A megyeszékhelyi Sepsi-SIC szárnyai alatt 2018 júliusában megalakult megyeszékhelyi pingpongcsapat fennállása legjobb eredményét érte el a 2021–2022-es bajnoki idény végén, hiszen a Demeter Lehel, Bojan Crepulja, Dragoș Bujor, Ștefan Moldoveanu és Kanabé Szilárd összeállítású alakulat a harmadik helyen zárta az asztalitenisz Szuperligát. Teodor Simon edző úgy véli, megérdemelt és igazságos a tanítványai által elnyert bajnoki bronzérem, de bízik abban is, hogy a következő szezonban meg tudják ismételni idei teljesítményüket. Nem lesz könnyű, hiszen a szakszövetségnél az élvonalbeli pontvadászat menterendjének megváltoztatása mellett döntöttek, így minden szuperligás csapat új kihívás elé néz. Erről, a sikeres évadról, az új csapatról faggattuk a zöld-fehérek trénerét, aki szerint a pingpongsport fejlődéséhez vezethet a bajnokság lebonyolításának megváltoztatása.
– Egy éve még a Szuperligában maradásért harcolt a csapat, idén viszont már a döntőbe jutásért küzdöttek a fiúk. Összességében milyen volt a 2021–2022-es idény?
– Nehéz. Az elmúlt években kőkemény volt a küzdelem a Szuperligában, mindegyik csapat nagyon erős. Érdekesség, hogy a román férfi küzdelemsorozat az ifjúsági játékosok szempontjából talán a legjobb Európában, mivel a korosztályos világranglista első ötjéből négy román pingpongozó, és szerencsénkre az egyik ilyen asztaliteniszező, Dragoș Bujor nálunk játszik. Úgy gondolom, hogy a férfi Szuperliga egy jó bajnokság, amelyet érdemes fejleszteni. Erre a szakszövetség is gondolt, és az ősztől már más lebonyolítási rendszere lesz, azaz a csapatok hagyományos fordulós menetrend szerint mérkőznek meg egymással, oda-vissza alapon. A pontvadászat új formátuma érdekes és igazságosabb is lesz egyszerre, hiszen így mindegyik csapat erőssége, alkalmazkodóképessége jobban meg fog mutatkozni egy-egy mérkőzésen, nem úgy, mint az eddig évi két négynapos teremtorna alkalmával. A régebbi bajnokságok inkább az állóképességről szóltak, hiszen aki jobban bírta, az eredményes volt, és a színvonal visszaesett a folyamatos megerőltetés miatt. Ilyen változtatások mellett mi a következő szezonra is azt tűztük ki célul magunknak, hogy bejussunk a rájátszásba, de hogy mi fog ott történni, azt nem lehet megjósolni, hiszen kiegyensúlyozott és nehéz küzdelemre számítunk.
– A csapat megérdemelte a bronzérmet? Elégedettek vagytok az eredménnyel?
– Igen, és azt kell mondanom, hogy igazságos ez a végeredmény. Az a véleményem, hogy lehetett volna egy picivel jobb is, de ennek az ellenkezője is benne volt a pakliban. Összességében jól teljesített a csapat, megérdemelten szerezte meg ezt a harmadik helyezést, hiszen a bajnokság első hat együttese nagyon kiélezett csatát vívott egymással. Keményen harcoltunk a hatodik székelyudvarhelyi csapattal, csak egy hajszállal győztük le az ötödik Konstancát, és simán lehettünk volna az ő helyükben, azaz a playoutban. Az volt a szerencsénk, hogy nagyon jól teljesítettünk a visszavágóban, amelyet éllovasként zártunk, akárcsak az alapszakaszt. Nagyon kiegyensúlyozott volt minden meccs, így nem mondhatjuk azt, hogy fölényesen vagy nagy előnnyel vezettük a rangsort, és ez így volt jó. A visszavágón legyőztük az Pristavu Câmpulungot, ám az elődöntőben idegenben és itthon is kikaptunk tőlük. Az elvesztett párharcnak megvan a maga tanulsága, ezt kell megértenünk. Az övék egy összeforrottabb csapat volt, hiszen már hosszabb ideje játszanak együtt, mi viszonylag egy új csapat vagyunk, és ez meglátszott a mérkőzéseken. Bízom abban, hogy a soron következő bajnokságban nekünk minden másképp lesz, a fiúk jobban kiegészítik majd egymást, és mindenki megtalálja a helyét a csapatban. Egyelőre a playoffba jutás a cél, de ha ott leszünk újra a döntő kapujában, nem állunk majd félre senki elől.
– Jó pár évvel ezelőtt a néhai Electrica csapat játszott utoljára Szuperliga-meccset Sepsiszentgyörgyön. Most a Sepsi-SIC együttese megismételte ezt a teljesítményt, és nem is akárhogy, hiszen a döntőbe jutásért harcoltak a zöld-fehérek. Nehéz volt hazai közönség előtt asztalhoz állni?
