1964 óta ünnepeljük április 11-én, József Attila születésnapján a magyar költészet napját, a Tamási Áron Színház pedig egy másik költőóriás életművére is szeretné felhívni nézői figyelmét az idei rendezvényen. „A négy évvel ezelőtt elhunyt Kányádi Sándor a kortárs magyar irodalom egyik legnagyobb alakjának számít, az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg” – írja a színház közleményében. A ma 19 órától szervezett eseményre a belépés díjtalan, a helyfoglalás az érkezés sorrendjében történik.

Bocsárdi László színházigazgató lapunknak elmondta: ez a produkció attól erős, hogy Kányádi gondolatai univerzálisak, melyeket a jelenlegihez hasonló krízishelyzetekben nem árt felidézni. Hangsúlyozta, hogy ugyanolyan örömmel tolmácsolja ezeket a gondolatokat a társulat, mint Örkény István gondolatait, melyek ugyancsak örök érvényűek. „Kányádi szerint időről időre meg kell találnunk Isten arcának a mi napjainkra érvényes, a mi kételyeinken, a mi gondjainkon átragyogó világosságát. A korszerűt kell keresnünk, hogy megleljük az időtlent” – fogalmazott Bocsárdi László a nagy erdélyi költőóriást idézve. Hozzátette, a magyar költészet napjára szervezett nyilvános próbával, mint ahogy műsoron levő előadásaival is, a Tamási Áron Színház társulata igyekszik olyan értékek mellett állást foglalni, melyek csak elmélyülés, szellemi munka által tudnak igazán kibontakozni.

A próbára bárkit szívesen látnak, diákcsoportokat is fogadnak. A 2019-ben csak néhány alkalommal játszott előadás a színház felnőtt közönsége mellett a diákságnak is szól, olyanfajta befogadásra ösztönözve őket, mely távol áll a hagyományos versoktatástól, ahol a szimbólumok, metaforák és más verstani elemek kiragadása és elemzése által olykor éppen a lényeg sikkad el, a költészet igazi varázsa szűnik meg. A produkció azoknak a szentgyörgyi színészeknek a közös munkája nyomán állt össze, akik Benedek Ágnes színésznő kezdeményezésére fontosnak tartották kifejezni a Kányádi költészetéhez való személyes viszonyukat. „A kevésbé ismert Kányádiból szeretnénk ízelítőt adni a közönségnek” – vallotta az előadásról Benedek Ágnes. A munka során olyan kérdésekre is keresték a választ, hogy vajon hány módja van egy vers tolmácsolásának, és hogyan változhat egy szöveg hatása az előadásmód függvényében.

Előadások, beszélgetés, online versmondás

A Kézdivásárhelyi Udvartér Teátrum pénteken Csíkszeredában, szombaton pedig Székelyudvarhelyen mutatta be Carlo Goldoni Két úr szolgája című commedia dell’arte darabjából készült előadását – számolt be lapunknak Kolcsár József társulatvezető. A turné Kézdivásárhelyen végződik, ahol két alkalommal is eljátsszák az előadást a magyar költészet napján: 13 órától diákelőadást tartanak szervezett közönségnek, 19 órától pedig szabadelőadást tartanak. A délelőtti előadás után közönségtalálkozóra is sor kerül. Kolcsár József hangsúlyozta, hogy mindezek mellett egy online eseményre is készülnek a jeles nap alkalmából: a társulat alkalmazott színészei mindhárman előadják kedvenc verseiket, az erről készült felvételeket pedig megosztják a színház közösségi oldalán. Carlo Goldoni Két úr szolgája című darabját Barabás Árpád rendezte, az abban közreműködő művészek pedig négy erdélyi színház – a kézdivásárhelyi, gyergyószentmiklósi, csíkszeredai és székelyudvarhelyi – alkalmazottjai, így az alkotók programjának egyeztetése miatt nagyon nehéz műsorra tűzni az előadást. A Gyulai Várszínházban augusztusban tartott bemutató óta eddig mindössze két alkalommal játszották a Két úr szolgáját Kézdivásárhelyen, ezért a költészet napja alkalmából ma este látható előadás valóban ünnepi eseménynek számít.

Az Udvartér Teátrum közleménye szerint a szolga az a rendszerint szerződéses alkalmazott (férfi), aki megszabott bérért valakinek a háztartásában, gazdaságában vagy a személye körül fizikai jellegű munkát végez. Az urak, akiket szolgálunk, „olykor nők, olykor férfiak, és néha nem derül ki, hogy melyik mi is valójában (főleg ha álruhát öltenek), mint ahogy sokszor az sem, hogy minket éppen ki szolgál”. Persze szolgálhatunk hazát, Istent, férjet, feleséget, ideológiát, intézményt, kultúrát és még sok minden mást, gyakorlatilag függői vagyunk a szolgaságnak. „Ha a mai orwelli időket tekintjük, akkor a szabadság is szolgaság, de hogy hogyan történik mindez Goldoni és a commedia dell’arte korában, az kiderül az előadásból” – áll a Két úr szolgája ajánlójában.