Idén a vajdasági Újvidék, a luxemburgi Esch-sur-Alzette és a litvániai Kaunas viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet.
Az Európa Kulturális Fővárosa cím adományozását Melina Mercouri görög művelődési miniszter kezdeményezte 1985-ben. A városokat kulturális programpályázat alapján választják ki, évente kettőt. A koronavírus-járvány miatt az eredetileg 2021-re tervezett programok közül Újvidéké az idén, Temesváré és a görögországi Eléfszináé jövőre valósulhat meg. Így 2023-ban is három kulturális főváros lesz, említettek mellett a magyarországi Veszprém is.
Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint Újvidék – Szerbia első európai kulturális fővárosa – kulturális programjának célja a város és a régió lakóinak jobb összekapcsolása az Európai Unióval, illetve a nyugat-balkáni térség többi részével. A város programja több mint 1500 kulturális eseményt foglal magában, amelyek olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint a migráció, a béke, a multikulturalizmus, valamint a nők szerepe a művészetben.
Kaunas a főváros, Vilnius után a második város Litvániában, amely az Európa Kulturális Fővárosa címet viselheti. Programja több mint 600 művészeti kezdeményezést és mintegy ezer kulturális eseményt foglal magában, amelyeken legkevesebb négyezer alkotó és több mint 250 előadóművész vesz részt.
Luxemburg második legnagyobb városa, Esch-sur-Alzette azt követően lett Európa Kulturális Fővárosa, hogy az ország fővárosa 1995-ben és 2007-ben is viselte a címet. A város programjában azt javasolja, hogy lakóival és látogatóival közösen vitassák meg a jelen fontosabb társadalmi kérdéseit, mint az identitást a digitális korban, a fenntartható fejlődést vagy Európa perspektíváit.
