Járvány, háború, energiaárak

– Az eddigi legmagasabb becsült bevétellel vágott neki az évnek Sepsiszentgyörgy. Mit jelenthet ez a gyakorlatban a város fejlesztése szempontjából, melyek a fő súlypontok idén?
– Valóban a legnagyobb bevételre számíthat Sepsiszentgyörgy idén, ez egyrészt az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának tudható be, másrészt az elmúlt években megpályázott és elnyert európai uniós forrásoknak köszönhető, melyek felhasználása ebben az évben, illetve jövőre fog megtörténni. Ugyanakkor, fontos megjegyezni, hogy mi itt, valahol a Krím félsziget és Budapest között félúton, abban a helyzetben vagyunk, hogy amikor azt hinnénk, hogy nagyon jó lesz, akkor mindig történik valami, ami beárnyékolja az örömünket. Nagyon sok olyan kihívással kell szembenéznünk idén, amely az elmúlt években nem létezett. Például, az elszabadult energiaárak kérdése! Ez a helyzet nagymértékben befolyásolja az önkormányzat működését is, hiszen tanintézeteket, sportlétesítményeket kell fűtenünk, biztosítanunk kell a közvilágítást, de még az utcák tisztán tartása is energiaigényes. A közvetett hatások a közberuházásoknál is megjelennek, hiszen az építőanyag- és az energiadrágulás befolyásolja a leszerződött kivitelezési összegeket is. Ami azonban a legfájóbb, az a helyzet szociális hatása – vagyis, hogy mit kezdenek az őrült árakkal az emberek: hogyan fizetik a villanyt, a fűtést, miként tartják fenn családjaikat. Az nem lehet, hogy miközben az önkormányzat épít és aszfaltoz, az emberek megfagynak, mert nincs, amiből kifizessék a számláikat. Nem tudjuk, hogy a kormány milyen mértékben lesz képes ezt a problémát rendezni, így az önkormányzatnak mindenképp foglalkoznia kell vele – a magam részéről ezt legalább annyira mély válságnak tartom és élem meg, mint amekkora az egészségügyi válság volt. Idén tehát a legnagyobb kihívás az, hogy a jelenlegi válságot megfelelően kezeljük, és a város minél kisebb veszteséggel lábaljon ki belőle. Az kisebb hangsúlyt kap, hogy hány beruházást tudunk megvalósítani, bár meggyőződésem, sok látványos dolgot tudunk véghez vinni – a terelőút például kifejezetten az lesz, amint elkezdődik az építkezés.

– Maszkok és szigorítások nélkül talált bennünket a tavasz. Mondhatjuk, hogy vége a járványnak és az általa okozott válságon – akár a gazdasági, akár a szellemi vetületét vizsgáljuk – túl vagyunk?
– Az egészségügyi válság megosztotta a társadalmat és sok vesztese volt gazdasági, illetve szociális téren egyaránt. Szerintem most az a legfontosabb, hogy újra megerősítsük közösségünket, hogy újra visszataláljunk egymáshoz! A Szent György Napoknak ismét arról kell szólnia, mint két évvel ezelőtt: a találkozásokról, arról, hogy visszahozzuk a közösségi élményt a város életébe! Magunk mögött kell hagynunk mindazt, ami éket vert közénk, ami megosztotta társadalmunkat, és meg kell próbálnunk újra közösen lépni, közösségként működni. Most úgy tűnik, hogy a járvány okozta bajból kilábaltunk, de lesznek utórezgések. Előjönnek mindazok az érzelmek, amelyeket a bezártság, az ingerültség, a veszteség okozott az emberekben az elmúlt két évben. Mert attól, hogy megszűnt a járvány miatti vészhelyzet, még nem fogjuk tudni kitörölni az életünkből ezt a szörnyű két esztendőt, a következményei hónapokig, akár évekig velünk lesznek, és ezeket családon belül, de közösségként is rendeznünk kell. Természetesen, mindannyian azt szeretnénk, ha lenne egyfajta felszabadulás, ha mindaz a kreatív, építő energia, amely el volt fojtva az elmúlt két évben, a jó értelemben a felszínre törhetne! Éppen ezért arra ösztönözzük a művelődési intézményeinket, sportolóinkat, hogy legyenek ismét markánsabban jelen a város életében. Erről szól a Szent György Napok részét képező Made in Sepsi kezdeményezés is, amellyel a helyi zenészeket szólítjuk meg. Eldöntöttük, hogy támogatni fogjuk a kulturális élettel, sporttal, közösségépítéssel kapcsolatos ötleteket, hogy újra önmagához méltóan pezsegjen városunk, ahogyan 2020 márciusa előtt!

