Erdővidék római katolikus többségű települése, az egykori Miklósvárszék székhelye, ahol valaha királyi tábla is működött, de nem is akármilyen, a szigorú ítélőszék ugyanis a tudós Benkő József akkoron köpeci kálvinista papot vegyes vallású fiatalok összeesketése miatt – ami akkor tiltott volt – előrehaladott kora ellenére „holtig tartó áristomra ítélte”. A protestantizmus terjedése idején időlegesen megszűnt a templomban a szentmise, az istenházára lakat került, és csak a katolikus restauráció után szólalt meg újra itt az orgona. A mindenkori földesúr, Kálnoky grófok, de a falucska lakóinak egy része is megmaradt az ősi vallásban. A restauráció atyja és támogatója Erdélyben Altorjai gróf Apor István (1638–1704) főgenerális volt.
Hol volt vár?
1211-ben – éppen 810 évvel ezelőtt – „Castrum Sanct. Nicolai” néven említik írásban először a települést II. András király adománylevelében, amellyel a Barcaságot – könnyen meglehet, hogy osztrák eredetű felesége, Gertrudis királyné kedvtelésére – a német lovagrendnek adományozta. Itt létezhetett vár, amely az egymás után felépült miklósvári templomokat vehette körül, s itt most helyet kell adnunk a szájhagyománynak, ugyanis romjaira is gyakran rábukkannak a mai templomot övező kertekben szántás, ásás alkalmával – jegyeztük fel több évtizeddel ezelőtt a helyszínen, többnyire a múltról még beszélő öregektől, amiről azonban a telektulajdonosoknak ma is kell tudniuk. Elmondták, hogy a templom előtt áthaladó műút építésekor megtalálták a várfalat, melyre az út túloldalán ráépült az egykori Lihács-féle ház, ugyanis pincéjének lőréses ablakai voltak.
A hagyomány szerint a falu legrégebbi temploma fenn volt a ma is Faluhelynek nevezett területen, Székátaljában, ahonnan aztán a lakosok később alább költöztek. 1567-ben Miklósváron még csak 19 kaput írtak össze. Lenn, a faluban, az Olt magas teraszormán épült aztán fel második temploma, amelyet 1771-ig használtak. De mert „romlásnak indult”, a helyébe köveiből 1772–75 között megint új istenházát emeltek. A jelenlegi templom védőszentje is sokatmondó, mert nem más az, mint éppen Szent Miklós, az ő személyét ábrázolja főoltárának képe. A templomot övező, ovális alaprajzú, támfalakkal erősített utolsó „várfal” egy része még ma is áll, s bizonyára a régészeknek kell majd kideríteniük a szóban forgó várfalak történetét. De ha lassan halad mifelénk az ilyen „helyi” jellegű kutatás, mikor és milyen pénzből kerülhetnének sorra a „nem jelentős”, de számunkra igenis fontos objektumok?
A templomot tartó Várdomb déli oldalán mesterséges ároknak tartották a régiek azt a mély és gödrös utat, amelynek Lajgödre a neve. Inkább falucsúfolóként használták a Lajgödre kifejezést, mert értelmezését ki kutatta volna, a laj szó pedig nem keresztnév, hanem éppen vizesároknak, gödörnek a régi neve, ismert székely kifejezés. Udvarhelyszéken ma is lajnak nevezik a malomárkokat. Az más dolog, hogy Lajgödrében járhatatlan az utca – arra immáron a baróti önkormányzatnak kell gondja legyen.
Lőrincz Barnabás, az új plébános
A templom előterében látható a két világháború áldozatainak emlékműve, Mihály János és Ábel János ürmösi faragók munkája, az iskola előtti emlékkövet a falu első írásos említésének 800. évfordulóján állíttatták 2011. július 24-én. Gyors lábakkal rohannak az esztendők, s lám, ez év júliusában – a Szent Anna-napi búcsún – már az első írásos említés 810. esztendejére emlékeztek. „Egy újabb 800 évig meg akarjuk tartani a szülőfalut, hogy szülessenek gyerekek, legyen, aki megtöltse az iskolát s a templomot” – hangzott el az ünnepségen.
