Minden és semmi. Minden váratlan, de mégsem. A sZempöl ilyen. Nem lehet tudni, honnan és hová tart, mit akar elmondani vagy éppen elhallgatni, mikor és miért csap át egyik stílusból, hangulatból a másikba. A lényeg: szerethetőek, és jó buli mindig és mindenütt, ha hallhatjuk/láthatjuk őket. Ezt bizonyították pénteken este is a sepsiszentgyörgyi Szimplában, ahol több nemzedéknek nyújtottak nem mindennapi zenei élményt a megalakulásukat ünneplő tizenötödik évfordulón.
A sZempöl egyik kovászembere, sokfunkciós műsorrendezője, szervezője, zenésze, énekese és a szó nemes értelmében vett hülyeséggyártója, Bocsárdi Magor soha nem ég ki, mindig van új a tarsolyában. Ezzel néha zenésztársait is meglepi, tán fel is bosszantja fura ötleteivel, de rácsatlakoznak, sőt, nagymértékben hozzá is tesznek a sZempöl-jelenség megalkotásához. Az együttes arculata (brandje) a komolyan vett hülyéskedés, de ennek is vannak szabályai, éppúgy, mint a teljes szabadsággal (tévesen) fémjelzett improvizációnak. Lehet mondókázni, balra-jobbra lépegetni, guggolásra kényszeríteni a közönséget, de a zene egyetlen pillanatig sem lehet véletlenszerű. Akusztikus és elektronikus hangszerek keveredése teremt összhangot, s közben láthatjuk a kivetítőn sok-sok érzés képi megformálását, amit a sZempöl nekünk kíván közvetíteni. Akkor van az együttes azonos hullámhosszon közönségével, ha a zene és a látvány ugyanazt ülteti be a fülekbe, a lelkekbe. Kell ennél több?
A születésnapi koncert meghívottai jól érezték magukat ebben a meg nem határozható alternatív hangzásvilágban, Kolcsár József, Erdei Gábor és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművészei nagyon egyedien tettek hozzá mindahhoz, amiről elmondható, hogy sZempöl-jelenség.
A péntek esti koncert egy kicsit visszapillantós is volt. A tizenöt éves együttes tagjai talán saját kezdésükre gondolva hívták meg a helyi Álljunk meg! és a Raklap zenekart, mindkettő az utóbbi egy-két évben futott be az erdélyi ifjúsági zenei palettán. A Szimpla kultúrkocsma támogatása nélkül nem valósulhatott volna meg az Erdély-szerte (és nem csak) nagy népszerűségnek örvendő sZempöl zenekar tizenöt éves sikeres születésnapi koncertje, amelynek itt különös varázsa volt, mert másfél évtizeddel ezelőtt itt mutatkoztak be először a közönség előtt, és a tízéves szülinapos koncertjüket is itt tartották. Az évfordulót ünneplő együttes az alkalomból új videóklipet készített (amelyet be is mutattak a koncerten, és elérhető az együttes videómegosztóján), az igen és nem szóból álló szöveg rájuk vallóan sajátos, egyszerre mond keveset és sokat. Szempölék nem csak önmagukért és rajongóikért tartottak születésnapi koncertet, a bevétel egy részét Kelemen István Pityu zenész felépülésére ajánlották fel.
A sZempöl tagjai: Bocsárdi Magor – ének, hegedű, trombita, Ferencz Áron – dobok, Fekete Zsolt – ütőhangszerek, Gáspár Álmos – gitár, Kónya-Ütő Bence – billentyű, elektronika, vokál, Páll-Gecse Ákos – lemezlejátszó, vokál, Vitályos Lehel – basszusgitár, Rancz András – visual, Szabó István – hangosítás.