Újra meg kell erősítenünk közösségünket. Fotók: Albert Levente

– Az éppen lezáruló egészségügyi válságot egy újabb súlyos eseménysorozat követte, a szomszédos Ukrajnában immáron két hónapja zajló háború. Hogyan látja ezt a konfliktust és annak esetleges hatásait?
– Számunkra ennek a háborúnak a léte minden tekintetben kimondottan aggasztó. Azon túl, hogy teljesen szürreális az, hogy a huszonegyedik században Európában háború legyen, ez a számunkra teljesen váratlan fejlemény sok negatív következménnyel járhat az egész kontinens jelenére és jövőjére nézve. Mindenképpen nagyon fontos, hogy a háború semmilyen módon ne terjedjen tovább, minden áron ki kell maradni belőle, mert egy kiterebélyesedő konfliktus beláthatatlan következményekkel járhat. Nekünk itt, ebben a kelet-közép-európai régióban alapvető érdekünk a béke, hiszen a nagyhatalmak között könnyen felmorzsolódhatunk – volt erre példa az elmúlt száz évben. De a háború szükségtelen brutalitásán túl, aminek emberek esnek áldozatául, amiben életek mennek tönkre, számolni kell azzal is, hogy elhúzódó gazdasági és élelmiszerválság jöhet, hiszen a gázimport meghatározza Európa gazdasági fejlődési ütemét és ez bárhonnan nézzük is, de mindannyiunk életére hatással van s lesz még inkább az elkövetkezőkben. Mindenképpen új fejezet kezdődött a globális politikában, átrendeződnek az erőviszonyok, de egyelőre nem látjuk a folyamat végét, s nem tudjuk, meddig tart ez az időszak, amíg a nagyhatalmak újra rendezik a viszonyukat egymással. Ez a helyzet új kihívások és új feladatok elé állít mindannyiunkat, Romániát is, és ebben az időszakban nagyon nagy szükség van a higgadt, megfontolt döntésekre. Nagyon oda kell figyelni arra, hogy a kormány a lehető legjobban védje az állampolgárokat az árak emelkedésétől és a gázimporttal kapcsolatos, lehetséges problémák hatásaitól. A járvány két évig gyakorolt nagyon negatív hatást a gazdaságra és az emberek életére, a háború ilyen tekintetben folytatása ennek a negatív trendnek.

Lakásépítési program, fejlesztési tervek

– A fentebb felvázolt, több tekintetben is aggasztó állapotok ellenére az önkormányzat napirendjén továbbra is ott szerepelnek a beruházások, fejlesztési elképzelések. Egy részük nem zárul idén, többéves elképzelésekről van szó, ugyanakkor több esetében rövidek a megvalósítási határidők. Hogyan látja főképp a különböző forrásokból finanszírozott nagyberuházások megvalósíthatóságát, esélyeit az új helyzetben?
– Hosszú és középtávú programokban gondolkodunk, és a megvalósuló beruházások pénzügyi hátterét is többpilléresre tervezzük. A többéves lakásépítési programunkat, melyet hamarosan meghirdetünk, részben EU-s pénzből, részben pedig kormánytámogatásból és önerőből fogjuk megvalósítani. Sokszor persze az embereket nem az érdekli, miből fizetjük a beruházásokat, hanem az, hogy amennyiben valamit megígérünk, valósítsuk is meg! Hogy milyen nehézségek és kihívások állják utunkat, az az önkormányzat problémája. Van jó néhány olyan elképzelés, terv, beruházás, amit érdemes kiemelni. Például a már említett lakásépítési program, amely a rendszerváltás óta várhatóan a legnagyobb lesz Sepsiszentgyörgyön. A másik fontos beruházás az oktatási intézmények korszerűsítése: azt mondtuk, 2025-ig ebben a kérdésben szintet lépünk, és erre kiemelten oda is figyelünk. Szintén rendkívül fontos feladatunk a terelőút megépítése, hiszen általa jelentős tehertől szabadítjuk meg a várost. Ott vannak ugyanakkor a városrehabilitációs projektjeink is, mint például a központi piac melletti városrész átalakítása: ez teljes egészében meg fogja változtatni a környék arculatát. Ezeket idén mind-mind elindítjuk. Hogy mi készül el idén, azt egyelőre nehéz látni, mert többnyire másfél-két éves kifutású projektek, de például az Állomás negyedi tó környékét várhatóan év végéig rendbe tesszük. A mobilitási tervünk egy nagyobb projekt, arra a jövő év végén teszünk pontot. Egyébként azért is vagyunk jelenleg nehéz helyzetben, mert miközben két év alatt nagyon sok mindent kell befejezni, rengeteg mindent kell elkezdeni is. Indul a következő uniós költségvetési ciklus, s hozzáférhetővé válik a helyreállítási alap.

