Nyugaton a helyzet változik

Szigorú moderátornak bizonyult Zsigmond Barna Pál fideszes országgyűlési képviselő, miniszteri biztos stratégiája azonban sikeresnek bizonyult, hiszen a tíz előadó tömören és lényegre törően számolt be az általa képviselt közösség jelenlegi helyzetéről, állapotáról.

Bihari Szabolcs, a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének vezetője ismertette: az általa képviselt tömb 18 ország magyar szervezeteit tömöríti, adataik szerint mintegy félmillió magyar él ma Nyugat-Európában. A Kárpát-medencei országokban élő magyaroktól eltérő kihívásokkal szembesülnek, a Svédországban élő Bihari Szabolcs főként biztonságpolitikáról beszélt felszólalásában. Valamikor a béke, nyugalom, biztonság bázisa volt Svédország, a nyitott migrációs politika nyomán mára sok városrész kis Chicagóvá vált, a nagyvárosokban rendszeresek lettek a bandák közti leszámolások, a lövöldözések során hetente 3–4 személy veszti életét, no-go zónák alakultak ki, ahová sem a rendőrök, sem a tűzoltók, sem a mentők nem mernek bemenni. Korábban évekig tiltott téma volt ez, mára már legalább nyíltan beszélnek erről, kicsit késve ugyan, de reagált a politikum is például a hatóságokat érintő erőszakot súlyosan büntető kék fény törvénnyel. A közelgő svéd választások előtt is kiemelt téma a közbiztonság: a nagyvárosokban ma már nem érzik magukat biztonságban az emberek. Ami a gazdasági helyzetet illeti, a nyugat-európai országok nem roggyantak meg a járvány alatt sem, aggasztó azonban az energiapolitika.

A magyarság számára a legnagyobb kihívást a második-harmadik generációs gyermekek anyanyelvi oktatása jelenti, amit többnyire hétvégi iskolákban próbálnak megoldani.

Ha lesz, hova, visszatérnek Kárpátaljára

Évek óta a kárpátaljai magyarság helyzete volt a legrosszabb – most az Oroszország által indított háború nyomán a létbiztonság vált a legfontosabb kérdéssé. Bocskor Andrea, a Fidesz kárpátaljai európai parlamenti képviselője felidézte: 2014-ben bizakodással töltötte el őket, hogy Ukrajna a nyugati integráció útját választotta, azonban az ezt követő időszakban számos olyan törvény született – oktatási, nyelvtörvény –, amely szűkítette az Ukrajnában élő magyarság jogait. Mégis, a közösség bizakodott, hogy az Európai Unióhoz közelítve ezeket módosítani lehet majd – az orosz agresszió azonban mindenki hitét megrendítette, minden megváltozott. Kisebbségi jogokról a továbbiakban még nehezebb lesz beszélni, miután Oroszország egyebek mellett arra hivatkozva támadta meg Ukrajnát, hogy az ott élő oroszokat akarja megmenteni. Most a kárpátaljai magyarok elemi érdeke, hogy a háború mielőbb befejeződjék, hiszen minél inkább elhúzódik, annál több emberáldozatot követel majd Ukrajna részéről, de egyre nehezebb helyzetbe sodródik Európa is. Hogy miként alakul majd az elvándorolt magyar közösség sorsa, arról nehéz hosszú távú becslésekbe bocsátkozni, az biztos azonban, hogy erős lokális identitástudattal rendelkeznek a magyarok, és ragaszkodnak szülőföldjükhöz, Kárpátaljához. Ha lesz, hova, a kárpátaljai magyarok nagy arányban fognak visszatérni Kárpátaljára, még a megváltozott etnikai arányok mellett is – bizakodott Bocskor Andrea. Szerinte ezért is van szükség a  Magyarország által elkezdett gazdaságfejlesztési és a magyar intézményrendszer fenntartását célzó támogatási programok folytatására.

