A tavasszal ellető húsmarhatenyésztőknek ebben a hónapban át kell tekinteniük munkaterveiket, és azokat alkalmazni, amelyek az illető tenyészet számára megfelelőek. Az év korábbi néhány hónapja hagyományosan elfoglalt időszak a húsmarhatenyésztők számára. Választás, vemhességi bírálat, értékesítési tervek kialakítása, a leglényegesebb vezetői döntések, amelyekre szükség van ebben az időben.
A téli takarmányozásra és vízellátásra kell a legtöbb figyelmet fordítani. Fontos az anyatehenek kondícióbírálata, a gyengébbeknek kiegészítő takarmányozást kell biztosítani. Ki kell használni az időjárás, a vemhességi állapot, az alacsonyabb táplálóanyag-igényt és a minőségi takarmány lehetőségeit. A leginkább hiányzó ásványi anyagokból kiegészítést kell adni. A termésmaradványokat (elfagyott legelő), melléktermékek (kukoricaszár, sörtörköly és egyebek) takarmányozási lehetőségeit a lehető legjobban ki kell használni.
A téli legeltetésre felhagyott legelőn (a téli legeltetésről egy korábbi lapszámunkban részletesen írtunk) előnyös a szakaszos legeltetés vagy a földek cserélgetése a legeltetés hatékonyságának növelése érdekében. Az átlagos kondíciójú tehenek egyedenként 4000—8000 négyzetméteren legelhetnek harminc napon keresztül, átlagos időjárási körülményeket feltételezve.
Viszont az olcsó takarmányok használata mellett figyeljünk a selejt tehenek takarmányozására is a vágási értékük és testsúlyuk növelése érdekében. A választott borjaknak a stressz csökkentése érdekében biztosítsunk tiszta, pormentes környezetet. Figyeljünk takarmányozásukra, hiszen megfelelő súlygyarapodást és egészséges fejlődést csak kiegyensúlyozott takarmányozással érhetünk el. Figyeljük meg a takarmány- és vízfogyasztásukat. Az egészséges, problémamentes borjaknak jó az étvágyuk, és megfelelő mennyiségű vizet fogyasztanak. Ezenkívül gyakran meg kell figyelni őket: a betegségek korai felismerése csökkenti az állat-egészségügyi költségeket és a teljesítményveszteségeket. Használjunk teljes értékű takarmányokat, szükség esetén pedig takarmánykiegészítőket az állatok hatékony gyarapodásának elősegítésére.
Ebben a hónapban véglegesíteni kell szándékainkat a borjak további sorsáról: értékesítés, tenyésztésbe állítás vagy hízóba állítás. Vegyük figyelembe, hogy mekkora takarmánybázis áll rendelkezésünkre. A nagy energiatartalmú takarmányok használatát korlátozzuk a nyereséget termelő, hízóba állított csoportokra. Amennyiben marad még, úgy ezt etessük a növendék tenyészállatokkal és az első borjas tehenekkel. Tenyészutánpótlásra azokat az üszőket válogassuk ki, amelyek az ellési idény elején születtek. Ezzel növelhető azon üszők száma, amelyek a következő fedeztetési idény elején termékenyülnek. Ha lehetőség van rá, válasszuk mindig az átlagon felül termelő tehenek utódait, hiszen a teljesítményjellemzők meglehetősen jól öröklődnek. Válasszuk a megfelelő rámásokat azért, hogy a kívánatos felnőttkori méreteket és súlyt érjék el. Az állatok hibátlan külleműek legyenek, tőgy-, láb- és lábvégproblémák nélkül. A kiválasztott egyedeket úgy takarmányozzuk, hogy a tenyészüszők a fedeztetési idény elején elérjék a kívánatos testsúlyt, a felnőttkori súly 65 százalékát.
Általános teendőként tekintsük át éves fajlagos költségeinket és jövedelmünket. Természetesen, célunk mindig a költségek csökkentése, hiszen a húsmarhatartás nem bír el olyan nagyságrendűeket, mint például a tejelő tehenek tartása.