A múlt hétDe mi lesz a győzelem után?

2022. április 11., hétfő, Vélemény
Kuti János

Mindenki várja, hogy már egyszer vége legyen ennek az orosz–ukrán háborúnak. Mindkét fél győzni szeretne, de igen ritka, hogy ez sikerül is. Van olyan, hogy mindegyik győztesnek hirdeti magát, közben csendben nyalogatja a sebeit, és köt egy békét, amellyel nincs megelégedve.

A rövidnek beharangozott háborúk is igen el tudnak húzódni. Ferenc Jóska azt ígérte 1914 nyarán, hogy mire a falevelek lehullnak, vége lesz a háborúnak. Aztán négy évig hulltak a katonák. A százéves háború 116 évig, négy hónapig, három hétig és négy napig tartott. Most ez az orosz–ukrán is villámháborúként indult, villámcsapásként ért mindenkit. A végét csak a kártyavető vén cigányné tudná kivetni. A „jól értesültek” szerint sikerüket az oroszok a győzelem napján, május 9-én szeretnék megünnepelni, az ukránok meg minél hamarabb. Az oroszok nem árulják el távolabbi terveiket.

Az ukránokat a fél világ támogatja, és győzhetnének is gyorsan, ha a világ Putyin-ellenes vezetői hallgatnának olyan jelentős személyiségekre, mint az amerikai csapatok volt európai parancsnoka, Ben Hodges tartalékos tábornok. Ő megmondta, hogy az elkövetkező három hónapban a NATO és az Egyesült Államok el kell hogy törjék Oroszország hátát (derekát?). A szövetségesek nehézfegyverzetet és rakétákat, drónokat kell hogy küldjenek Ukrajnának, amelyek behatolnak Oroszország légterébe, hogy ottani célpontokat támadjanak. És hadihajó-ellenes rendszerek is kellenének, amelyekkel támadni tudják Szevasztopolt. Most kell kikergetni az oroszokat az országból! Ha nem, akkor elfogy az ukránok lőszere, és mivel az oroszok azt várják, hogy elveszítsük érdeklődésünket (Ukrajna iránt) – mondta az extábornok –, akkor ismét lábra kapnak és visszatérnek. És a háború ilyen körülmények közt akár két évig is eltarthat. Érdekes, hogy ez a harcias tábornok nem kéri, hogy NATO-csapatok is bemenjenek Ukrajnába, pedig akkor még biztosabb lenne a siker.

A győzelem érdekében az elnök, Zelenszkij minden politikusi és színészi képességét bevetette már, és szorgalmasan folytatja akcióit. Könyörög, kér, követelőzik. Az ország és a nép pusztul. Csak nehogy a győzelem után azt kelljen mondania, mint I. Pürrhosz épeiroszi királynak – „Még egy ilyen győzelem, és végképp elvesztünk” –, mert a történelemben öt híres győzelem is volt, amelyekért keserves árat kellett fizetni.

Tény, hogy Zelenszkijnek nagy tervei vannak. Azt szeretné, ha Ukrajna egy „Nagy Izrael” lenne majdan, ha már – mint mondta – nem lehet az, ami lenni szeretett volna: teljesen liberális, európai. Az elnök biztos abban, hogy a (győzelem után) tíz évig a biztonság döntő lesz. Bizonyosan azt szeretné, ha az ukránok a győzelem után is mindig készenlétben, harcra készek lennének, mint az izraeliek.

Olyan lesz Ukrajna, mint Izrael az arab országok közt: ellenségekkel körülvéve – mondta ezzel kapcsolatban az izraeli ukrán nagykövet. (Nem tudom, hogy erre mit mondanak például a lengyelek, de azt látom, hogy a románok fel vannak háborodva).

Korábban Zelenszkij bírálta Izraelt is, mert az nem adott nekik „vaskupola” rakétaelhárító rendszert, amellyel védhették volna magukat, de ez nem akadályozta meg abban, hogy példaként tekintsen Izraelre. Egy Izraelben működő volt amerikai nagykövet is előállt olyan javaslatokkal, hogy nem ártana, ha nem csak Ukrajna, hanem más ország is érdekelt lenne olyan kormányzásban, amely fokozott ellenőrzésen alapul, katonákkal az élen, ahol a biztonság, az önvédelem elsődleges, és ahol a lakosságnak feladatai vannak.

Az amerikai ikertornyok elleni terrortámadások után vígan értettek egyet a polgárok azzal, hogy saját érdekükben mindenkit, mindig le lehessen hallgatni, meg lehessen figyelni. Csak a végén nehogy bevallják a demokratikus világ liberális fővezérei, hogy talán jobb lenne, ha liberális katonai diktatúrák uralkodnának minden országban, és mindenkit felkészítenének az egész nép háborújára. Készenlétbe, raktárakba kellene a hadianyagot felhalmozni (hadd fogyjon a fegyver is!), hogy ha kell, akkor szét lehessen osztani. Nem lenne jó kézbe adni, mert sohasem lehet tudni, mi történik, és nehogy azok ellen fordítsák, aki ellen nem szabad.

Csak nehogy úgy járjunk ezzel az elmélettel, ahogy Ceaușescu, aki szintén meghirdette az egész nép háborúját az esetleges ellenséggel szemben, csak a teória éppen akkor mondott csődöt, amikor hű emberei elárulták, és a hazafias gárdákat be akarta vetni a temesvári forradalmárok ellen.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 753
szavazógép
2022-04-11: Közélet - Nagy B. Sándor:

Ünnepelnek színházaink (A magyar költészet napja)

A Kányádi Sándor művei alapján 2019-ben készült Az, amit mondani kell című előadás nyilvános próbájával ünnepli a magyar költészet napját a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, melyre a belépés ingyenes. A kézdivásárhelyi Udvartér Teátrum a Két úr szolgája című koprodukciót játssza a jeles napon, két alkalommal is, ezenkívül közönségtalálkozót és egy online eseményt is szerveznek. A költészetnapi programról mindkét színház igazgatója nyilatkozott lapunknak.
2022-04-11: Közélet - :

Ünnepeltek a cigányok (Sepsiszentgyörgy)

A koronavírus-járvány okozta megszorítások után ismét ünnepeltek Sepsiszentgyörgyön pénteken a cigányok világnapja alkalmából.