A legfontosabb magyar címerművész, Keöpeczi Sebestyén József életéről és művéről tartott vetített képes előadást Szekeres Attila István heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke a Székely Nemzeti Múzeum által szervezett A hónap műtárgya című kiállítássorozat újraindítása alkalmából. Amint az a rendezvényen kiderült, a hónap műtárgya ebben a hónapban a Keöpeczi által készített A Nemes Székely Nemzet ősi címere nevű kompozíció, amely mellett a neves művész más alkotásai is láthatóak a Lábas Házban berendezett kamarakiállításon.
Elsőként Bartha Zonga múzeumpedagógus köszöntötte a jelenlévőket a házigazda intézmény nevében, röviden összefoglalva A hónap műtárgya sorozat történetét: 2016-ban kolléganőjével kitalálták, hogy minden hónapban közszemlére kellene tenni egy olyan műtárgyat, mely különlegessége, kiemelt vagy a közönség által még soha nem látott darabja a különböző múzeumi gyűjteményeknek, esetleg új szerzemény. Három évig zökkenőmentesen működött a sorozat, aztán elakadt. Ezzel a rendezvénnyel indult újra a program, reményeik szerint ezentúl minden hónap utolsó csütörtökén újabb és újabb értékes műtárgyakkal lepik meg a közönséget. Ezeken a csütörtöki délutánokon 16–19 óra között tartanak nyitva, és minden kiállításuk ingyen látogatható.
Szekeres Attila István a most látható kiállítás kurátoraként tartotta megnyitó előadását. Elsőként egy Zsögödi Nagy Imre által készített rajzot és saját gyűjteményéből származó fényképeket mutatott Keöpeczi Sebestyén Józsefről, majd ismertette a címerművész élettörténetét. 1878-ban Széken született, majd Magyarnemegye, Nagysajó, Beszterce voltak gyermekkorának további állomásai. A keöpeczi előnevű Sebestyén család 1608-ban kapott nemességet Báthori Gábor fejedelemtől (a család címerét is megismerhettük, Keöpeczi Sebestyén József az előadó tulajdonában levő saját címerfestményét). Besztercei iskolai évei után rövid ideig a budapesti Országos Mintarajziskolát látogatta vendégdiákként. 1903-ban a Kolozsváron kiadott Genealógiai Füzetek munkatársa lett. 1914-ben megszűnt a lap, Keöpeczi Budapestre költözött, a Magyar Országos Levéltár megbízott címerfestőjeként tevékenykedett. A Magyar Királyság 1915-ben általa készített címerét és a magyar állami pecsétet is bemutatta Szekeres Attila István.
Egy tisztképző elvégzése után Keöpeczi hadnagyként vett részt az első világháborúban, a Monarchia összeomlása után beállt a Székely Hadosztályba, és annak fegyverletételét követően román fogságba került (a brassói Fellegvárban raboskodott). Köpeczi Nagy Lajos segítségével szabadult, de nem hagyhatta el Brassó körzetét, így kerül Köpecre, ahol megnősült, és két fia született. Ismert címerművész lévén őt kérték fel a Párizs környéki békeszerződések után kibővített Románia címerének megrajzolására, aminek ő eleget is tett 1921-ben. Románia régi és új címerváltozatait is megtekinthettük, majd a köpeci templom címeres kazettáit, különböző falfestményeket, erdélyi fejedelmi családok címereit és más, általa tervezett-rajzolt nemesi családi címereket, dalárdazászlókat, díszokleveleket, családfákat, emléktáblákat is bemutatott Szekeres Attila István. A heraldikus felolvasott a neves címerművészről különböző korabeli lapokból, végezetül pedig a hónap műtárgyát és a kiállításon látható további, általa gyűjtött munkákat is ismertette. Keöpeczi Sebestyén József 1964-ben hunyt el Kolozsváron, a Házsongárdi-temetőben nyugszik.