Fokozatosan kap majd új funkciókat a dohánygyár

– Van pár olyan pont a városban, melyek sorsát kiemelt figyelemmel kíséri a közösség, mint a volt Bodok Szálló épülete, illetve a városközpont ezen részéhez kötődő fejlesztési elképzelések, a Szakszervezetek Művelődési Háza, illetve a tavaly hosszas várakozás után a város tulajdonába került egykori dohánygyár épületegyüttese.
– Ami a belvárosi rendezési tervet illeti, arról hamarosan dönthet végre a képviselő-testület. És azért mondom, hogy végre, mert kilenc hónapot kellett várnunk a műemlékvédelmi hatóság engedélyeire. A volt Bodok Szálló épületének bontási iratcsomója készül, úgy tervezzük, hogy idén lebontjuk, eltakarítjuk és elindítjuk az új központ tervezését. A Szakszervezetek Művelődési Háza helyzetének rendezésében, sajnos, továbbra sem látjuk a fényt az alagút végén. Egy nagyon bonyolult jogi helyzetről van szó, hiszen az épület a román állam tulajdona. A mi célunk, hogy a város megszerezze a tulajdonjogot, akár vásárlás, akár átruházás révén. Sajnos, az épület olyan állapotban van, hogy ha sikerül is átvenni, rengeteg pénzbe fog kerül a rendbehozatala. Ezt azonban megoldjuk, amikor oda kerülünk! A dohánygyár kapcsán: az egyik hátsó épületszárnynál már zajlik a tervezés, mintegy tízmillió euró értékű elképzelésről van szó. Az ipari műemléknek a múlt század hatvanas éveiben felhúzott szárnyában a kommunizmus múzeumát rendezzük be. Az épületegyüttes kapcsán zajlik az ötletelés – erre a célra indítottuk el a sepsitabak.ro honlapot, mely azon túl, hogy fórum, ötletbörze, egyben izgalmas virtuális utazást is biztosít a létesítménybe, a történetével is megismertetve a látogatót. Emellett a nagyközönség számára is elérhetővé tettük az ingatlant nyílt napok formájában, az elsőnek komoly sikere volt. A volt gyár bizonyos részeibe ugyanakkor továbbra sincs lehetőségünk szabadon bejárni, csak a vámhatóság kíséretében, ugyanis ott még dohányt tárolnak, amit a csődbiztosnak értékesítenie kell. A berendezések meghatározó részét a felszámoló már elszállíttatta, megvolt a nagytakarítás is, és a kisebb beruházásokat – mint a sportpályák, valamint a hátsó épületek felújítása – már idén elindítjuk. Nem egyik napról a másikra fog átalakulni az egész dohánygyár, hanem lépésről lépésre kap új funkciókat, de biztos vagyok benne, hogy a végén egy nagyon izgalmas történet lesz!

