A város 41,023 millió lejből gazdálkodhat idén. Ennek jelentős része jövedelemadóból (4,19 millió lej), általános adókból és illetékekből (2,95 millió), az állami költségvetésből a helyi költségvetések kiegyensúlyozására (1,008 millió), a megyei tanács visszaosztásából (1,5 millió lej), az állami költségvetés egyes bevételeiből (2,018 millió), a helyi költségvetés kiegyensúlyozására szánt összegből (2,11 millió lej), a forgalmi adó visszatérítéséből (2,08 millió) származik. Sokat hoz (11,42 millió lejt) a város számára a Helyi Fejlesztések Országos Programja (PNDL), a más állami vagy uniós pályázatok finanszírozására kapott támogatás (1,06 millió lej) a városi zöldövezet felújítását célzó pályázat révén uniós és állami költségvetésből 7,88 millió lej érkezik, a közvilágításra benyújtott pályázat által a környezetvédelmi alaptól 0,88 millió lejes beruházással gazdagszik a város, a forgóalapban 3,068 millió lej van.

A személyzeti kiadások végösszege 5,56 millió lej, aminek zömét a hivatal személyzetének bére (2,5 millió lej) teszi ki, de jelentős összeget költenek a lakosságnyilvántartó hivatal személyzetére, a tanárok utazási költségeire, a beteggondozók fizetésére és a közvilágításra is. Az oltóközpont működtetésére 650 ezer lejt fogadtak el (ezt idővel megtéríti az állam) a környezetvédelemre 233 ezret szánnak (ez a Tega Rt-vel kötött szerződéssel járó költségeket foglalja magában), egy 2015-ben felvett hitel kamatjára 89 ezer lejt, különböző egyesületek, közösségek közti fejlesztési társulások tagsági díjára közel 100 ezer lej, a kórháztámogatásra 257 ezer lej jut.

Étkezde helyett műhelyt

A beruházási listán megtalálhatók azok a tételek, amelyek már évek óta folynak, és remélhetőleg idén be is fejeződnek és azok is, amelyeket az idén kellene elkezdeni – mondotta a városvezető az összesen 26,2 millió lejt kitevő távlati tervekről. Az iskolák főépületének energetikai felújítását a Környezetvédelmi Alaphoz tavaly letett pályázatból oldanák meg, a többi tanépület rehabilitációjához az újjáépítési program kiírásain szereznének pénzt. A tervek elkészítésére 200 ezer lejt különítettek el. A campus-program keretében étkezdének szánt épületváz műhelynek való áttervezése tanulmányára 70 ezer lejt különítettek el. A város területén három, a falvakon egy-egy elektromos töltőállomás létesítenének a környezetvédelmi alap támogatásával; a tervezésre, valamint a pályázati konzultációra 120 ezer lejt javasolt elkölteni a polgármester. Az új sportcsarnok és a tanuszoda építési tanulmányaira 15-15 ezret költenek. Azért csak ennyit – magyarázta az elöljáró –, mert csak a településrendezési bizonylatot, a topológiai felmérést, valamint a geológiai fúrásokat kell finanszíroznia a városnak, a műszaki tervet, valamint az összes többi költséget az Országos Befektetési Társaság (CNI) biztosítja.

Odafigyelni a kórházra

A tavaly kezdték el azt a beruházást, amelyik révén többek közt az egészségügyi intézmény belső udvarának a közművesítését, aszfaltozását, egy 150 köbméteres tartály építését és a kórház teljes egészét ellátó generátor beszerzését oldanák meg. Erre 615 ezer lejt szántak – ebből 128 ezret Bölön, Nagyajta, Vargyas és Bardoc önkormányzata biztosított azáltal, hogy a megyei tanács által számukra elkülönített összegről lemondtak –, amit most felkerekítenek 700 ezer lejre.

A kórház járóbeteg-rendelő szárnyának tervezésére 80 ezer lejt tettek félre. A megépítésének megvalósíthatósági tanulmánya már elkészült az év végén, viszont a 150 ezer lejes számlát még nem fizették ki: Benedek-Huszár János reményét fejezte ki, hogy a cél érdekében európai uniós vagy országos alapokból finanszírozáshoz jut a város.

A falvaknak is jut

A városhoz tartozó falvak mindegyikében legalább egy 100 ezer lej értékű beruházás fog megvalósulni. Felsőrákoson a közbiztonság növelése érdekében kamerarendszert építenek; Bodosban tavaly a kultúrotthon illemhelyét telekkönyvi gondok miatt nem tudták kialakítani, most rendeznék; Köpecen a kultúrotthon felújítását (konyha, a belépő, a klubhelyiség, a raktárhelyiség és az illemhely) fejeznék be; Bibarcfalván a kultúrotthon tetejét javítanák meg; Miklósváron az új orvosi rendelő kialakítására költenének jelentősebb összeget. Ez utóbbi beruházást már tavaly is tervezték, de lemaradt – ismerte el a polgármester.

Több pénz a civileknek

Civil és egyházi szervezetek kulturális és sporteseményeire, valamint a városnap helyett megszervezendő bányásznap költségére 470 ezer lejes összeget javasolt a polgármester. Mint mondotta, az egyházak 30 ezer lejt kapnának (tavaly 25 ezer volt), a sport 160 ezer lejhez jut (tavaly 120 ezer volt, ez most nő, mert arra számítanak, hamarosan elindulnak a bajnokságok, ami nagyobb költséggel is jár, illetve sportnapot is szervezne a BVSC), a tavaly elmaradt Barót-nap helyett idén augusztus 6–7. között nosztalgia-bányásznap keretében ülnék meg a városünnepet (költsége 150 ezer lej lesz), a civil szervezetek pedig 30 ezer lej helyett 130 ezer lejt kapnak. „Nagyon változatos tevékenységet folytatnak a civilek. Ők azok, akik olyan dolgokat csinálnak, amiket mi, a hivatal nem tudunk. Ebben könyvkiadás is van, esemény- és táborszervezés, úgy gondolom, hogy nagyon jó helyen van ez az összeg” – jelentette ki Benedek-Huszár János polgármester.

Telekre, színpadra, utánfutóra

Területvásárlásra is jelentős összeget költ a város. A bölcsőde számára kinézett telket az eladók miatt még nem sikerült megvásárolni – 520 ezer lej van félretéve –, a városi sportpálya bővítésére pedig 150 ezer lej. A kultúrotthon színpadának korszerűsítésére, ellátására 85 ezer lejt szánnak. A városgazdálkodás szempontjából fontos, hogy új, traktor után köthető utánfutót (46 ezer lej), valamint szennyvízszippantásra és csőtakarításra is alkalmas – használt – járművet (160 ezer lej) vásároljanak.