– Teljesen más pingpongozni nézőkkel, mint nélkülük. Az Electricával is játszottunk olyan mérkőzést, amelyen voltak nézők, de most sokkal többen voltak. Számunkra teljesen új volt, hogy szurkolóink előtt játszhattunk, és talán ez is közrejátszott abban, hogy itthon is kikaptunk a Câmpulungtól. Nyomás volt a fiúkon, ez pedig nem a legjobban csapódott le, de reménykedem abban, hogy a Szuperliga új lebonyolítási rendszerével – amikor kéthetente játszunk itthon – minden könnyebb lesz. Szeretnénk, ha minél többen látogatnának ki a meccseinkre, szurkolnának nekünk és megismernék ezt a sportot. Úgy gondolom, hosszú távon csak nyerhetünk a változtatásokból, hiszen szép sportág az asztalitenisz.
– Melyik volt a szezon legnehezebb találkozója?
– Érdekes módon a Câmpulung elleni mérkőzések voltak a legnehezebbek. Valahogy az erősebb csapatokat könnyebben legyőztük: a Bukaresti Steauát oda-vissza megvertük, akárcsak a Mioveni-t, de a Câmpulung valahogy kemény dió volt. Az alapszakasz odavágóján kikaptunk tőlük 3–0-ra, a visszavágón szoros meccsen nyertünk 3–2-re, az elődöntőben pedig kétszer is legyőztek minket.
– A bajnokság mentének változása értelemszerűen a félkészülést is befolyásolja. Ez miként érinti a Sepsi-SIC alakulatát?
– Megpróbálunk mi is igazodni az új valósághoz, így megpróbálunk minél több közös edzést tartani, de minden a játékosok versenynaptárától függ. Az első két sportolónk, Demeter Lehel és Dragoș Bujor sűrű szezon előtt áll, de ennek ellenére minden lehetőséget meg akarunk ragadni, hogy a fontos mérkőzésekre együtt készülhessen a csapat. Úgy gondolom, jó ötlet a fordulós rendszer, hiszen Nyugaton már régóta így bonyolítják le a bajnokságokat, ezzel pedig nézőt, szponzorokat vonzottak a csapatok mellé, s évről évre fejlődött ez a sport. Nekünk is erre van szükségünk, hiszen ha máshol játszunk évente egy-két turnét, akkor nem ismernek minket, és a pingpong sem tud komolyan fejlődni. Biztos, az első szezon mindenki számára nehéz lesz, de később, úgy gondolom, csak nyerhet ez a sportág.
– Változások a csapatban? Ki megy, ki marad?
– Távozik a csapattól a szerb Bojan Crepulja, mindenképp marad a csapatnál Demeter és Bujor, mellettük pedig Ștefan Moldoveanu és Kanabé Szilárd is. Utóbbi kettőre a közeljövőben többet fogunk támaszkodni, így játékban fel kell zárkózniuk Demeterhez és Bujorhoz. Nem lesz ötödik játékosunk, ezzel a néggyel vágunk neki az idénynek, és reméljük, hogy minden jól alakul majd. Moldoveanu és Kanabé helyi játékos, előbbi volt tanítványom, utóbbi pedig kézdivásárhelyi. Örvendenék, ha jó játékkal tudnák segíteni a csapatot, így akkor mi, háromszékiek is elmondhatjuk, hogy kivettük a részünket a küzdelemből. Ez példaértékű lehet az utánpótláskorú asztaliteniszezők számára, akik így azért is harcolhatnak, hogy a jövőben bekerüljenek a helyi szuperligás alakulatba. Csapatbővítésben leghamarabb a 2023–2024-es idény kapcsán gondolkodunk, az idei költségvetésünket erre a négy játékosra fordítjuk. Távlatilag olyan célt fogalmaztunk meg magunkban, hogy hozunk egy-két játékost, akik végleg itt maradnak Sepsiszentgyörgyön, és mindennapi munkájuk révén segítik a helyi asztaliteniszsportot. Számunkra jó volt az, hogy pár év alatt feljutottunk a Szuperligába, de itt már nehezebb megmaradni, és kiélezettebb a küzdelem.
– Nemzetközi szereplésen gondolkodtatok?
– Felvetődött a kérdés, sőt, mi is szerettünk volna egy európai szereplést, de a szuperligabeli változtatások miatt talán nem most kell meglépnünk ezt a dolgot. Még nem tudjuk, hogy milyen lesz a hazai bajnokság, de az is elképzelhető, hogy ez egymásra tevődik a nemzetközi sorozattal, és akkor így nem csináltunk semmit. Az udvarhelyi alakulat nevezett az ETTU Kupába, de nem tudom, hogy idén miként fognak boldogulni két fronton. Valamikor mindenképp szeretnénk indulni valamelyik európai kupában, de minden a költségvetéstől függ.
A Sepsi-SIC és a Mioveni a harmadik helyen zárta a 2021–2022-es szuperligás idényt, amelyet a Bukaresti Steaua nyert meg a második helyezett Pristavu Câmpulung előtt.
