A Gidófalvi Szilaj Huszár Hagyományőrző Egyesület 2008-ban alakult. Ők az 1762-ben, Mária Terézia idejében alapított 11. Székely Határőr- Huszárezrednek a hagyományőrzői, mely ezred parancsnoksága a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban volt. 1850. január 21-én megszűnt az erdélyi határőrvidék és a Székely Határőr Huszárezred, a 11. Huszárezred megnevezést kapta. A forradalom leverése után több állomáshelye is volt, az utolsó 1889-ben Szombathelyen, Magyarország nyugati részén. Öltözetük színe sötétkék, a közlegényeknek, altiszteknek sárga, fekete csíkos zsinórral, a tisztek zsinórja pedig ezüstszínű.
Az egyesület tagja a magyarországi Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetségnek, amelynek Budapesten van a székhelye, és amelynek elnöke Székely Tibor hagyományőrző ezredes.
A 2008-as alapítás előtt volt Gidófalván egy hasonló huszár hagyományőrző egyesület, a Csillagőrző, melynek néhány tagja kivált a csapatból – Incze Réka, Kövér György, Kádár László –, és a frissen megalakult Szilajhoz álltak be, akik 2008-ban, a Sepsiszentgyörgy városa által vásárolt huszár ruhákat a Szilaj huszárjainak adták át szerződéskötés nyomán, melyek egy része kopottan bár, de ma is megvan. A Gidófalvi Szilaj Huszár Hagyományőrző Egyesület 12 alapító taggal alakult: Kádár László, Incze Réka, Kövér György, Recsenyédi Béla, Recsenyédi Hunor, Pap Géza, Pap József, Sipos Kincső, Keresztes Róbert, Kakas Sándor, Jancsó Ernő, Fazakas Péter. Az egyesület a huszár hagyományőrzés mellett lovasíjász tevékenységgel is foglalkozott, amit Pászka Lehel tanított be a fiataloknak.
Az alapító tagok Fazakas Pétert választották meg a hagyományőrző egyesület elnökének, huszárkapitánynak pedig Kádár Lászlót. Egy idő után Kádár László és az őt követő Kövér György kapitány kivált a csapatból, így Fazakas Péter lett utánuk a Szilaj Huszár Hagyományőrzők parancsnok kapitánya, s annak szíve-lelke. A többi huszárruhát saját költségen szerezték be, de pályázatokon is nyertek anyagi támogatást huszárruhák készítésére, és a minden évben Fazakas Péter huszárkapitány által megrendezett huszár bálokon befolyt támogatói összegeket is huszárruhákra költötték. Azt tudni kell, hogy egy teljes huszár ruha mai ára közel tízezer lej, s mivel a huszár nem huszár ló nélkül, bizony elmondhatjuk, hogy napjainkban a huszár hagyományőrzés nem olcsó mulatság. A gidófalvi Szilaj huszár hagyományőrzői azonban tudták már mindezeket, és nem hátráltak meg, hanem napjainkban is tovább folytatják hagyományőrző tevékenységüket.
Az alapító tagok mellett még voltak olyan fiatalok is, akik nem töltötték be a 18. életévüket, ezért nem szerepelhettek az egyesületet létrehozók között, de szimpatizánsok maradtak és részt vettek minden olyan eseményen, ahol a huszárok felvonulhattak. Velük együtt az egyesületnek akkoriban 20–25 tagja volt.
Az évek során a hagyományőrző fiatalok felnőttek, elvégezték tanulmányaikat, családot alapítottak, közülük többen elkerültek más helységekbe, vagy csak egyszerűen felhagytak a hagyományőrzéssel, és ebből kifolyólag a tagok létszáma lecsökkent, kicserélődött, az alapító tagok is hárman maradtak: Pap Géza, Pap József és Fazakas Péter. Napjainkban a gidófalvi Szilaj huszár hagyományőrző csapatban kilencen tevékenykednek: Fazakas Péter kapitány, Király Károly zászlós őrmester, Pap Géza, Pap József, Pap Mihály, Fazakas Etele, Fosztó Zoltán, Szász Edmond és Váncsa Róbert közlegény. E csapatnak tagja volt a tragikus hirtelenséggel elhunyt 19 éves Kuti Szilárd is. Tevékenységükből idővel kimaradt a lovas íjászat, mert akik ezt a tevékenységet folytatták, kiváltak az egyesületből, más településre költözek, ahol tovább folytatják ezt a hagyományt.
Az eltelt évek alatt többször szerveztek Gábor Áron lovas emléktúrát, ahová meghívták a többi székelyföldi huszár hagyományőrzőket is. Lóháton indultak Gidófalváról, átmentek Eresztevénybe, érintve a Gábor Áron síremlékét, onnan Kökösig, ahol az őrnagyot a végzetes ágyúlövedék érte, majd a sepsiszentgyörgyi Pacé következett, ott éjszakázott a Szilaj huszárcsapat, azon a helyen, ahol a szemerjai ütközet előtt megszálltak az osztrák és kozák seregek. Az emléktúra minden állomásán, a gidófalvi Zsigmond Zoltán Károly igazgató és történelemtanár tartott egy rövid előadást az adott történelmi helyekről és annak jelentőségéről.
A hagyományőrző egyesület a gidófalvi önkormányzattól megalakulása óta semmiféle támogatást nem kapott. Viszont kapott támogatást Kovászna Megye Tanácsától, a Bethlen Gábor Alaptól, a Gidófalvi Matild-forrás Erdő-Közbirtokosságtól, s mivel a Székely Vágtán eleitől fogva jelen voltak-vannak, Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatalától is.
A huszár hagyományőrző csapat az évek során huszár dalokat is előadott, melyeket Fazakas Péter kapitány tanított be. Több helyen felléptek, például a Csernátoni Huszár és Katonadal Találkozón vagy a Pincetetőn, a Székely Vágtán. Az egyesület lovas színházi múlttal is rendelkezik. Részt vettek a Székely Vágta alkalmával megrendezett Honfoglalás, János Vitéz, Tűztánc és Dózsa György című lovas színházi produkciókban magyarországi művészekkel és kaszkadőrökkel közösen. Lovas táborokat, nyílt történelmi órákat szerveztek főleg gyermekeknek és fiataloknak. Nem hiányoztak soha a sepsiszentgyörgyi március 15-i lovas felvonulásról. Minden március 15-ike előtt Fazakas Péter kapitányt ha meghívják, előadásokat tart városi és falusi óvodákban-iskolákban a huszár hagyományőrzésről. A huszár hagyományőrzők bárhova mentek vagy bárhol léptek fel, mindig gidófalvi huszárokként jelentek meg, tisztességgel helytálltak minden rendezvényen, ünnepségen és becsülettel képviselték és képviselik a mai napig a falut, ahol a tevékenységüket folytatják.
G. Szabó Ferenc
