Keresik a bodoki építőanyagot

2007. július 19., csütörtök, Faluvilág

Ipartörténeti számvetéssel lehet körvonalazni, hol működtek jó tégla- és cserépgyárak a megyében — ahol kiváló minőségű, égethető agyagokat kínált az altalaj —, és mi marad ebből a vidéki építőanyag-iparból.

A háromszéki cigánytéglának is megvolt a maga szerepe, de téglavetői közül mára már csak a nagyborosnyóiak maradtak. Tudtukon kívül hagyományőrzők ők, sok-sok család ma is ebből él. Bereck, Torja, Málnásfürdő ipari üzemei már a múlté, egy-egy megmaradt magas, piros téglából rakott kémény jelzi egykori nagyságukat. Talán sehol nem volt olyan régi a tégla- és cserépvetés hagyománya, mint éppen Nagybaconban és Bodokon. Nos, e két helyen új hajtásként a régi tőkén ma is tetemes mennyiségű építőanyag készül: munkahelyet és pénzt jelent.

Szakács József több mint huszonegy évet dolgozott az építőanyag-iparban a bodoki téglagyár műszaki vezetőjeként, s amikor az átmeneti korszak nehézségei jelentkeztek, ő magáénak mondhatta ennek a mesterségnek minden titkát, ismerte, milyen és mennyi a kereslet ezen építőanyag iránt. Tudta, hogy lassan újra építkezni fognak az emberek, a cégek, kelleni fog a jó pirosra égetett, klasszikus tégla. ,,Ha nyomban a gyár megszűnése után kezdtem volna újra magánemberként a téglagyártást, messze járnék — vallotta be —, de így is jó volt a választásom, mert van rá kereset, s más építőanyagra is." A cég gépi felszerelését, a beépített szárítószíneket, a valóban hozzáértő munkaerőt látva magunk is elmondhatjuk, hogy nem könnyű ezt az iparágat űzni.

— 2006. január végén váltottam át új vonalra — magyarázta Szakács József. — A jó nyersanyag itt volt helyben. Nemrég sikerült társulnom a nagy múltú segesvári Siceram Rt.-vel, s közösen nyitottunk új bányát: egy részét saját területemen, de vásároltunk még területet is. Az agyagot onnan bányásszuk közösen, de el lehet képzelni, hogy ahhoz exkavátor, buldózer és rakodógép is kell. A Siceram Segesvárra hordja feldolgozásra az agyagot, mert ilyen tiszta nyersanyagot az országban máshol ritkán találni. Termelési tervet kellett készíttetni, jóváhagyást szerezni a bányakapitányságtól. Jelen pillanatban ötlépcsős, az előírásoknak megfelelő bányánk van. Az agyagrétegről letakarított termőtalajt külön tároljuk, hogy ha egy bizonyos helyről kifogy majd az agyag, a gödröt tömedékeljük, és visszahelyezzük rá a talajtakarót. Téglagyártó gépeket vásároltam, s azokat a szakmunkásokat alkalmaztam munkakönyvvel, akik azelőtt is a kezem alatt dolgoztak a gyárnál, jól ismertem őket. Húsz embernek adok kenyeret, megélhetést télen és nyáron is. Van, aki a téli időszakban munkanélküli-segélyre jogosult, tehát nem marad kenyér nélkül, de van olyan is, akit télen is tudok foglalkoztatni, mert az agyagból készült, klasszikus tégla gyártása mellett, melyet csak nyáron lehet előállítani, olyan cementtel készült, előre gyártott elemeket is gyártunk, amelyeket télen, fűtött munkahelyen is elő lehet állítani.

A falusi beltelek udvarán valóságos kis üzem fogad. Munkások forgolódnak, gépi erővel készül a tégla nyersanyaga, annak préselése, hatalmas kés vágja a szabályos méretű téglákat. Tágas, fedett színekben száradnak az agyagkockák a meleg levegő alatt, árnyékban. Szakács József olyan, Magyarországról vásárolt gépet mutat, amely a nyers agyagot is megkeveri, s csak azért nem helyezte még üzembe, mert hiányzik egy tartozéka. Egy újabb szárítószínt is szándékszik építeni, ahhoz is megvásárolta már a szükséges faanyagot. Saját telkén rakják a katlant, az égetéshez jó minőségű fenyő fűrészáru-maradékot használ. Az idejében beszerzett fenyőanyaggal az égetés is kiváló lesz, s mert a szárítófelület is megnőtt, az idei meleg nyár is besegített, a termelés lényegesen megnőtt. Jelenleg heti 30 000 tégla az üzem kapacitása, ennek 60 százalékát ki is tudják égetni. A hagyományos bodoki tégla (mérete 240x112x63 mm) darabját 4000 régi lejért tudják előállítani.

— Miért nem kezdett hagyományos cserépgyártásba is?

— Ennek itthon nehezebb kialakítani a technológiáját, de a Siceram az olaszokkal közösen olyan 11 000 eurós befektetést végzett, amihez a napokban kezdi meg tőlünk a nyersanyag szállítását. A bodoki agyagból gyártott segesvári gyári cserépnek hiszem, hogy lesz kereslete.

Választó- és külső falnak való betontéglát, háromféle — színes és nem színes — járdalapot és szegélykövet is gyártanak. Azért kellett erre áttérniük, hogy valamelyes folytonosságot tudjanak biztosítani az üzemben, s így néhány személynek is állandó munkahelyet teremtettek. Tetemes mennyiségű bodoki hagyományos téglát, a termelés mintegy 60 százalékát a sepsiszentgyörgyi Depo és más megyénkbeli lerakat, egy oneşti-i és magánszemélyek vásárolják fel. A kereslet szerencsére nagy.

A községközpontban örömmel újságolták, hogy az egyre erősödő falusi ipari cégek (borvízpalackozó, kavics- és homokbánya, kenyérgyár stb.), így a Szakács-féle jelenléte is biztos alapjai a település gazdasági erejének, az önkormányzat bármikor számíthat ezek jó szándékú segítségére, támogatására.

Hozzászólások
Szavazás
Részt vesz-e a december 6-i parlamenti szavazáson?







eredmények
szavazatok száma 1181
szavazógép
2007-07-19: Család - Puskás Attila:

Száradó szobanövényeink

Az írásunkhoz mellékelt fénykép (nyílgyökér — Marantha leuconera Erytroneura) tanúsága szerint az erkélyen falközépmagasságban függő, igen dúsan ,,levelező" növényünk némely levélcsúcsai száradnak, ami természetesen figyelmeztető károsodás.
2007-07-19: Család - x:

Megállnál egy szóra?

Hazafi
Hevesen kikelt jogainkat egyre csak kétségbe vonó többségi képviselőtársa ellen. Csak úgy visszhangzott a terem. Érvei úgy álltak talpon, mint megingathatatlan építmény. A vitára ugrott képviselőt ragyogó érvei ültették vissza a helyére.
A kávézóban aztán meggyőzte vitapartnerét, hogy engedjen át a részvényeiből 15 százalékot. A meggyőzés sikeres volt. Másról nem esett szó.