Együttműködés Budapesttel

– A magyar állam jelentős anyagi hozzájárulása az elmúlt években látványos beruházásokat, változásokat hozott Sepsiszentgyörgyön, ezek egyik példája a megújult Vártemplom. A megvalósítások meghatározó része a magyar történelmi egyházakkal karöltve, a magyar kormány segítségével válhatott valóra. Az április 3-án lezajlott országgyűlési választások eredménye a támogatáspolitika folytatásának is biztosítéka egyben?
– A történelmi egyházak és a városvezetés kapcsolata az elmúlt tíz évben kifogástalan volt, és ez a közösségépítés szempontjából is nagyon fontos. Tervezhető, megbízható együttműködésről beszélhetünk, és ugyanilyen jó a viszony az egyházak–önkormányzatok–magyar kormány háromszögben is. Sok mindent sikerült már megvalósítani, és sok mindent elindítottunk a magyar kormány támogatásával. Példaként ott van a Sepsi OSK Stadion, a Vár­templom, a fogyatékos gyerekeknek épült óvoda, a szociális otthon, de gazdasági téren is jó az együttműködés, és annak is lesznek felmutatható eredményei a közeljövőben: Erdélyben Sepsiszentgyörgy abszolút nyertese ennek az együttműködésnek! Nekünk, erdélyi, székelyföldi, háromszéki magyaroknak kiemelten fontos, hogy ezt az együttműködést folytassuk, akárcsak azt a nemzetegyesítési, nemzetépítési folyamatot, amelyet az elmúlt tíz évben elindítottunk, és a választások eredménye valóban biztosíték arra, hogy ez a folyamat nem szakad meg.
 

Parkolók, járdák

– Évek óta felvállalt célja Sepsiszentgyörgy önkormányzatának, hogy a várost minél fiatal- és családbarátabbá tegye, ennek egyik eszköze a lakhatási lehetőségek bővítése. Milyen más eszközökben gondolkodnak e cél megvalósítása terén?
– Úgy fogalmaztunk: Sepsiszentgyörgy az a közepes méretű erdélyi város, ahol a kisebb települések nyugalmát és a nagyvárosok által biztosított szolgáltatásokat egyaránt megtaláljuk. Ez a cél! Persze, ez nem egyszerű, hiszen ez azt is jelenti, hogy az önkormányzatnak nagyon sok olyan feladatot kell felvállalnia, amit a nagyvárosokban például a versenyszféra old meg. Itt gondolhatunk oktatásra, kulturális kínálatra, szabadidős és sportlehetőségekre egyaránt. Ennek ellenére, nagyon fontos, hogy a cél felé haladjunk, mert így tudunk teljes, minőségi életet élni. Amikor letettem a polgármesteri esküt, nem kaptam egy varázspálcát, amivel azonnal rendezni lehet mindent, de haladunk, lépésről lépésre, odafigyelve a közösségre, az apró dolgokra is – azokra is szükség van! Persze, kellenek a nagy beruházások, hiszen azok emelik a város rangját, de ha nem figyelünk az apró-cseprő dolgokra is, az emberek joggal mondhatják, hogy nem érdekli őket a sok nagy terv, amíg sáros lesz a cipőjük a tömbházuk előtt. Ezek a bírálatok teljesen jogosak, ezért próbálunk egyensúlyt tartani: parkolókat alakítunk ki és újítunk fel, zöldövezeteket, járdákat, sétányokat teszünk rendbe. Lehet, hogy kisváros vagyunk, de amikor minden problémát meg kell oldani, távolról sem tűnik annak.

Teljesen átalakul a központi piac melletti városrész

– A felvállalt célok között szerepel még, hogy minél zöldebb legyen a város. Párhuzamosan a gépkocsik növekvő száma miatt nagy az igény újabb parkolóhelyek kialakítására. Ezen a téren mire lehet számítani?
– Az első parkolóház építése már idén elkezdődhet a központi piac mellé tervezett beruházás részeként. Mint ismert, a közművek, a közszállítási vállalat, valamint a megyei sportigazgatóság által használt sporttelep helyén vásárcsarnok, inkubátorház, valamint parkolóház építését tervezzük. A zöldebb város tekintetében mindenképp sikerként értékeljük a roncsautóprogramunkat: tavaly több mint ötszáz kérést hagytunk jóvá! Bár tartottam tőle, hogy idénre kifullad, szerencsére, most is jól halad. A helyi kezdeményezéseink mellé jönnek az országos programok is, ezért bízom benne, hogy 2022 lesz az az év, amikor elérjük a maximumot, és leáll a gépkocsik számának növekedése. Így már könnyebb lesz infrastruktúrát is tervezni, építeni. Elég sok városrendezési tervünk van, hiszen növekedni fog Szentgyörgy, új negyedeket hozunk létre, és így az autósűrűség is jobban eloszlik majd. Ez a típusú urbanizáció új zöldövezetek létrehozását is lehetővé teszi, szellősebbé és élhetőbbé válhat Sepsiszentgyörgy.