Alig telt el egy hónap az ünnep után, s Lőrincz Barnabás személyében megérkezett Miklósvár fiatal plébánosa, buzásbesenyői székely pap, aki a környékbeli filiákkal együtt összesen 350 hívének a pásztora, s kézfogásunkkor mondta, lélekben már készülnek a Szent Miklós-napi búcsúra.
Valóban emlékfalu Miklósvár, mert lám, a templom mellett álló egykori katolikus felekezeti iskola névadója, Gyenge Imre (1771–1856) a falu szülötte. Káplánként kezdte Kézdiszentkereszten, 1799-től Székelyzsomboron szolgált, abban a templomban, ahol Nyirő József fejére öntötték a keresztvizet. Kanonok-plébános lett Gyulafehérváron, a katolikus gimnázium és a Batthyáneum igazgatója és püspöki titkár.
Kálnoky-kastély
Most légy okos, Domokos
Beszélnek itt még egy másik erődről is, Tortogó váráról, melynek holléte miatt nem egy alkalommal barangoltunk be mezőt és erdőt. „Hajdanában három testvér élt ezen a vidéken. Tortogó az erdőn álló várában lakott, Miklós és Domokos pedig a faluban álló váron osztozkodtak, amely az Olt folyó teraszmagaslatán állt. Miklós a hadakozásban legyőzte Domokost. Az övé lett a legnagyobb vár, bizonyára ott, ahol ma a falu temploma áll, erről nevezték el Miklósvárt. Domokos a Nagyajta felőli hegynyakmagaslaton épített szállást magának. A hely neve jelenleg is Domokos szállása. Ez a Miklósvárt Nagyajtával összekötő régi, felhagyott országút legmagasabb pontja. Tortogónak nem maradt más, mint hogy fenn, az erdő előterében ő is várat építsen magának.”
Bányai Sándor köpeci kollégám társaságában próbáltuk azonosítani Tortogóvár helyét, melyről megoszlanak a vélemények. Petress Judit agrármérnök és néhai Gyenge M. András szerint a vár a Tortogóvár névre hallgató erdő előterében, egy szántókkal-legelőkkel borított magaslaton lehetett, a mai neve Csutakos, északon a Mélypatak, délen pedig a Szállás-patak határolja. 1979-ben Farkas Jánossal, az akkor közel 70 éves helybelivel azonosítottuk a Csutakost, amely nincs messze a falutól. A tetőn egy kőbaltára, vastag körömbenyomásos és karcolással díszített, durva iszapolású, majd vékonyabb, fekete és korongolt cseréptöredékekre találtunk. Őstelep létezhetett itt? – találgattuk, mert ezt a helyet régész még soha nem kutatta. Tortogón pedig egy kőből rakott vár kellett hogy legyen. Traktorok hozták a felszínre a meszes köveket, s azt a nép onnan szekérszámra hordta el – erősítette Farkas János –, és a régiek azt is mesélték, mi is meséljük tovább, hogy valamikor ott aranypénzekkel tele üstöket, aranygyűrűket találtak. Zsiga János gyermekkorára emlékezve mesélte, hogy a nem messze fekvő Kálnoky-kastélyt alagút kötötte össze Tortogóvárral.
Ravatalozó
Jó választás volt,
amikor a Kálnoky ősök Miklósváron raktak fészket. A sepsikőröspataki Kálnoky család miklósvári birtokrészeiről a legkorábbi adatok az 1550-es évekből származnak. A kastély tehát a XVI. század végén, a XVII. század elején épült, s védelmi rendszere nem haladta meg a bástyás rendszerű kastélyok véderejét. Déli oldala egy zárt erkélyes reneszánsz kastély képét mutatja, északi oldalát a XIX. században klasszicista ízlés szerint átalakították. Az épületbelsőben megmaradtak az andezitből faragott kő ajtókeretek. A sarokbástyák szobái boltívesek, és a déli oldal külső falán freskómaradványok tűnnek fel.
