A francia elnök a tegnapi megbeszélést követő sajtótájékoztatón kifejtette, hogy megvitatta ezt a kérdést előző nap Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában. Szavai szerint Putyin biztosította őt arról, hogy Moszkvának szándékában áll a minszki megállapodások végrehajtása. Hozzátette, hogy Zelenszkij is ugyanerről biztosította őt. Nekem úgy tűnik, hogy ma ez az egyetlen út, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a tartós béke felé haladjunk – mondta. Macron szerint a minszki megállapodások eszközként szolgálnak Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának védelmére. Hangsúlyozta, hogy minden érintett félnek teljesítenie kell a megállapodásban vállalt kötelezettségeit.

Putyin biztosított arról, hogy nem ő volt az eszkaláció kezdeményezője, ő csak reagál rá. Ugyanakkor látjuk viszont az orosz csapatok bázisait Fehéroroszországban és a manővereket, ő mindezt a ránehezedő nyomással és a feszültséggel indokolja – magyarázta Macron. Véleménye szerint Oroszország nyomásgyakorlása ellenére is folytatni kell a rendezési folyamatot.

Az államfő kijelentette, hogy Franciaország és Németország tovább folytatja közvetítői tevékenységét a Donyec-medencei válság rendezése érdekében. Megerősítette, hogy a Donyec-medencei fegyveres konfliktus békés rendezésére hivatott normandiai négyek, azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország újabb, tanácsadói szintű találkozójára február 10-én kerül sor Berlinben.

Zelenszkij fontosnak nevezte a tanácsadók tárgyalásait egy újabb csúcstalálkozó tető alá hozása érdekében. Újságírói kérdésre Zelenszkij reagált arra, hogy Putyin a minszki megállapodások Kijev általi végrehajtásáról szólva azt mondta: „Tetszik, nem tetszik, tűrj, szépségem!”. Zelenszkij leszögezte: Ukrajna türelmes, szerintem ez bölcsesség. Ez egész Európa és az oroszok számára is fontos. Mert az eszkaláció a mi türelmünkön múlik. Megvédjük az országunkat, mi a saját területünkön vagyunk. Türelmünk hatással van a provokációkra, amikor nem válaszolunk rájuk, hanem méltósággal viselkedünk.

Az ukrán elnök a tájékoztatón elmondta, hogy Franciaország 1,2 milliárd euró pénzügyi támogatást készül nyújtani Ukrajnának a gazdasága stabilizálásához. Az ukrán állami vasúttársaság a két államfő jelenlétében megállapodást írt alá a francia Alstom vállalattal. Utóbbi az egyezség értelmében 130 mozdonyt szállít Ukrajnának 900 millió euró értékben.

Új biztonsági mechanizmusok kellenek

Olyan új mechanizmusok kiépítésére van szükség, amelyek biztosítják a stabilitást a régióban, de ezeket az új rendelkezéseket nem lehet az elmúlt 30 év szerződéseinek felülvizsgálatával és az alapelvek felülvizsgálatával, vagy az alapvető európai jogok korlátozásával kialakítani – hangoztatta Emmanuel Macron az orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal folytatott, több mint ötórás moszkvai tárgyalását követően, hétfő este közösen megtartott sajtóértekezleten.

Úgy vélekedett, hogy mindez nem mehet az európai államok jogainak rovására, és hogy Európának és Oroszországnak együtt kell működnie a biztonsági garanciákon, valamint a kontinens új biztonsági és stabilitási rendjén. Mint mondta, a felek megpróbálták megkeresni a pontokat, ahol álláspontjaik azonosak. Fontosnak nevezte a gyors cselekvést a feszültség további növekedésének elkerülése érdekében. Hangsúlyozta, hogy sem az európaiak, sem Oroszország nem akar sem káoszt, sem instabilitást. Tartalmasnak nevezte a Putyinnal folytatott tárgyalásokat és hangot adott meggyőződésének, hogy az elkövetkező napok döntőek lesznek az ukrajnai rendezés szempontjából.

Putyin szerint Macron több elképzelése reális alap lehet az ukrajnai rendezésért megteendő közös lépések számára.

Az orosz elnök azzal vádolta meg Kijevet, hogy az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodások lerombolására vette az irányt, valamint hogy kerüli a tárgyalást a Donyec-medence szakadár köztársaságaival Ukrajna területi épsége helyreállításának békés lehetőségéről.

Megismételte, hogy az orosz garanciaigényekre adott válaszában az Egyesült Államok és a NATO figyelmen kívül hagyta Oroszország három fő aggályát: azt, hogy az észak-atlanti szövetség ne folytassa a keleti bővítést, hogy az Oroszországgal szomszédos területekre ne telepítsenek csapásmérő eszközöket, és hogy a NATO katonai infrastruktúráját állítsák vissza az 1997-es állapotba. Nehezményezte, hogy a NATO 2019-ben elfogadott katonai stratégiája Oroszországot fő fenyegetésként és ellenfélként nevezte meg, amit Moszkva nem tud figyelmen kívül hagyni.

A francia elnök aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Oroszország 125 ezer katonát összpontosított az ukrán határ közelében, amelyre válaszul Putyin azt mondta, hogy Kijev ugyanekkora erőt vont össze a Donyec-medencében.

Moszkva álláspontja

Moszkva nem utasítja el eleve Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának lehetőségét, és készen áll majd erre, ha ez segít átvágni a délkelet-ukrajnai helyzet gordiuszi csomóját – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője tegnap Moszkvában. Megjegyezte ugyanakkor: ilyen találkozóval kapcsolatban meg kell határozni, hogy milyen célt szolgál, és milyen eredményt várnak tőle.

