A kilyéni művelődési házban mindössze 22 helybeli tartotta fontosnak a falufelelős-választáson való részvételt, ami az egyetlen jelölt, Baloga Csilla szerint nem meglepő, hiszen „kicsit ellaposodott a közösségi élet” a faluban. Elmondta: a nulláról indul, de bízik abban, hogy támogatni fogják, sok ötlete, elképzelése van, és másoktól is szívesen fogad javaslatokat. Legfőbb teendőjének a fiatalság összefogását tartja – erre biztatták a jelenlevők is, akik szinte minden korosztályt képviseltek –, de a közterek együttes erővel való rendbetételét, különféle események és tevékenységek szervezését is céljának tekinti, mert nem akarja többé azt hallani, hogy „itt senki nem csinál semmit”. Jelenünk nincs, a múltunk szép, és bízom benne, hogy a jövőnk is az lesz – jelentette ki. Hozzászólás nem volt, a titkos szavazást Kulcsár Tünde városi főjegyző bonyolította le, fél órával a gyűlés kezdete után meg is volt az eredmény: 21 mellette, 1 ellene. Baloga Csilla Vaszi Etelkától veszi át a tisztséget.

Kötetlen beszélgetés következett, amelyen Antal Árpád polgármester (aki Tóth-Birtan Csaba alpolgármesterrel együtt jött) ismertette a falufelelős hatáskörét, és figyelmeztetett, hogy csodát ne várjanak sem tőle, sem a városvezetéstől. A fő kérdés a gáz bevezetése volt: ha van rá igény, az aszfaltozásra még várni kell, ha nincs, akkor gyorsabban fognak utakat javítani, viszont évekig nem lehet feltörni az aszfaltot. Ez nagyrészt önkormányzati beruházás, a gázvállalat olyan 5–15 százalékát állja a kiadásoknak, de csak akkor, ha lesz elegendő ügyfele – magyarázta. A hozzászólók méltatták az eddigi megvalósításokat, víz- és szennyvízhálózat kiépítését, illetve a ravatalozó megépítését, és segítséget kértek a híd javításához, illetve az esővíz elvezetéséhez, ami az utóbbi időben problémás – előbbire ígéretet kaptak, utóbbi az útjavításhoz kötött, tehát elhúzódhat. Egy lakos az ingatlanadót sokallta (ezt később kihallgatáson fogják megbeszélni), emellett pedig a rendőrség hiányát, mert sok a rongálás (ez ellen webkamerát szerelnek fel). Szóba került még az is, hogy a falu növekszik, sok az új lakó, akik városról költöznek ki, a közösség is változik, az igények is, de szerencsére sok a fiatal.

Szotyorban már megtelt a tágas művelődési otthon, és Sepsiszentgyörgyről is jöttek ki városi és megyei tanácstagok, mert ez a gyűlés izgalmasabbnak ígérkezett, hiszen két jelölt szállt versenybe. Kezdetnek Miklós András vetített képes előadásban számolt be az elmúlt közel öt év munkájáról, kiemelve az egyéni, a közösségi, illetve az önkormányzati, sőt, testvértelepülési hozzájárulást is. Elég hosszú volt a lista: az imaház tetejének és belsejének javítása, a templom tetőszerkezetének és tornyának javítása, a ravatalozó helyének előkészítése, majd ennek felépítése, a közvilágítás korszerűsítése és bővítése, az egykori orvosi rendelőben elvégzett kisebb javítások, a temető szeméttárolójának elkezdése, a lelkészi lakás bontása, a zöldövezetek karbantartása (a faluház és az óvoda udvarán, a művelődési ház és a ravatalozó körül), és különféle rendezvények (március 15-ei megemlékezés, őrtűzgyújtás, tojásírás, szabadtéri istentisztelet a járvány miatt, gyermeknap, augusztus 20-ai ünnepség, bibliahét gyermekeknek, falunapok, adventi gyertyagyújtás, karácsonyi ünnepség, farsangi bál) szervezése. Ezt megtapsolták, majd ellenjelöltje, Koródi Dezső kapott szót, aki – elismerve versenytársa érdemeit – röviden elmondta, hogy mit kellene a következő időszakban rendbe tenni, illetve elvégezni: az utcákat és a vízelvezetést (ugyanaz a gond, mint Kilyénben, nem folyik el az esővíz), a buszmegállót, a sportpálya telekkönyveztetését és felújítását, a szeméttelep felszámolását, a faluház tetőterének beépítését, hogy a vendégeket legyen, ahova elszállásolni; szükség van legalább két webkamerára is, és jó lenne újraépíteni egyházi szinten a holland kapcsolatot.

Mindezek Miklós András programjában is szerepeltek, emellett említette a víz- és szennyvízhálózat bővítését, a református parókia és gyülekezeti központ új épületének felhúzását (amelynél az önkormányzat segítségére is számítanak), az Olt-híd teljes szerkezetének cseréjét, a gáz bevezetését és az utak javítását – itt megjegyezte, hogy minden kavicsozásnál magasabb lesz az úttest, az esővíz pedig befolyik az udvarokra, mert „a házak nem nőnek”, és a sáncok nincsenek jó állapotban –, a templombelső javítását, a temető bekerítését, és egy fűnyírógép beszerzését is. Hozzátette: van, amit elvégez ő maga és a közösség, de van, amit csak szorgalmazni tud az önkormányzatnál.

A titkos szavazás eredménye egyértelmű volt: a 113 leadott és érvényes voksból 103-at kapott Miklós András, és 10-et Koródi Dezső. Ezek után Antal Árpád itt is elmondta a gázbevezetés és az útjavítás dilemmáját, és döntésre kérte a helybelieket, kifejezve reményét, hogy a kökösiekkel együtt lesz legalább ezer igénylő a gázra a három faluban, ellenkező esetben ugyanis évtizedekbe is telhet, amíg újra lesz rá lehetőség. Kérdés ugyan nem volt, de a város terelőútjáról is beszélt: elmondta, hogy a nyomvonalat egy szakcég húzta meg, de ők is tanultak az esetből, és az autópályánál jobban oda fognak figyelni. Ő maga azért lobbizik, hogy ez minél közelebb kerüljön Sepsiszentgyörgyhöz, és legyen le- és felhajtó is, enélkül ugyanis a környék nem részesülhet abból a fejlődésből, amit egy autópálya hoz. Igaz, hogy az útépítésnek vannak vesztesei is, amit nagyon sajnál – azok, akik az alacsony kisajáítási ár miatt perelni fognak, felhasználhatják az önkormányzat valós piaci áron kötött szerződéseit is –, de nyertesek is lesznek – szögezte le. A nyolc órakor megkezdett szotyori falugyűlés fél tízkor ért véget.