Ünnepelt Háromszék Párisa

2022. március 16., szerda, Közélet

Tegnap díszbe öltözött az 1848–49-es szabadságharc háromszéki fellegvára, Kézdivásárhely. Két év kihagyás után nagyszabású ünnepség helyszíne volt a Gábor Áron tér, ugyanakkor a város területén lévő 1848-as emlékműveknél is fejet hajtottak, a forradalmárokra emlékeztek.

  • Fotó: Bartos Lóránt
    Fotó: Bartos Lóránt

Nemzeti színű kokárdákkal díszítették fel a kézdivásárhelyi Gábor Áron teret, ahol legutóbb 2019-ben volt nagyszabású március 15-i ünnepség, ugyanis 2020-ban és 2021-ben a járvány miatt csak szűk körben lehetett megtartani a megemlékező ünnepségeket.  Ez idén változott, az ágyúöntő Gábor Áron szobrát körülölelő téren felvonultak a környező falvak szekeresei és lovasai, illetve a város iskolásai is, a rendre pedig a szép számban jelen lévő csendőrök felügyeltek, „megszállva” a főtérnek a polgármesteri hivatal felőli oldalát.

Az ünnepség 11 órakor kezdődött, a városközpontba bevonultak a környékbeliek, feldíszített lovakra és szekerekre lehetett rácsodálkozni, ez kétségtelenül a legkisebbeknek volt nagy élmény, akiknek kezéből a magyar lobogó és a fiatalok által osztogatott székely zászló sem hiányzott, erről az RMDSZ helyi szervezete gondoskodott.

Nagyvarjasi Oláh Sándor alkotása, Gábor Áron egész alakos szobra mögött a szervezők nagy méretű magyar zászlót húztak fel, az előző évekhez képest pedig az is változást jelentett, hogy a zenei aláfestést biztosító, Gyergyai Barna által vezényelt fúvósbandérium számára emelt színpadot biztosítottak, illetve a Református Kollégium Rockzenekara is kitűnt, láthatóbbá vált.

A beszédek sorát Bokor Tibor polgármester kezdte, szintúgy az ő mondandója, mint a többi szónoké, szorosan kötődött a szomszédban zajló háborúhoz. „Legyen béke! Valahányszor a ’48-as márciusra gondolok – hangsúlyozta a városvezető –, lelkembe fénylenek a magyar szabad sajtó legelső, nyomtatásban megjelent szavai. Szent szavak ezek! Petőfi és Jókai rajongó társasága ezekkel öntött lelkesedést a csüggedő magyarba, és félemlítette meg ellenségét. Nem véletlen, hogy fontossági sorrendben a béke szerepelt az első helyen. A magyar népet kiválóan jellemzi, hogy nemes és elérhető célokat tűz maga elé; a legnagyobb és legszebb küzdelem előestéjén is így kiált fel: legyen béke, mely a szabadság gyümölcse, legyen szabadság, mely az egyetértés biztosítéka, és legyen egyetértés, mely békében és háborúban a legnagyobb hatalom”. „A magyarok mindig is tudták – folytatta Bokor –, hogy a kivívott szabadságot csak békében lehet megőrizni! Európa most nem csendes, újra nem csendes. A háború nemcsak a történelemkönyvekben és a tankönyvekben olvasható, hanem itt zajlik a szemünk előtt. Úgy látszik, a fejünk fölött döntéseket hozók a Trianon óta eltelt száz év alatt sem tudták megérteni, hogy a szabadság megbéklyózása sosem vezet tartós békéhez. Máig sem értik, hogy az emberi és közösségi jogok megtagadása nemhogy nem szünteti meg automatikusan a konfliktusok okait, és nem teremt az emberi szokásokban gyökerező békét, hanem ellenkezőleg, keserűséget szül, és fokozza a szembenállást”– mondotta a céhes város elöljárója.

Ezt követően Vincze Loránt európai parlamenti képviselő szólalt fel. A politikus kijelentette, Európában zajlik egy harc, amelynek a végkimenetele kétséges. „1848-ban elődeink még a harangokból is ágyút öntöttek – hangoztatta Vincze –, a fegyverkezés, a háborúzás mindennapos volt. A huszadik század második felétől azonban már két nemzedék viszonylagos békében nőtt fel Európában úgy, hogy a nemzetek nem fegyverekkel, hanem a tárgyalóasztaloknál, nem a frontvonalban, hanem a nemzetközi szervezetekben ütköztek meg és találtak megoldást problémáikra”. „A kilencvenes években Jugoszlávia és a délszláv háború emlékeztetett bennünket – folytatta beszédét –, hogy a béke törékeny, még inkább azon igyekezett tehát minden állam, hogy nézeteltéréseiket békében rendezzék. Az örök béke illúzióját rombolta most le Putyin orosz elnök, aki, úgy tűnik, ugyanúgy tekint Európára, mint ’48-ban az orosz cár vagy ’56-ban Hruscsov. Ismét ropognak a fegyverek, hullanak a rakéták, csikorognak a lánctalpak és bőgnek a vadászgépek a határaink közelségében, abban az országban, ahol nemzettársaink is élnek. Háború dúl Európában. Bármennyire rémisztően is hangzik, ez tény, szépíteni nem lehet. Oroszország lerohant egy másik, szuverén államot, Ukrajnát. Oroszország ismét hódító útra indul, mint annyiszor a történelem során. Első áldozata a szláv testvérnép, az orosz nyelv és kultúra bölcsőjét jelentő ország, Ukrajna. De vajon megáll-e itt Putyin? Kimondva vagy kimondatlanul ez a kérdés jár mindannyiunk fejében. Lesz-e ismét béke Európában vagy pedig a mi nemzedékünknek is egy világháború pusztítását kell megismernie?”– tette fel a kérdést az EP-képviselő.

A politikust követően a jó pár éve hagyományosan megszervezett diákszónok-verseny győztese, Kelemen Ottó, a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ tanulója léphetett mikrofon elé, majd Lukács Bence Ákos, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja Orbán Viktor miniszterelnök határon túli magyarokhoz intézett  üzenetét tolmácsolta. Végül a jelen lévő szervezetek képviselői megkoszorúzták a berecki születésű ágyúöntő szobrát, miközben Beder Imre református tiszteletes és Olasz Béla római katolikus plébános áldását adta a jelenlévőkre

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Hol tervez nyaralni idén?









eredmények
szavazatok száma 1233
szavazógép
2022-03-16: Kultúra - :

Nem mondhatom el senkinek... (Egykori olvasmányaim)

…Elmondom hát mindenkinek – áll Karinthy Frigyes (1887, Budapest – 1938, Siófok) Előszó című versében meg-megismételve, sőt, „áthallással” utalva nagy kortársára is.
2022-03-16: Máról holnapra - Demeter J. Ildikó:

Nyirbálnák a szabadságot

Az ukrajnai háború szomszédságában különösen értékesnek tűnik a szabadság, amelynek visszanyerését tegnap olyan magától értetődően ünnepeltük meg, szabadon és örömmel. Holott jó néhány sötét árnyék vetül rá itt is.