Miklósvár általános érdeklődésre számot tartó objektuma a már helyreállított kastély, restaurálását gróf Kálnoky Tibor, a család hazatelepedett leszármazottja finanszírozta, aki hosszú időre bérbe vette az épületet. Főbejáratának reneszánsz ajtószemöldökköve szerencsére megmaradt, a pincében raktározott pityóka között én még láttam, rajta a család latin nyelvű jelmondata: Non est mortale quod opto. 2017-től az Erdélyi Élet Múzeuma működik a kastélyban. Jómagam 1973-ban bejártam szobáit, megtapasztalva siralmas állapotát. 1974-ben állami pénzből tetőzetét felújították. Akkor közöltem helyzetét a Sepsiszentgyörgyi Múzeum Aluta nevű évkönyvének V–VII. kötetében. Maradandó élmény volt számomra összehasonlítani a romos, majd később a berendezett kastélybelsőt, szobáiban (a Biedermeier szalon és hálószoba, a Nagypalota, az asszony és a kastély urának háza és az Ónémet szalon) most is élmény megbámulni a XVII. és a XIX. század bútorait.
Bizonyára elsőként jelenthetem be lapunk oldalain a meglepetést, hogy jelenleg – mások mellett – a kastélytúra idegenvezetője Kálnoky Mátyás, a Kálnoky család legnagyobb fiúgyermeke. Rövidebb decemberi ünnepi szünet után januárban újra nyit a kastélymúzeum, kemencés konyhája ma is hasonló funkciót lát el. A pince tágas termeiben és a bástyák hangulatos falai között kávézási lehetőség is van. A kastélykert egykor arborétum volt, fáinak zöme annak az időnek lett az áldozata, amikor a kastély a miklósvári kollektív gazdaság székhelye volt. Megmaradt még néhány, a vidéken ritkábbnak mondható fafajta, minden fáját a dendrológiában jártas lányommal vizsgáltuk át. Javasoljuk gróf Kálnoky Tibornak, hogy tegye vonzóbbá a latifundiumot az arborétum esetleges szakszerű újratelepítésével.
A falu temetője családtörténeti emlékhely. Itt található a família családi sírkápolnája. Szent Anna-búcsús kápolnaként is szolgált a nehéz időkben, ezért van Miklósváron évente két búcsú. Délnyugati sarkán szabadtéri szószék van. A Kálnoky család 1998-ban restauráltatta, ide helyezték örök nyugalomra gróf Kálnoky Dénes (1814–1888) írót, királybírót, főispánt, az 1848–49-es szabadságharc hősét, nemzetőr kapitányt, aki a háromszéki önvédelmi harc idején önkéntes lovascsapatot alakított és részt vett a szemerjai ütközetben. A törökországi emigrációban megírt visszaemlékezését Karacsai Indár álnév alatt jelentette meg.
A falufelelős Szőcs Sándor
Idevaló nemes családból származott Gyenge Anna (1894–1955) operaénekes, miklósvári Rácz Tamás külföldi egyetemeken járt teológus és egyházi író, Miklósvári P. Gáll Ferenc (sz. 1904), aki Ferenc-rendi házfőnök volt, katolikus egyházi író, Gál Imre (1879–1950) méhészeti szakíró, római katolikus kántortanító, több méhészeti szaklap szerkesztője. A falu patakának középső folyásán, az erdő szélén régi kőbánya helye látható. Itt fordul elő makrozárvány formájában a vidéken nagyon ritka dolomit. Fennebb, a pliocénkori szürke márgákban van Erdővidék egyik leggazdagabb ősnövénylelőhelye (ősdiófélék, egzotikus ciprusfajok, szelídgesztenye, meleget kedvelő mediterrán fajok). Az erdőbe vezető fakitermelő ipari út mellett található a lúgos kémhatású, édes-kénes-szulfátos vizű Büdös-kút. Savtúltengésben, gyomor- és bélbántalmakban szenvedőknek kiváló ivókúrás gyógyvíz, amelyet elhanyagolt állapotban néztünk meg a falufelelős Szőcs Sándorral. Bízunk abban, hogy jövő nyáron az önkormányzat segítségével felújítják a kutat. Vajda Imre, a helyi közbirtokossági elnöke elmondta, hogy a kút nem birtokossági, hanem községi területen van. Benedek-Huszár János, Barót város polgármestere sorjázta, hogy rendezték az új ravatalozó környékét, készül Köpec és Miklósvár szennyvízhálózatának közös tervezete, a jövő évben a falu orvosi rendelőjét akarják korszerűsíteni.