Tánczos Barna a kormányülést követő sajtótájékoztatón elmondta: az azonnali beavatkozást a kockázati besorolások függvényében szabályozza a rendelet. Kis kockázatot jelent az a medve, amely visszavonul az ember megjelenésekor, közepeset, amelyik nem fél az embertől, gyakran jár be lakott településre, kukázik, nagy kockázatot jelentő besorolást kap az, amelyik emberre vagy háziállatra támad, nem lehet elűzni, altatáskor agresszívvé válik. Az azonnali beavatkozásnak e besorolások függvényében három formája lehet: a nagyvad elhajtása, elaltatása és áthelyezése, illetve eutanázia vagy kilövés általi megsemmisítése. A szükséges módszer alkalmazásáról egy négytagú csapat dönt többségi szavazattal, a csapat tagjai: a település polgármestere vagy alpolgármestere, az illetékes vadőr, a csendőrség képviselője és egy állatorvos.

A beavatkozás fokozatosan történik, ha a medve elűzését követően visszatér a településre, nyomkövetővel látják el és áthelyezik. Kilövésére vagy eutanaziálására olyan esetekben kerülhet sor, ha áttelepítése nem volt eredményes, ha emberek és javaik veszélybe kerülnek, ha a beavatkozást végző csapat tagjainak élete veszélybe kerül, ha a beavatkozás során a medve olyan sérülést szenved, amely indokolja megsemmisítését, ha a csapdával megfogott medvét nem lehet kiszabadítani, ha a medve súlyosan megsebesült. A tervezet szerint a nőstény medvék esetében inkább az áttelepítést kell előnyben részesíteni, megsemmisítésükre csak végső esetben kerülhet sor, a kilőtt anyamedvék bocsairól pedig az államnak kell gondoskodnia.