Népszámlálás után

A felvidéki magyarság számára a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy két év múlva jussanak be a szlovák parlamentbe – Forró Krisztián, a három magyar párt egyesülésével létrejött szövetség vezetője bízik abban, hogy ez sikerülhet nekik. Addig is azonban idén rendezik a helyhatósági és megyei választásokat, ez lesz a szövetség első megmérettetése. Forró Krisztián szerint a szlovák szavazatok várható megoszlása miatt Nyitra megyében és Nagyszombat megyében is van esély a megyeelnöki tisztség megszerzésére. Okot adnak a bizakodásra a nemrég nyilvánosságra hozott népszámlálási eredmények is. Szlovákiában két nemzetiséget is meg lehetett adni a folyamat során, a mintegy ötmilliós országban a magyarságukat első vagy második nemzetiségként megvalló magyarok száma 456 ezer.
 

Kis közösségek nagy örömei

Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség vezetője örömmel újságolta, hogy nemrég új magyar közösségi központ nyílt Lendván. A hagyományoknak megfelelően az áprilisi választások nyomán alakult balközép kormánnyal is megállapodást szeretnének kötni, hogy folytassák fejlesztési programjaikat. Mind a magyar, mind a szlovén kormány támogatása fontos az ott élőknek, hiszen Muravidék számít gazdasági szempontból a leginkább elmaradott régiónak Szlovéniában. Jankovics Róbert ismertette: az általa vezetett Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége kormányszerepet vállalt egy jobbközép koalícióban, ennek eredményei máris kezdenek megmutatkozni. A magyar kormány támogatásai reményt, hitet adnak a horvátországi magyaroknak, hogy érdemes identitásukat vállalniuk, magyar iskolába iratkozniuk, tánccsoportba járniuk stb.
 

Migrációs szorításban Vajdaság

Kiválóan alakultak a magyar–szerb kapcsolatok az elmúlt években mind államközi szinten, mind az országon belül. A magyarság megbecsült közösségnek számít Szerbiában, partnerként tekintenek rá – sorolta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. A hamarosan megalakuló új kormányban a Vajdasági Magyar Szövetség államtitkári szinten képviselteti magát. A vajdasági magyarság számára fontos, hogy Szerbia a rá nehezedő nyomás ellenére is szilárdítsa meg szuveranitását, ennél is nagyobb kihívást jelent a migrációs nyomás, hiszen rengetegen igyekeznek a magyar határ felé a régión keresztül, a határkerítés erősítésére lenne szükség. Pásztor István továbbá szorgalmazta olyan stratégiák kidolgozását, hogy az elvándorolt magyarok számára reális alternatíva legyen a hazatérés gondolata.

Kis erdélyi szurkapiszka

A romániai magyarság képviseletében hárman szólaltak fel: az RMDSZ-t képviselő Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter, Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Mezei János, a Magyar Polgári Párt vezetője. Tánczos Barna a hetvenszázalékos parlamenti többséggel rendelkező koalíció jelentette politikai stabilitás fontossága mellett a kormányzati szerepvállalással járó előnyöket  sorolta. Az RMDSZ fontos tisztségeket szerzett a kormányban, az elkövetkező években érkező 75 milliárd eurónyi uniós forrás pedig komoly fejlődési pers­pektívát jelent a magyarlakta térségek számára is. Csomortányi István viszont arra hívta fel a hallgatóság és Tánczos figyelmét, hogy ha már aszfalt és műanyag nyílászárók dolgában kezdünk jól állni, ideje lenne a közösségi jogokkal is foglalkozni. Azt is megjegyezte: a 30 évvel ezelőtti 1,7 millióról egymillió körülire apadt a magyarság lélekszáma, és reményét fejezte ki, hogy nem fogják majd ezt is sikerként tálalni. Ismertette továbbá: a nemrég tartott együttes küldöttgyűlésen ismét döntöttek az EMNP és a Magyar Polgári Párt (MPP) fúziójának bejegyzéséről (mint ismert, az előző próbálkozást a bíróság meghiúsította). Mezei János, az MPP elnöke az oktatás prioritásként való kezelését és a hosszú távok, célok megfogalmazását sürgette.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára felidézte a Fidesz történelmi győzelmét az idei választásokon és köszönetet mondott a külhoni szavazóknak. A megváltozott körülmények közepette a következő években arra kell törekedni, hogy a nemzetpolitikában az elmúlt időszakban elért sikereket, eredményeket megőrizzük.