Peszkov cáfolta a Financial Times brit lap értesülését, miszerint Putyin és Emmanuel Macron francia elnök között alku született az Ukrajna körüli feszültség csökkentéséről. A szóvivő szerint lehetetlen lett volna Moszkvának és Párizsnak megállapodnia az ügyben, mert a NATO-ban nem Franciaországé a vezető szerep.

Az Ukrajna esetleges semlegessé válásával kapcsolatban azt mondta, hogy ez Kijev álláspontjától függ, és korai még erről beszélni. Rámutatott, hogy az ukrán alkotmány és az ország doktrinális dokumentumai éppen ennek az ellenkezőjéről szólnak. Párizs illetékességébe utalta annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy Macron a Putyinnal folytatott hétfői tárgyalások során felvetette-e Ukrajna Finnország mintája alapján semleges állammá alakításának gondolatát.

Peszkov emlékeztetett Putyin szavaira, miszerint Macron több elképzelése reális alap lehet az ukrajnai rendezésért teendő közös lépésekhez. Megjegyezte, hogy az orosz és a francia elnök megállapodott: Macron kijevi látogatását követően telefonon beszélnek majd egymással. A tervezett eszmecsere időpontját nem nevezte meg.
Fontosnak nevezte az Ukrajna körül létrejött feszültség csökkentését, amelynek további növekedéséért azokat a nyugati országokat okolta, amelyek katonákat és hadfelszerelést küldenek az Oroszországgal szomszédos országba. Peszkov szerint az Oroszország által igényelt jogi biztonsági garanciák ügye nyitott és a legfontosabb kérdés marad, és Moszkva nem érzi úgy, hogy a Nyugat hajlandó lenne figyelembe venni az aggályait. Mint mondta, egyelőre nem kitapinthatók a kérdés megoldásának útjai.

A szóvivő nagyon konstruktívként jellemezte a Putyin és a Macron között kialakult viszonyt. Mint mondta, a Kreml fel volt készülve arra, hogy a két vezető párbeszéde elhúzódhat.

Orbán Viktor, a jégtörő

Sikeresnek bizonyult Orbán Viktor magyar miniszterelnök előző heti találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, azóta ugyanis jelentős párbeszédhullám indult el Oroszország és a Nyugat között, ami az ukrán helyzet békés megoldásának egyetlen útja – közölte Szijjártó Péter, magyarország külgazdasági és külügyminisztere tegnap.

A tárcavezető arról számolt be az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) online külügyminiszteri ülését követően, hogy hétfőn Emmanuel Macron francia elnök öt órán keresztül tárgyalt orosz kollégájával, de a napokban Moszkvába látogat a brit külügyminiszter és a védelmi miniszter is, jövő héten pedig a német kancellár.

Örülünk, hogy a miniszterelnök úr jégtörő akciója sikerrel járt ebből a szempontból, és most európai vezetők szinte egymásnak adják a Kreml kilincsét – fogalmazott.
Szijjártó Péter támogatásáról biztosította a megújított európai biztonsági párbeszédet, amelyet a soros lengyel EBESZ-elnökség hívott életre, mondván, hogy a kormány szerint kizárólag párbeszéd útján lehetséges a kialakult feszültség csillapítása. Magyarország közép-európai államként természetesen a Kelet és Nyugat közötti együttműködésben érdekelt a hidegháború vagy a hidegháborús pszichózis visszatérése helyett, az ugyanis korábban már rengeteg szenvedést okozott a térségnek – szögezte le. Ezzel kapcsolatban pedig arra kérte a világpolitika nagy szereplőit, hogy ne hozzanak olyan elhamarkodott döntéseket, amelyeknek a közép-európaiak innák meg a levét, hanem folytassák egymással a kulturált, kölcsönös tiszteletre alapuló párbeszédet.

A miniszter végezetül arra is kitért, hogy szomszédos országként Magyarországnak érdeke egy erős és stabil Ukrajna, ezzel párhuzamosan azonban az is, hogy Kijev végre beszüntesse a magyarellenes politikáját. Amennyiben ez így folytatódik, az súlyosan korlátozni fogja a magyar kormány döntési szabadságát Ukrajna jövőbeni támogatása vonatkozásában – figyelmeztetett.

Ausztria támogatja a büntetőintézkedéseket

Ausztria kész támogatni az Oroszországgal szembeni újabb büntetőintézkedéseket, ha Moszkva folytatja az agressziót Ukrajna ellen, még akkor is, ha ezek az intézkedések minden ország számára fájdalmasak lesznek – jelentette ki Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter tegnap Kijevben. Az osztrák diplomácia vezetője Jan Lipavsky cseh és Ivan Korcok szlovák külügyminiszterrel együtt látogatott Kijevbe, hogy kifejezzék szolidaritásukat Ukrajnával az orosz agresszióval szemben.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel folytatott megbeszélésük után tartott közös sajtótájékoztatón Schallenberg kijelentette, hogy valósnak tartja az ukrán–orosz katonai összecsapás veszélyét. Elmondta, hogy előző nap cseh és szlovák kollégájával ellátogatott a Donyec-medencei frontvonalhoz, és látta, milyen nehéz a helyzet Kelet-Ukrajnában.

Az európai kontinensen ismét fennáll a katonai konfrontáció és az agresszió valós veszélye – hangoztatta Schallenberg. Hozzátette: ebben a feszült időszakban fontos, hogy a közép-európai országok megerősítsék támogatásukat és szolidaritásukat az ukrán néppel, valamint kifejezzék Ukrajna szuverenitása és területi integritása melletti kiállásukat.