A felújításra a városháza a gyulafehérvári Központi Fejlesztési Régiónál pályázott, sok fáradozás után sikerült a szükséges 18,2 millió lej 60 százalékát támogatásként megkapni a tekintélyes méretű épület felújítására. A 40 százalékos önrész biztosításáért hitelhez folyamodott a városháza. Egy időben úgy tűnt, hogy a pályázat nem kapja meg a szükséges finanszírozást, de végül sikerült a megfelelő pontszámot elérni, és lezajlott a közbeszerzési eljárás is. A munkálatot a sepsiszentgyörgyi Conico építőipari vállalkozás végzi, amely a városban példásan oldotta meg többek között a minorita rendház felújítását is.

A munkálat első szakaszában kitakarították a gaztól az udvart, majd megkezdték a bolthajtásos pincék felújítását, a hatalmas termekben pedig a vakolat eltávolítását. Laikus szemlélőnek úgy tűnik, hogy ez a felújítás nem olyan komplex, mint a minorita rendházé volt, az épület sokkal jobb állapotban van, jóllehet itt is több helyütt láthatók kisebb-nagyobb repedések a falakon. Ennek oka lehet az is, hogy Török Sándor polgármestersége idején a tetőzetet felújították, enélkül ma már sokkal romosabb állapotban lenne az egykori kaszárnya.

A munkálat során falfeltárást végeztek, a meszelés alól jó pár helyen kerültek elő német nyelvű feliratok.

A városháza terve, hogy az épületet kulturális központtá alakítják, ez az épület lesz az Incze László Céhtörténeti Múzeum új otthona, a téglalap alakú belső udvart pedig úgy alakítják ki, hogy az különböző rendezvényeknek is megfelelő helyszíne lehessen.

A Székely Katonanevelde létesítésének tervét báró Purczel János terjesztette az uralkodó, I. Ferenc osztrák császár és magyar király elé annak 1817-es kézdivásárhelyi látogatása során. A Doborházi mérnök által tervezett neoklasszicista stílusú épület alapjait 1818-ban rakták le, az építkezés 1822 szeptemberéig tartott, az intézet 1823. október 4-én nyílt meg 125 tanulóval.