A 2022-es esztendő március idusát megelőző hétvégén a Csutak Vilmos Pedagógusok Háza két év után ismét továbbképzőt szervezett azoknak a tanítóknak és óvónőknek, akik az integrált oktatásban a komplex művészeti nevelés személyiségfejlesztő hatásának sikerességét vélik felfedezni.
A résztvevők az alsócsernátoni Farkas-kúriában találkozhattak, és korszerű elméletekkel gazdagított tanfolyamon fejleszthették képzeletvilágukat. Úgy szomjaztuk egymás társaságát, mint az a kismadár, amely már nagyon várta a tavaszt, hogy kiszabaduljon a kalitkából, s a sorstársai társaságában kívánt újra dalra fakadni.
A tanfolyam főszervezője, Kocsis Annamária szakfelügyelő bevezetőjében a képzeletet mint az emberi tudat legnagyobb ajándékát Müller Péter szavainak segítségével határozta meg: „Vártuk a csodát” (A várakozás művészete). Próbált rávilágítani: azért is fontos a pedagógus számára, hogy szabad teret engedjen a gyermekek képzeletvilágának, mert szüksége van a kibontakozó tehetségek felismerésére. Ehhez a folyamathoz elengedhetetlen a jobb és bal agyfélteke erősítése és fejlesztése (előbbi az érzelmekért, utóbbi a logikus gondolkodásunkért felel). Örömmel észleltük, hogy egy integrált tevékenységen – mint László Noémi Madárdal című versének tanítása – az anyanyelvi nevelés mellett teret kaphatott a zenei és a képzőművészeti nevelés is. Miközben meghallgattuk Kovács István tanító-előadónktól a megzenésített verset, önállóan is megrajzolhattuk annak különböző szakaszait.
Másnap a főszerep a gyermekdalokban fellelhető ritmusoké volt. A testdob megnevezésű ritmusjátékok hozzásegítenek az egészséges temperamentum kibontakozásához. Ennek megvalósítása is a nevelő kreativitásán múlik.
A képzés következő mozzanata szintén a képzelet világába helyezett bennünket, amikor társainkkal együtt, szűkebb csoportokban álmodhattunk valami szépet, értelmeset, kedvünkre valót, szabad rajzból kialakított sajátos tematikában. Ezeket a rajzokat a csoportok között összecseréltük, és ki-ki egy modern, sajátos stílusú művészi költeményt vagy dallamot készített az illető alkotás margójára.
A pedagógusok egyéni stílusú művészeti produkcióinak bemutatása után több képzőművészeti alkotás elkészítéséről kaptunk tájékoztatást Szabó Edit tanító-képzőnktől. Újszerű, könnyen alkalmazható módszerekkel és olcsón előállítható anyagokkal, eszközökkel ismerkedhetettünk meg. A szabad alkotás kiváló lehetőségnek bizonyult, mert ki-ki megjeleníthette képzeletvilágát egyéni kreációiban. A képzés zárómozzanataként a kétnapos alkotások gazdag termésmezejét nézhettük vissza egy, a helyszínen rögtönzött kiállításon, ahol mindannyiunk számára megérlelődött, hogy az utóbbi évek okozta fagyos hangulatot csakis a közös munkálkodás lángra lobbantásával sikerül majd orvosolnunk.
Jakab Anna
