Kézdicsomortán két lábon áll: az egyik a gazdasági-társadalmi életet irányító kézdialmási önkormányzat, a másik a katolikus anyaegyház. Ez utóbbi történelmi hagyomány, ugyanis Csomortán az esztelneki római katolikus egyházhoz tartozik.
— Mind a két irányból segítséget várunk — mondták a csomortáni utcán álldogáló férfiak. — Almástól a falufejlesztést, az esztelneki pap bácsitól a lelkieket. Nem panaszkodunk, de elvárjuk, hogy támogassanak, mert ebben a faluban közel félezren élünk. A csomortáni nép jóindulatú, ha kalákára, közmunkára hívnak, a mi részünket álljuk!
— Mi a jelenlegi gondja ennek a falunak? — kérdeztük Gyergyai Imrét, aki Csomortán szülötte, s nemcsak falufelelős, hanem Kézdialmás község alpolgármestere. Őt és Gyergyai Csabát az RMDSZ, Mátyás Erzsébetet pedig a MPP színeiben választotta Csomortán képviselőinek a nép.
— Ennek a falunak két útja van, a patak két oldalán. Az egyiket, ahol a kultúrotthon, az iskola, a templom van, teljesen leaszfaltozták, a másiknak, ahol én is lakom — a Túlsó ágnak —, gyenge az alapja, gödrös és sáros volt mindig. Az elmúlt hónapokban temérdek kavicsot hordtunk ide. Most tört köves anyagot hoztam saját utánfutómmal, mert szándékom feljavítani a két ágat összekötő utcát is. Sötét utca volt, de most már oda is bevezettük a közvilágítást. Eltökélt szándékom, s ebben a tanács is segít, hogy ezt az ágat fokozatosan leaszfaltozzuk. Ez az én álmom. Jóllakott a nép a sárral.
Molnár István almási polgármester arról tájékoztatott, hogy számos fontos munkálat kerül az ún. integrált programba: a szóban forgó útszakasz aszfaltozásának egy része, a kultúrotthon tatarozása és az ivóvíz-fővezeték lefektetése egészen a kultúrotthon övezetéig. Természetesen, ezt majd itt is a szennyvízhálózat kiépítése követi, de egyelőre még csak elképzelés. Erre a Nemzeti Vidékfejlesztési Programnál akarnak pályázni.
Egyébként eléggé gyenge a település gazdasági ereje. Az aktív lakosság egy része a közeli Kézdivásárhelyen és az esztelneki készruhagyárban szerzi meg a mindennapit. Uniós normák szerinti pálinkafőzde, bádogosműhely működik itt, de a helybeli katolikus székelység idősebbje még mindig a földműveléssel, állattenyésztéssel teremt magának megélhetést. A fiatal generáció nem lát nagy reményt a mezőgazdaságban, s egy része külföldön dolgozik. Mivel kedvezőtlenül alakult az utóbbi években a krumpli ára és értékesítési lehetősége, a termelők egy része átváltott termesztett takarmányokra, silóra, és inkább az állattartásban lát némi lehetőséget. Gyergyai Imre egyébként a falu tehetős farmere. Önerejéből beszerzett minden mezőgazdasági gépet. Farmján jelenleg huszonnyolc jószágot tart, a tejet a sepsiszentgyörgyi Covalactnál értékesíti. Elmondta, hogy a csomortáni tej igen jó minőségű, és sokan örvendenek a minőség után járó támogatásnak.
— Sajnos, a kezdeti földosztás olyan fergetegesen gyorsan bonyolódott, hogy a falu területén nem sikerült meghagyni jobb időkre néhány területet a jövő beruházói számára, ami helybeli munkahelyek megteremtését eredményezhette volna.
Csomortánban I—IV. osztályos iskola működik, a nyáron kijavították az épület fedélzetét, folyamatban a központi fűtést biztosító kazán felszerelése. A helyiek 1982-ben építettek a maguk számara templomot. Árpád-házi Szent Margit nevére szentelték. Ilyés Imre esztelneki plébános minden vasárnap reggel 9 órakor tartja a szentmisét. Csomortánnak külön testvértelepülése nincs, kapcsolatot tartanak fenn Kézdialmás két testvérfalujával, a magyarországi Szíhalommal és Püspökszilággyal. Látogatásunkkor éppen magyarhoni útra készültek.
