Nagy Ferenc 1788-ban született Sepsiszentgyörgyön. Ősei székely nemesek voltak, akiknek Fogarason 1635-ben I. Rákóczi György fejedelem nemesi levelet állít ki.
A Székelyudvarhelyi Református Kollégiumban tanult, mely intézmény a tavaly ünnepelte 350 éves fennállását. Lelkészi pályafutását Székelyudvarhelyen kezdte, aztán Hidvégre került és onnan 1819-ben Gidófalvára.
Az 1848–49-es dicső honvédelmi harc egyik lelkes résztvevője volt a Háromszéki Honvédelmi Bizottság tagjaként. Beszédeivel erőt, hitet közvetített, harcra buzdított az elnyomás ellen, az önvédelmi harc feladását ellenezte. Amikor az 1848. november 28-án tartott gyűlésen arról vitáztak, hogy Háromszéknek érdemes-e folytatnia az ellenálló harcot, tudva, hogy az udvarhelyi és a csíki székek bécsi kézen vannak és jelentős császári sereg állomásozik Brassóban, egy székre felállt, és azt mondta: „Meghalunk, de nem hódolunk!”
Az osztrák-párti Kovács kapitány elfogatta és a sepsiszentgyörgyi börtönbe záratta, de a brassói Fellegvárban, a nagyszebeni, marosvásárhelyi börtönökben is raboskodott. A Háromszék védelmében való lelkes részvételéért Gyulafehérváron halálra ítélték, amit utóbb 4 év várfogságra változtattak, továbbá elveszítette hivatalát és vagyonát. 1852-ben szabadult, 65 éves korában.
1855 tavaszán Sepsiszentgyörgy piacán lósorozást tartottak a császári hadsereg részére. Nagy Ferenc is megjelent a sorozáson egy pár lóval. A sorozást levezető kapitány, amikor meglátta a lovakat, nevetve kérdezte: „Mi az tiszteletes atyám, talán szentigével tartja ezeket a sovány gebéket?” Nagy Ferenc erre hangosan, hogy a körülötte levők is hallják, így válaszolt: „Lehet, kapitány uram, de ne felejtse el, hogy 48 és 49 tavaszán ilyen sovány gebékkel kergettük ki magukat Erdélyből a tömösi és a verestoronyi szorosokon!”
Nejével nyolc gyermeket nevelt fel, akik közül három ugyancsak lelkész lett, míg az egyik a tanári pályát választotta.
Nagy Ferenc 1856. szeptember 13-án halt meg Gidófalván. A Békéscsabán élő Szereday Ilona művésztanár, festőművész, grafikus és gobelinművész, a Nagy nemzetség egyik leszármazottja 1999-ben a helyi lelkipásztor és a hívek segítségével találta meg szépapja síremlékét a gidófalvi református temető nyugati oldalán. Egy év múlva Szereday Ilona és családja visszatért Gidófalvára, és egy emléktáblát helyezett el a református templom belső várfalára szépapja, a gidófalvi lelkész forradalmár örök emlékezetére, tiszteletére.
G. Szabó Ferenc
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
