyásával a Victoria-palotában.
Csakhogy miközben egy város- vagy községzászló elfogadása gördülékenyebbé vált, a március 15. tiszteletére kitűzött piros-fehér-zöld jelképekért ugyanúgy bÃrságolt a prefektúra, a székely jelképek szabad használatának ügye lekerült napirendrÅ‘l, minap pedig az új Kovászna megyei prefektus meglehetÅ‘sen kÃnosra sikeredett magyarázkodása döbbentett rá újfent a szomorú tényre: itt, Háromszéken, a Sepsiszentgyörgy közvetlen szomszédságában található ElÅ‘patak községben is tilos a kétnyelvű tábla használata. Az eset nemcsak annak okán lehangoló, hogy az idÅ‘közben képviselÅ‘vé választott szolgálatos feljelentÅ‘ továbbra sem mulaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy a magyar nyelv ellen ágáljon, hanem azért is, mert újólag azt kell tudatosÃtanunk: a kétnyelvűség még közvetlen szomszédságunkban sem számÃt természetesnek.
ElÅ‘patak község nem létezÅ‘ kétnyelvű településtáblájának történetében a legvisszásabb epizód azonban nem a településhez köthetÅ‘, hanem a kormányhivatalhoz. Ráduly István ellentmondásoktól terhes magyarázkodása már prefektusi kinevezése után pár héttel kijózanÃtó hatású, és megerÅ‘sÃti: nyelvi jogaink érvényesÃtéséhez, jelképeink szabad használatához nem elég magyar kormánymegbÃzottat kinevezni – ha hosszú távon maradandó eredményeket akarunk elérni a nemzeti identitásunk erÅ‘sÃtését, anyanyelvhasználatunk kiterjesztését célzó ügyekben, jogszabályi biztosÃtékokra van szükség. Ezen garanciák kiharcolásának szÃntere pedig a parlament, ahol az RMDSZ immár egy olyan koalÃció része, melynek nélküle nincs stabil többsége.
Ilyen értelemben tehát nekünk áll a zászló – a szövetség érdekérvényesÃtési képességein múlik majd, hogy jelképeink és anyanyelvünk szabad használatát sem feljelentÅ‘k, sem prefektusok ne korlátozhassák.
