Jelenleg csupán két vízimalom működik Csernátonban, melyek közül egyiket néha működtetik, a másik turisztikai látványosság, egy harmadik pedig a Haszmann Pál Múzeumban van kiállítva – tudtuk meg a továbbiakban a házigazdától, majd Völfinger Béla, Pápateszér polgármestere köszöntötte a kiállítás résztvevőit.

Az elöljáró röviden bemutatta az általa vezetett települést, mely Veszprém megyében, a Bakony aljában helyezkedik el, a Balatontól száz, Győrtől mintegy negyven kilométerre. Náluk nincsenek a székelyföldiekhez hasonló lezúduló folyók, de az ő településük határában rengeteg forrás tör elő a föld alól, amelyek három patakot táplálnak, és ezeknek köszönhetően egykor a mai Magyarország összes települése közül náluk volt a legtöbb vízimalom, mely egyszerre működött. A település a Kisalfölddel is határos, ahol a malmok működéséhez szükséges gabonát termelték meg. A malmok sorsa megpecsételődött az államosításkor, azonban tizenegynéhány évvel ezelőtt két malomtulajdonos felújított egy-egy malmot, melyek ma már működőképesek, és mellettük mások is megújulnak. A település vezetője küldetésének érzi megteremteni a helyi megélhetéshez szükséges infrastruktúrát, támogatja a molnárokat, létrehoztak egy egyesületet is ebből a célból, szándékait jól tükrözi ennek a kiállításnak a megszervezése is.

A tárlatot Ozsváth Gábor Dániel néprajzkutató, a Károli Gáspár Református Egyetem docense nyitotta meg, akinek édesanyja a múzeum egykori alapítójának, id. Haszmann Pálnak a tanítványa volt, ő maga pedig gyerekként az Ika vára fölötti malomnál töltötte legkedvesebb vakációit, de a többi itt működő malmot, molnárt is jól ismerte. A szakember először arról mesélt, hogy az egykor működő malmok hogyan változtak át néhány évtized alatt múzeumi tárgyakká, majd röviden összefoglalta a mindenkori malmok történelmi jelentőségét, a molnárok társadalmi szerepét és rangját. Mint mondta, világhírnevet hozott Magyarországnak a magyar liszt a 19. század közepén, és ebben a kitűnő eredményben nemzedékek molnárjainak tudása halmozódik fel. Külön beszámolt a csernátoni és pápateszéri malmok sajátosságairól is, hangsúlyozva, hogy nem véletlenül szüntették be ezek tevékenységét az államosításkor, hisz a malom önerőt, autonómiát jelent egy közösségnek, településnek. „Nemzeti örökségeink ezek a malmok, melyeket meg kell becsülni, fel kell karolni közösségeink vezetőinek” – fogalmazott Ozsváth Gábor Dániel.

A megnyitót követően Nagy Péter malomkutató, a Pápateszéri Molnár Céh Egyesület elnöke tartott tárlatvezetést a pápateszéri malmokat bemutató panók között az érdeklődőknek.