– Hogyan látja a hátrányos helyzetű városrészek, mint az Őrkő, a Csíki negyed, valamint a szépmezői lakónegyed helyzetének alakulását az elkövetkező időszakban?
– Mindhárom esetében látványos előrelépések lesznek a következő években, és ezekből több látható is lesz idén. A Csíki negyed esetében végre eljuthatunk oda, hogy az ott élő emberek ne érezzék magukat másodrangú állampolgároknak. A célunk az, hogy minden városnegyedben megvalósítsunk valamit! Minden problémát nem tudunk megoldani a következő öt évben sem, mert egy várost nem lehet soha „befejezni”: a város egy élő szövet, amely állandóan változik, újabb megoldandó problémákat, kihívásokat teremtve.

Sportolási lehetőségek, gazdaságfejlesztés

– Mire számíthatnak a sepsiszentgyörgyiek a szabadidős, sportolási lehetőségek fejlesztése, bővítése terén?
– Kezdjük a tanuszodával, mely a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem beruházása, és a Sepsi Arénával szemben épül fel. Jó eséllyel idén elindulnak a munkálatok. A másik fontos beruházás, melyet sokan várnak, az a jégcsarnok – van esély rá, hogy ősszel, legrosszabb esetben jövő tavasszal elindítsuk az építkezést az Országos Beruházási Társasággal partnerségben. Ami az olimpiai uszodát illeti, amely a Stadion utcai sporttelepen épülne meg, egyelőre a tervezési fázisban vagyunk, így idén még nem jöhet szóba a munkálatok elkezdése. Ami ismét csak sokakat érdekel, az a kisstadion, ahol újra elkezdődtek a munkálatok, és reményeim szerint jövő év végére be is fejezzük. A már említett Stadion utcai városi sporttelepen idén egy skate-park építése kezdődik, és most készülnek a teljes komplexum korszerűsítésének tervei.

– Többször hangoztatták, hogy a gazdaság fejlesztése prioritás az önkormányzat számára. Az elmúlt időszakban sok szó esett a vállalkozóknak nyújtandó támogatásokról, de ott van még a befektetők idevonzása is...
– Sokféle vállalkozás létezik, mindegyiket más és más módon kell segíteni. A kezdőket az inkubátorház megépítésével fogjuk támogatni, és próbáljuk az ipari park felé irányítani mindazokat, akik bérelt helyiségekben, csarnokokban, telepeken folytatják a tevékenységüket, és szeretnének ezen változtatni. Az ipari parkban tavasszal ismét lesznek látványos beruházások, bár borzasztó a bürokrácia. Hiába ír alá egy szerződést az önkormányzat és a park vezetősége, évek telnek el, amíg az emberek láthatják magát a beruházást. Az önkormányzat több szinten nyújt támogatást, de sok függ attól, hogy a helyi vállalkozók mennyire ismerik fel, hogy itt 3–5 éven belül sok minden meg fog változni. Autópálya épül, a vidombáki reptér hamarosan üzemképes lesz, és ha nem lépnek ők is szintet, akkor mások nagyobb bérrel és jobb körülményekkel elviszik innen a munkaerőt. Ez egy nagyon komoly veszély. Nekem polgármesterként az az érdekem, hogy az emberek minél jobban keressenek, ezért mondom folyamatosan a helyi vállalkozóknak is, hogy próbáljanak meg fejleszteni, előregondolkodni, innovatív eszközöket alkalmazni, hogy a következő öt év változásainak nyertesei legyünk.