A Prahova megyei Bușteni akkori polgármestere, Emanoil Savin elmondta: az egész ügy valami húsz évvel korábban kezdődött, amikor néhány Dâmbovița megyei polgár „kataszteri hibák” miatt Bușteni-ben kapott telket. Ők módosították a megyehatárt – állítja Savin, aki szerint az új határvonal – amit a Prahova megyei prefektus 2015-ben támadott meg – kettőbe vágja a hegyimentők székházát, a rádióállomást, a Babele menedékházat és a felvonót is. Savin egy 2001-es kormányhatározatra hivatkozik, amely kimondja, hogy a Sfinx és a Babele is Bușteni városához tartozik, amit az is igazol, hogy 1937-ben, a Babele menedékház építésekor ők adták ki az engedélyt, és sérelmezi, hogy a Prahova megyei hatóságok (köztük a Călărași-ból odahelyezett prefektus) közönyösen állnak a perhez. Ugyanezt mondja utódja, Mircea Corbu is, aki „nagy érdekeket” sejt a háttérben. A másik oldalról Aurelian Popa Dâmbovița megyei prefektus az 1930-as, 1940-es évekből származó kataszteri térképekkel érvel, és arra utal, hogy több illegális építkezés is történt a hegyen a Prahova megyei hatóságok elnézésével, akik a sziklaalakzatok védelmével nem foglalkoznak. (ziare.com)

MEGRONGÁLTÁK AZ ADVENTI KOSZORÚT. Ismeretlenek megrongálták a Marosvásárhelyen felállított óriási adventi koszorút, amelyet a Marosvásárhelyért Egyesület a polgármesteri hivatal együttműködésével helyezett el a Bolyai téren; a rendőrség a térfigyelő kamerák felvételei alapján nyomoz. Az ökumenikus adventi koszorúval hagyományt kívánnak teremteni: az első gyertyát a római katolikus, a másodikat az unitárius egyház képviselőivel gyújtották meg, a harmadikat az evangélikus, a negyediket pedig a református egyház lelkészeivel fogják. A koszorúállítás kezdeményezői közösségi oldalukon közölték: az elkövetők szándékait nem ismerik, de bármilyenek is legyenek, „néhány ember provokációja nem jellemzi a marosvásárhelyieket”; végül arra biztatják a rongálókat, hogy cselekedjenek valami jót is ebben az időszakban, tegyék szebbé valaki más karácsonyát. (Székelyhon)

14 KENŐPÉNZ NAPONTA. Egyetlen hónap alatt – 2015. május 11-e és június 15-e között – 334 alkalommal hagyta magát megvesztegetni a Bihar megyei nyugdíjpénztár egyik orvosa a nyugdíjazáshoz szükséges különböző orvosi dokumentumok kiállításáért. Ebben az időszakban 24 munkanap volt, azaz napi átlagban 13,9 alkalommal csúsztattak a zsebébe különböző összegeket az ügyfelei. A korrupcióellenes ügyészség még csak most emelt vádat ellene és tíz másik személy ellen, akik vallomást tettek, és cserébe felfüggesztett börtönbüntetést kaptak. Az orvosnő 68 ezer lejnyi jogtalan haszonra tett szert a nyugdíjazási iratcsomók felülvizsgálatakor, többek között a rokkantsági fok megállapításakor. 14 közvetítője volt, köztük az asszisztense, aki 36 alkalommal fogadott el kenőpénzt, de mivel beismerte tettét és részletesen beszámolt a Bihar megyei nyugdíjpénztárnál fellelhető korrupcióról, két év és nyolc hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott. A házkutatások során lefoglalt 2 427 255 lejre és egyéb javakra kiterjesztett vagyonelkobzást rendeltek el. (Főtér)